Olvasom, hogy Florin Cîțu miniszterelnök úr olyan magabiztosan beszél a hazai oltáskampány egyik fő céljáról, mint aki épp most szállt ki az időgépből, miután ellátogatott a közeljövőbe és látta, hogy június elsején ötmillió román állampolgár csápol boldogan az egészségnek, a belengetett lazításoknak, a visszatérő normalitásnak, no meg a kormánysikernek.
Az említett magabiztossághoz enyhe tavaszi részegséghez hasonlítható lelkesedés is társult. A miniszterelnök úr többek közt ezt mondta:
Jövő héttől egyfajta utcai kormányülést csinálunk, ahol mind ott leszünk, beszélünk az állampolgárokkal és válaszolunk a kérdéseikre, miután megkapják az oltást.
Tetszik érteni? Ezúttal nem a nép, az ellenzék, az aktivisták, a magyarok vonulnak az utcára, hanem a kormány. Vele szemben pedig ott áll majd a valóság a maga hús-vér, élni akaró formájában. Persze, a kormány csak a valóságnak azon részével áll majd szóba, amelyik szépen beoltatta magát előtte. Ami egyébként teljesen logikus, csakhogy…
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ felmérése szerint Románia szép csendben lecsúszott ama lista aljára (27 hely a 30-ból), amely aszerint rangsorolja az európai országokat, hogy a 18 év fölötti lakosság hányadrészét oltották be legalább egy dózisnyi vakcinával.
Ennek fényében pedig nem egészen értem a kormány hurráoptimizmusát, amikor azon örömködik, hogy újabban naponta több mint 100 000 embert oltanak be és naná, hogy meglesz az ötmillió beoltott polgár június elsejéig.
Ugyanis, ha megnézünk egy oltási grafikont, kiderül, hogy az elmúlt napok oltási rekordjai a második dózist beszerző polgároknak köszönhetők. Akik persze, hogy elmennek oltakozni, ha már megkapták az első adagot. Az első oltásra jelentkezők száma a „rekordnapok” idején is átlag 50 000 körül mozgott. Márpedig ha ezt a számot vesszük alapul (ugye, a második dózist beszerzők elfogynak, kisétálnak a rendszerből), akkor hamarabb támadnak fel a holtak, mint hogy három hét alatt meglegyen a varázslatos ötmillióból hiányzó 1,4 millió.
És akkor az jut eszembe, hogy jóval többre lenne itt szükség, mint utcai kormányülésekre, ahol jól fésült, viszont irtó rossz bizalmi indexszel rendelkező kormánytagok magyarázzák majd a nem is tudom mit, éppen azoknak, akik oltakozni voltak. Nem nekik kellene magyarázni, miniszterelnök úr! Hanem például azoknak, akikhez szinte semmiféle információ nem jut el. És főleg nem egy választási kampányfogásra emlékeztető utcai kormánydzsembori keretében. Mert tudja, miniszterelnök úr, ebben a párbajban elképzelhető, hogy a valóság fog jól irányzott golyót küldeni a kormány fenekébe.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Közben Kazahsztán újraindította a kőolaj szállítását azon a terminálon, ahonnan Románia olajszükségletének nagyobbik részét kapja. És Románia kiutasított egy orosz diplomatát az utóbbi napok drónincidensei miatt.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
„Nem igaz, Csaba, ne vezesd félre az embereket” – így fogalmazva lépett váratlanul elődje telefonjának kamerája elé Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?