Itt egy újabb bizonyíték arra, hogy a román politikában a pofátlanság és a köpönyegforgatás munkaköri leírásnak számít. Miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénteken azt javasolta, hogy a külföldön élő románok számára a parlamenti választások alkalmával is tegyék lehetővé, hogy három napon át szavazhassanak, előállt a téma nagy „szakértője”, Teodor Meleşcanu exkülügyminiszter, és bírálni kezdte a kezdeményezést.
Meleşcanu szerint a javaslat ilyen formában diszkriminatív, mivel az országban élők csak egyetlen napig szavazhatnak. Most komolyan: ha van valaki, akinek ebben a témában soha nem szabadna megszólalnia, az épp Meleşcanu, akit – mint tudjuk – akit külügyminiszterként a határon túli szavazás elszabotálásával vádoltak meg a 2019-es EP-választás alkalmával.
A PSD-kormány már a 2014-es államfőválasztáson is mindent megtett annak érdekében, hogy elvegye a külföldön élő román állampolgárok szavazókedvét, az első forduló utáni botrányba bele is bukott az akkori külügyminiszter, Titus Corlăţean. A helyét akkor Meleşcanu vette át, de a voksolás második fordulója után ő is lemondott, és elnézést kért, amiért a külföldön élők a második fordulóban sem tudták mind leadni a szavazatukat. Jó kis színdarab volt. És a román politikai traszeizmus élő legendája még ezek után is megengedi magának, hogy ossza az észt a témában. Igazán visszavonulhatna.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.