Tesztkérdés: tudja Ön, ki volt Constantin Brâncuși?
a. Egy szobrász.
b. Igen.
b. Nem.
d. Most, hogy Irina Rimes elmondta, igen.
Persze, rögtön jön a második (teszt)kérdés. Ki a jóisten ez az Irina Rimes? Őszintén, gőzöm nem volt róla máig. (Ja, párhuzamos lufikban élünk.) De megtudtam: egy Pruton túli moldovai származású (szóval határon túli) román dalos celeb. Oké, de mi a fenéért érdekelne ez minket?
Hát, lássuk. A román művelődési minisztérium (többek között) ezt a celeb kisasszonyt (több mint 250 millió kattintása van neki a Youtube-on) kérte fel, hogy népszerűsítse a mioritikus kultúra egyik titánját (akit igen gyakran épp ez a kultúra szarik le, mert hogy ugye, elárulta a hazát, kivándorolt, máshol lett világhírű stb.).
A kisasszony el is mondta a maga közvetlen módján, hogy ő kicsit olyan mainstream figura, sok köze nincs a magaskultúrához (ettől a vallomástól már eleve szimpatikus lett), de meglátogatta (!) a szobrász úr (!) pár alkotását. És örül, hogy ő lehet az idei Brâncuși-ünnepség (február 19-én született a mester) egyik arca. És megígérte, hogy majd elbeszélget erről a rajongóival a Facebookon.
Na, ennyi kellett a magaskultúra magasan szálló sasmadarainak. Mi ez? Hogy lehet egy ilyen libát odatenni? Persze, amilyen (értsd, bunkó!) a művelődési minisztérium színvonala, olyanok az arcai is.
Csakhogy: a hírek szerint a bejelentés óta záporozni kezdtek a Google-keresések. Ki is ez a Brâncuși? Ha már Rimes kisasszony is róla beszél. Röviden: ezzel a húzással a minisztérium eladta a szobrász urat a millenniál generációnak. Vagyis azoknak, akik nem is hallottak róla. Az értelmiségi elitnek nem tudta eladni. De nem is akarta. Azok úgyis tudnak róla.
Ja, még valami. Vajon az a valóban emlékezetes pillanat, amikor Klaus Iohannis államelnök elüldögélt A hallgatás asztala mellett – már elnézést, de pont úgy, mint egy lefosott kilométerkő – mennyire tudta eladni a szobrász urat? A mémgyáraknak, legfeljebb.
Ja, és még valami. Tulajdonképpen mindenki jól járt. Az online ifjúság megismerte a szobrász urat, az offline szülők generációja megismerte a celeb kisasszonyt. Win-win.
Ja, és még valami! Eltöprengtem kicsit azon, hogy nekünk vajh’ miért nincs egy jó kis erdmagyar celebünk, aki el tudná adni, például Brassai Sámuelt. Milyen szexi pasi volt! És mekkora pipagyűjteménye volt. PIPA! (Cinkosan kacsintó emotikon!) És mennyi mindennel foglalkozott egyszerre. Ő volt korának igazi millenniálja!
Ugye? Vérlázító! (A francot!) Így megszentségteleníteni a nagyember emlékét. Mi kérem, eltartott kisujjal, továbbá egyenes és morális gerinccel akarunk a feledésbe menetelni! Útközben meg komor értelmiségi homlokkal azon akarunk borongani, hogy a fiatalok mennyire tojnak a magaskultúrára. No, ha valaki tud egy helyes erdmagyar celebet, szóljon már neki, hogy engem nyugodtan reklámozhat. Majd. Ha dicső ismeretlenségben elhunytam. (Cinkosan kacsintó emotikon!)
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.