// 2025. július 15., kedd // Henrik, Roland
Jean St'Ay Jean St'Ay

Mátyás király és az erdélyi magyar csekélység

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2022. november 14., 13:31

Egy teliholdfényben ázó novemberi éjszakán történt, hogy a Kolozsvár főterén álldogáló Mátyás-szobor nyújtózott egy nagyot, diszkréten kísérteties recsegés-ropogás közepette. A király körülnézett, megcsodálta a jól ismert (és de szépen felújított) Szent Mihály templomot, az egyáltalán nem ismert (és de jó arányérzékkel odarakott) vásári óriáskereket, aztán nógatni kezdte kedves lovát, ám arra szemlátomást nem hatott a bűbájos holdfény. Így hát lekászálódott róla és nekivágott a városnak, gyalogszerrel. Egy kirakatból (némi csörömpölés árán) álruhát szerzett magának jó szokása szerint, majd betért egy helyiségbe, ahonnan világot látott kiszűrődni. Valami fogadó lehet, gondolta magában a sok iszogató, társalgó, nótázgató ember láttán. Kért magának egy kupa bort (a kocsmáros értett a király nyelvén), meghúzódott egy sarokban és hallgatta, miről beszélgetnek a népek. Pontosabban, azok a népek, akiknek a nyelvét értette, mert beszéltek ott más nyelveken is.

Szó szót követett, ahogy az ilyenkor szokás. A király fülét megütötte egy szokatlan szó: kisebbség. Eleinte arra gondolt, hogy ezek az utódok ilyen furcsa kifejezéssel illetik a csekélységet, ám lassan rájött, hogy magukra gondolnak. Magyarokra. Hogy ők itt, Erdély földjén csekélységben kisebbségben vannak. És szeretnék magukat megvédeni valahogy, ha már olyan helyzetbe kerültek, hogy nincsenek saját határaik, elszakították őket Magyarhontól, továbbá se paripájuk, se fegyverük, se joguk nincs, nem hogy fekete, de piszkosszürke sereg verbuválására sem.

Arról is értesült az álruhás uralkodó, hogy ebben az új világban van egy afféle nagyon nagy királyság (hej, mint annak idején az enyém, gondolta egy nagy sóhaj kíséretében, vagy tán még annál is nagyobb), amelynek székesfővárosa Brüsszel, és ott döntenek elevenek és holtak, így a csekélységbe kisebbségbe szorult erdélyi magyarok sorsáról is. Mátyás király mindig is tettre kész ember volt. Gondolkodott kicsit, aztán összeismerkedett egy okos leánnyal (nem volt nehéz dolga, hiszen fess férfiú volt), beszerezte a szükséges információt, eladta a kardját (egyrészt, mint megtudta, manapság nem vassal intézik az ügyeket a civilizált (!) világban, másrészt nagy halom pénzt kapott érte a műtárgyak feketepiacán, sokkal többet, mint egy vármegye évi adója), beszerzett néhány fontos okmányt, rend ruhát, aztán vasparipára kapott és elvágtatott abba a Brüsszelbe, ahol a nagy-nagy főúri tanács munkálkodik.

Azt persze indulásból tudta, hogy nem sétálhat be csak úgy a tanácsterembe. Ebben az új világban is vannak szabályok. De azt is tudta, hogy erre nincs szükség. Kémei útján (mit tesz a pénz, ugye) kifürkészte, melyik fogadóban gyűlnek össze a tanácsnokok beszélgetni, terveket szövögetni, és szépen beállított ő is. Mesésen gazdag (szülő)földbirtokosként mutatkozott be (értesült róla, a brüsszeli bárók imádják a földet, akárhol is legyen az) és mindenkit meghívott egy hordó jóféle borra. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, szép lassan megeredtek a nyelvek. A király ügyesen a csekélységekre kisebbségekre terelte a szót. A nagy hatalmú tanácsnokok lelkesen bólogattak: a brüsszeli főmuftiság igen-igen, bizony, persze, hát hogyne támogatná a csekélységeket kisebbségeket, sőt, kész térdre kényszeríteni bárkit, aki nem követi a parancsot. Minden csekélységet kisebbséget védenek, legyen az akármilyen kicsi, sőt, olyanokat is, tódította az egyik tanácsnok, akik valójában nem is léteznek. Ennyire fontos ez az ügy! Na és mi van az erdélyi magyarokkal, kérdezte a király. Csend lett. Azok kik, kérdezte aztán egy pápaszemes úr. Hát tudják, ott élnek, Erdélyben. Csend. Elnézést, Romániában. Jaaa, bólintott a sok főúr. Tudják, évek óta kilincselnek önöknél egy csekélységvédelmi kisebbségvédelmi csomaggal. Jaaa, bólintott ismét a sok potentát. Hát, azokkal a miféle ajkú román polgárokkal az van, mondta aztán a szemüveges úr, hogy nem értjük, mit akarnak. Hiszen jól vannak ott, Romániában. Semmi bajuk nincs. És különben is, mi innen, Brüsszelből nem szólunk bele Románia háztáji ügyeibe. Nem vagyunk diktátorok. Értem, bólintott a király. De ha a többi csekélység kisebbség ügyébe bele tudnak szólni, sőt, térdre akarnak kényszeríteni bárkit, aki nem követi a brüsszeli parancsot, akkor ezeket az erdélyi magyarokat (és felteszem, más hasonló csekélységek kisebbségek is élnek a vén Európában, saját határok nélkül) miért nem? Kérem, válaszolták a nagy hatalmú tanácsnokok, ez a kérdés fölöttébb indokolatlan, továbbá mellékes és nem időszerű. Beszéljünk inkább a földjeiről, igen tisztelt uram. Mennyi?

Az éjszakába nyúló paláver végén Mátyás király szépen elköszönt a brüsszeli hatalmasságok karától, felült a vasparipára és visszakocogott Kolozsvárra. Késő éjszaka érkezett a városba, begyalogolt a központba, útközben betért az okos leányhoz, átöltözött, elbúcsúzott tőle szépen, aztán kisétált a főtérre és a teliholdfényben akkora pofont adott a lovának, hogy az ágaskodni kezdett azonmód. A király felkapott rá és elvágtatott. A kósza hírek szerint hollófekete sereget gyűjt valahol, hogy ezt az erdélyi magyar csekélységet megvédje.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé
Főtér

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé

Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

A nap, amikor a SRI munkatársai lesiettek a tengerpartra, hogy szemügyre vegyenek egy tárgyat… – hírek szombaton
Főtér

A nap, amikor a SRI munkatársai lesiettek a tengerpartra, hogy szemügyre vegyenek egy tárgyat… – hírek szombaton

Eközben a pozícióhalmozásnak (is) hadat üzenő Bolojan épp halmozza a pozíciókat, a PSD-ben pedig dúl a belső hatalmi harc.

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben
Székelyhon

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben

A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
Krónika

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo mérkőzés
Székelyhon

Lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo mérkőzés

Egyelőre tisztázatlan okok miatt lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo találkozó a 63. percben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS