Feldereng az utópisztikus zsánerkép a közelmúlt ködéből: Románia álkisebbségi államelnöke, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis egy németországi emelvényen arról szónokol, mint az Európai Értékek Többszörös Bajnoka, hogy az általa (nem) vezetett ország igazi kisebbségvédelmi paradicsom, ahol a különböző közösségek (a magyarok is), úgy élnek, mintha már megboldogultak és üdvözültek volna.
Ám amikor azt látom, hogy az ultrademokratikus Románia negyedik (ötödik?) hadtestének (a médiára gondolok) katonái profi gondolatrendőrökként torzítanak el szinte minden tényt, ami eléjük kerül és történetesen nem a mesterségesen táplált nagynemzeti ideológiát szolgálja, elsötétül bennem ez a naiv festők idilli mennyországképeire emlékeztető fake látvány.
Tessék, a legújabb példa. David Popovici, ez a szinte 18 éves bukaresti román úszózseni megszerzi Románia első felnőtt férfi világbajnoki címét a budapesti vizes vébén. Remek, tényleg, le az összes kalapokkal! (Apropó, egyetlen román tévéadó sem közvetítette a valóban történelmi eseményt.) Nyilván gratulál neki Novák Eduárd, Románia sportminisztere is. Két nyelven, ahogy szokta. És persze, hogy a nacionál-gondolatrendőrség lecsapott rá. Mert a magyar szövegben mást mond, mint a románban. Nézzük, itt a román szöveg vonatkozó része, magyarul:
És akkor a magyar szövegrész:
Tényleg másképp szól. Na de miért? Azon túl, amit a nackómédia mai megkeresésére (elég balfékül) válaszolt a sportminiszter úr: hogy nem ő posztolja a bejegyzéseit, nem ő fordítja a szöveget, nem kommentálja a dolgot, nem szó szerinti fordításról van szó. Őszintén, miniszter úr, ezt azért nem így kellene. De na, ön tudja. Vagy az ezúttal bénázó tanácsadói.
Mert akkor nézzük: románul megfogalmaz valaki egy szöveget. Tényleg szép szöveg, és tényleg a románokhoz szól. Értsd, a románok fejében lévő Románia-tudathoz. Miszerint minden Romániában élő ember román, tehát az ország minden emberének szíve román, na, és ezek a szívek egytől egyig az úszózseniért dobogtak. (Jegyezzük meg: fenét dobbant minden szív érte, de ez nem releváns.) Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar miniszter, politikus, sportoló, szövegíró, szöveghez nevét adó Novák Eduárd egyszerűen érti, megérti, elfogadja, sőt, tiszteli ezt a Románia-tudatot.
Na és akkor itt jön a rázós része a dolognak. Mert a magyar nyelvű szöveg nem teljesen fordítás. Az ismét nacionálhisztériát kiváltó mondat a romániai magyar tudatból fakad. Hogy kell olvasni a mondatot? Mi, az ebben a helyzetben David Popovici-ra gondoló magyarok, erőt adtunk neki. Mert ez is igaz: fenét gondolt az úszózsenire minden romániai magyar. De ez sem releváns.
Persze, a román nacionálpatriótáknak meg kellene érteniük a pőre tényt: mi román állampolgárok vagyunk, de nem románok. Tehát a szívünk sem román. Viszont tudunk drukkolni bárki zseninek, aki történetesen az. De nem értik meg: ehelyett megtöltik a román nyelvű médiát aljas, uszító szövegekkel (lásd például, itt meg itt). Botrány? Szenzáció? Nyilván.
A szomorú ebben az, hogy amíg Románia gondolatrendőr-állam marad, hazudhat bármit az álkisebbségi államelnök, tapsikolhat neki bárhogy az álszent (és a kisebbségvédelem terén is csupán demagógiailag sikeres) Európai Unió, jöhet bárki felvilágosult értelmiségi román, hogy öleljük már meg egymást, gyerekek, a helyzet nem fog változni: a kisebbségvédelem a politikai, mediatikus és közösségi kommunikációs bicskahasználatban merül ki.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Orosz eredetű drón zuhant egy galaci tömbházra péntek éjjel, az esetet robbanás és tűz követte az épület tizedik emeletén lévő egyik lakásban. Két személy megsérült, őket kórházba szállították.
Szerdáig tartott a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apátnak kitűzött kilakoltatás határidejének „meghosszabbítása”: az önkormányzat munkásai hajnalban áttörték a még el nem foglalt helyiségekkel szomszédos falat.
Gyalogátjárón ütöttek el egy 13 éves gyermeket szerda délután Szentkatolnán. A rendőrség vizsgálatai szerint a kislány rollerrel kelt át a zebrán, amikor a baleset bekövetkezett.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.