Instant afganisztanológusok, csak óvatosan az ideológiai varázsvesszővel

Két napja folyik a Facebook-csapon a jaj meg a váj. Hogy na most mi lesz az afgán átlagemberek, az afgán átlagnők emberjogaival. A megnyilatkozások alapján az az érzése támad az embernek, hogy itt (értsd, az emberi jogok egyesült európai wellnessközpontjában) csupa diplomás afganisztanológus kiabál bele az univerzalista éterbe – miközben elegáns kertekben, teraszokon, formatervezett bútorok közt ücsörög és hűsítő fröccsét, organikus teáját hörpölgeti. Kedves instant afganisztanológusok, jajgatás helyett talán érdemes lenne utánanézni, mi fán is terem az a bizonyos „afgán átlagember”, „afgán átlagnő”, akiért könnyeitek hullatjátok. Pontosabban: létezik-e ilyesmi? Hiszen ha csak az információs felületet karcolásszátok meg, hamar kiderül, hogy az Afganisztánnak nevezett ország erősen multikulturális, továbbá multietnikus hely. És ezeket a jelzőket erősen nem úgy kell érteni, ahogy idehaza, az érték- és haladásvezérelt Európában megszoktuk. Inkább úgy, hogy sok kultúra és etnikum évszázadok óta szinte folyamatosan egymásnak feszül. Nem egészen mellesleg, olyan kultúrákról és etnikumokról beszélünk (még a nemzeti himnusz és alkotmány is 14 darab ilyen csoportot említ), amelyek egészen törzsi és nemzetségi alapon szerveződnek. Ja, saját kultúrával, sok esetben nyelvvel vagy nyelvjárással, vallási különbségekkel, mindennel, ami az említett sokszínűséghez társul. Tetszik érteni? Hogy egy szemléletes példával éljek: a legnépesebb afganisztáni etnikum, a pastu nép olyan 400 törzsből tevődik össze. Na, és ha ezt megérti az „átlag afganisztanológus”, akkor talán már azt is kapiskálni kezdi, mennyi értelme van „afgán átlagemberről” meg „átlagnőről” beszélni. Ami pedig az emberjogokat illeti, hát itt is érdemes elgondolkodni egy picikét, mielőtt elszörnyedésében kiejtené kezéből a borospoharat a „hozzáértő”. Tényleg azt képzeli valaki itt az európai egyesült wellnessközpontban, hogy az afgánok (bárkik legyenek is ők, ugye) többsége úgy akar élni, mint mi, européerek? Nem kétlem, hogy ők sem vetik (vetnék) meg a pénzt, a jólétet, a sugárutakon száguldozó luxust. De megkockáztatom: más elképzeléseik vannak a politikai, társadalmi, (ember)jogi, etikai standardokról, mint nekünk. Szóval, én azért némi óvatosságra intenék minden instant afganisztanológust. Mert az ideológiai varázsvesszővel való hadonászásról óhatatlanul eszembe jut Johann Wolfgang von Goethe bűvészinasa, aki azt hiszi, mindent tud a mágiáról, de csak káoszt képes teremteni, rendet nem. (Épp láttuk, hogy a világ egyik vezető nagyhatalmának és bűvészinasának hogyan sikerült ez a bravúr. Megint.) Ilyen alapon ezt tudom üzenni az instant afganisztanológusoknak: ha a híres-hírhedt bűvészinasénál nagyobb mutatványra nem futja a spirituszból, akkor talán mindenki jobban jár, ha a kutyusukról, cicusukról posztolnak képeket. Mindenesetre hitelesebb lenne.