Nem a mesebelire gondolok. A kincses város Emil Boc nevezetű polgármesterére. Aki a járványszigorítások előestéjén, ami épp április elsejére esett, szőrén-szálán eltűnt. Mármint a nyilvános térből.
Arra gondoltam, talán április bolondját járatja Kolozsvár népével. Aztán arra is gondoltam (bocsáss meg érte, Istenem!), megszökött a hat órai boltbezárás meg a nyolc órai kapuzárás elől. És most valamelyik zöld zónában csángál kedvére, boltba jár este nyolckor, flasztert koptat éjfél után.
De hát ez nem lehet igaz! Egy kapitány nem hagyja magára a süllyedő hajót! Főleg egy olyan kapitány, aki az utóbbi időben nagy hangon védte a legénység érdekeit. Emlékszem, pár nappal ezelőtt Boc úr még óva intette a kormányt, hogy hátrább az agarakkal, ami a megszorító intézkedéseket illeti. Korábban meg kijelentette: ő márpedig nem játszik az emberekkel, mint macska az egérrel. Ha nincs karantén, az iskolák is nyitva maradnak, pont! Sőt, a megszorítások ellen tüntetőket is védelmébe vette, amikor azt mondta, hogy nem szabad süket fülekkel viszonyulni hozzájuk, mert talán jó megoldásokkal jönnek (a sorok közt az is ott volt, hogy jobbakkal, mint maga Raed Arafat).
Szóval egy ilyen harcos városvezér, aki a járványszigor rettegett hadurával is képes szembeszállni, nem menekülhet el a bekaranténozott városból. Nem hagyhatja sorsára népét! Naponta megnéztem a helyi sajtót, no meg Boc bíró Facebook-oldalát. Az újságban síri csend. A Facebook-on pedig szombat kora délutánig a legfrissebb Boc-bejegyzés arról szólt, mennyire okos város ez a Kolozsvár. Aztán nagy-nagy csend ott is, egészen mostanig, amikor is megtudtuk a derék bírótól, hogy Kolozsvár tisztább lesz, mert mossák az utcákat. (Videóval!)
Na és akkor kedves kolozsvári bíró úr: én megértem azt, hogy a simulékony diplomatikus-fanariotikus máz alatt ön épp annyira kedveli a valódi multikulturalitást, a valódi többnyelvűséget, mint ördög a tömjénfüstöt. Azt is megértem, hogy remek dolog afféle román Csák Máté módjára uralkodni egy város fölött és ilyen értelemben fáj, ha a cséntruból (értsd, Bukarestből) leszólnak, mindegy milyen ügyben. Azt is megértem, hogy ön politikusként igyekszik pragmatikus lenni, sőt, időnként politikai állatként viselkedni (bár utóbbi nem nagyon megy önnek). Szóval, én sok mindent megértek, vagy legalábbis igyekszem.
Egy dolgot nem értek: miután akkora szájjal hadakozott a megszorítások ellen, hogy két lóláb is kilógott alóla belőle, hogy teheti meg, hogy köd-előttem-köd-utánam? Egy magát valamire tartó városgazda ilyenkor odaáll a nép elé, biztat, reményt kelt, megnyugtat, türelemre int, mutatja az irányt, kommunikál. Ez van, emberek, így esett, gyerünk, fogjunk össze, bírjuk ki együtt!
Ja, esetleg áldott húsvétot kíván az épp ünneplőknek. Akár idegennyevül is...
Aki az ön pozíciójában nem így tesz, nem városgazda. Hanem az a bizonyos mesebeli kolozsvári bíró. Aki megérett arra, hogy eltűnjön. :)
(Természetesen előfordulhat, hogy ön azért tűnt el, Boc úr, mert valami nagy Tettre készül. Ez esetben megkövetem önt!)
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.