// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Jean St'Ay Jean St'Ay

Hogy lesz egy adminisztrációs hülyeségből magyar mumusozással fűszerezett „homofób” áldozathiszti?

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2021. augusztus 10., 16:28

Négy napja robbant a legújabb LGBTQ-botrány Romániában. Ugyanis a bukaresti főpolgármesteri hivatal nem engedélyezte az Accept Egyesület által szervezett szokásos melegfelvonulást (Bucharest Pride) a kért helyszínen. Voltak érvek is, ha jól emlékszem, két darab. Az egyik totál releváns: az egyesület 10 000 résztvevővel számolt, márpedig ezt a vonatkozó járványügyi rendelkezések tiltják. Pont. A másik érv érzésem szerint marhaság: hétvégén az adott helyszín sétálóutcaként fungál, ezért amúgy is sok ember lenne ott. Persze, de ha az egyesület betartja az 500 résztvevős határt, mennyivel is lennének többen az emberek? A hülyeséget azzal sikerült tetéznie a hivatalnak, hogy ugyanazon a helyszínen, ugyanaznap engedélyezte a szintén szokásos Noua Dreaptă szélsőjobber banda felvonulását is. Ez egyrészt nem szép dolog, tisztelt Testület, másrészt rém ostoba lépés, hiszen borítékolható volt a botrány.

Na de ami történt, arra… ja persze, hogy számítottunk, ismerve a globális „közhangulatot”. Az Accept totális hisztériában tört ki, a Facebook-on orbáni (sejthető, nem a Székelyföldön épp a minap magyarfaló „jó” Orbanról van szó) cenzúrát sikoltott, meg történelmi elnyomást, tüntettek egy kicsit a bukaresti főpolgármesteri hivatal előtt, a progresszív sajtó döbbent cikkekben beszélt az állítólagos bojkottról. (Ha rosszmájú akarok lenni, azt is mondhatom, hogy ja, mindenki akkor és azt a magyar kártyát kapja elő egy vélt vagy valós nehéz helyzetben, amikor és amelyiket tudja.)

Aztán persze, az egyesület képviselői szépen, civilizáltan elmentek a főpolgármesteri hivatalba, szépen, civilizáltan megbeszélték a dolgot és minden oké lett. Jön szombaton a bukaresti Pride, az eredeti helyszínen, probléma egy szál se. Hogy is mondjam: így kell a dolgokat a helyükön kezelni. Ha a polgármesteri hivatal hülyeséget csinál, el kell menni, asztalra csapni, korrekciót követelni és hű, de hihetetlen: el lehet érni a célt.

De hogy ehhez miért kellett eljátszani a (hamis) áldozatot, ráadásul a magyar mumust is elővenni, aztán pont olyan baromságokat mondani, mint a polgármesteri hivatal, fel nem foghatom. Milyen orbáni cenzúráról beszéltek, kedves egyesületi gondolkodók? Hiszen a Budapest Pride zavartalanul lepörgött-forgott a közelmúltban (is). És megint: milyen orbáni cenzúrát emlegettek? Ha jól tudom, például a melegek bejegyzett élettársi kapcsolata vagy 12 éve működik Magyarországon. És Romániában? Szóval ezt a bunkó álhisztériát talán hagyni kéne. Persze nehéz, értem én, mert hát a fél Európa (az öreg kontinens felvilágosult-haladár feléről beszélek) ezen pörög. Kicsi gerinc, kicsi erkölcs kellene hozzá, tisztelt Egyesület!

Ha jól emlékszem, kettő kivételével minden kolozsvári Pride felvonuláson részt vettem. Mert én is kisebbségi vagyok, csak más. És a Pride elvileg a diverzitásról szól. Egy alkalommal szóba elegyedtem az egyik beszélővel, egy holland város alpolgármesterével. Beszélgettünk erről-arról, hogyan lehetne elérni alapvető célokat ebben a keményen ortodox országban. És érdekes módon egyetértettünk abban, hogy nem a kívül viselt bugyi és az áldozathisztéria a megoldás, hanem egy koherens lobbitevékenységet végző érdekképviselet. Ez jó hat éve volt. Koherens lobbitevékenységet most se nagyon látok, kívül viselt bugyit és áldozathisztit annál inkább. Hahó, föl kéne már ébredni, tisztelt LGBTQ-érdekképviselet!

Ja, és akkor még valami, mert erősen bántja az orrom a bűze. Egy ideje minduntalan szemembe akad, hogy mit izélünk mi, magyarok, hát képzeljük el, hogy a mi jogainkat tapossák sárba, hát vegyük már észre, hogy ugyanolyan kisebbség vagyunk mi is. Először is: köszi, megmondók, elég rég észrevettük, hogy kisebbségbe szorultunk és még most is simán tiporják a jogainkat, ha úgy hozza a magasabb érdek. Aztán: tényleg tele már a hócipőm ezzel az összehasonlítgatással. Hogy rövid és direkt legyek: nem, nem vagyunk ugyanolyan kisebbség. Majd, ha az LMBTQ-közösség fel tud mutatni falvakat, városokat, ne adj Isten, régiókat, egyházakat, politikai alakulatokat, amelyek koherens lobbitevékenységet (is) tudnak végezni, na, majd akkor lesz ugyanolyan kisebbség, mint mi. Bocs!

Addig is kívánom, hogy az LMBTQ-közösség érje el azokat a célokat, amelyeket elérhet ebben az országban. Továbbra is szurkolok neki. Pride-on és azon kívül is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS