Nagyon belecsapott a lecsóba Ludovic Orban, a kormány vezető erejét adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a képviselőház elnöke, aki a szeptemberi tisztújító kongresszuson nagyon szeretne egy újabb pártelnöki mandátumot is elnyerni, ezt azonban komolyan veszélyezteti, hogy Florin Cîţu miniszterelnök is nagyon szeretné megszerezni a tisztséget.

Ezért aztán Orban mindent bedob a belső választási kampányban.

Például a jó öreg nacionalista szólamokat is, amelyek rendszerint oly kellemesen simogatják a román néplelket.

Orban vasárnak székelyföldi turnén vett részt, hogy felkeresse a helyi pártszervezeteket.

Hargita megyében pedig ledobta a kommunikációs bombát.

Többek között a koalíciós partner RMDSZ-t ekézte, mondván: a régióban legtöbb szavazóval rendelkező párt szándékosan tartja távol a fejlesztéseket,

mivel könnyebb megtartani a szavazótábort, ha függőségben tartja az embereket.

Ebben akár még lehet is valami.

És ezt követően is mondott megfontolandó dolgokat.

Mint mondta, a megoldás a fejlesztés, ami elsősorban az infrastruktúra bővítését jelenti.

A Marosvásárhely-Jászvásár autópálya megépülése például alapvető fontosságú, mivel vonzóvá teheti Hargita megyét a beruházók számára.

Ez is rendben van, nincs miért vitába szállni vele.

Orban viszont a folytatásban vágyálmait is elárulta.

Tovább fűzte ugyanis a gondolatmenetet, és azt bírta mondani, hogy ha sikerül kiaknázni a potenciált, az

azt is maga után vonhatja, hogy lényegesen módosul a régió etnikai összetétele, hiszen máshonnan is érkezik majd munkaerő.

Vagyis a jelenleg nagy többségében magyarok lakta területeken – amelyek éppen ezért szúrják a mindenkori román vezetők szemét – akár többségbe is kerülhetnek a románok.

Ami nem csupán Orban vágyálma, alapvetően minden román politikus erről álmodozik, és példaként ott van Kolozsvár, Nagyvárad vagy Szatmárnémeti esete, de Marosvásárhelyt se felejtsük el, ahol 1989 előtt az erőltetett iparosítás nem titkolt célja éppen az volt, hogy a több száz kilométerről betelepített román tömegekkel átbillentsék a települések etnikai egyensúlyát.

Azért szép, hogy még mindig a szép emlékű fasiszta kommunista idők nemzetiségi politikáját tekintik követendő példának Bukarestben.

Orban a jelek szerint ismét csak meg akarta mutatni: az, hogy apja magyar volt, őt pedig unitáriusnak keresztelték, nem akadályozza meg abban, hogy keményebben tolja a magyarellenes, nagyromán kommunikációt bármely ezer százalékos pedigréjű magyarfaló román kollégájánál.