Háború van Ukrajnában. És mit üzen a román államelnök az ott élő román közösségnek?

Tulajdonképpen üres lapnak kellene következnie. De a biztonság kedvéért megnéztem Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök hivatalos Facebook-oldalát. Arra voltam kíváncsi, mit is üzenget az elnök úr mostanában, amikor tragikus események zajlanak a szomszédos Ukrajnában. Ahol többek közt románok is élnek. (Akik, nem mellesleg és nem egészen indokolatlanul, egyre kevésbé bíznak a román állam bárminemű segítségében.) Mostanság épp háború közepette. Nem mentem vissza nagyon messzire, csak 2022. január 24-ig. A Facebook-memória szerint a jó Iohannis aznap a Kis Egyesülésről emlékezett meg, mint az egységes román nemzetállam kialakulásához vezető egyik meghatározó projektről. (Imádom a projekt szót itt.) A következő üzenet január 25-én röppent ki az éterbe: az elnök úr megemlékezett a Holokauszt áldozatairól. Helyes! Január 26.: Az elnök úr összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot és reakciós akciókat (nem vicc, így írja: acțiuni de reacție) tervezett az ukrajnai helyzet alakulása függvényében. Amit közölt a néppel: még hangsúlyosabb NATO- és amerikai jelenlét kell Romániában! Következik egy kis szünet, aztán február 2.: az elnök úr meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot és örült annak, hogy lám, a szomszédban alakuló helyzet igazolja korábbi jó döntését, melynek értelmében sok pénzt fektetnek a román hadsereg fejlesztésébe. Újabb szünet, aztán február 10.: az elnök úr meglátogatta a craiovai NATO-egységet és örvendezett azon, hogy milyen jól megerősödött a NATO keleti szárnyának védereje. Február 11.: az elnök úr üdvözölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki Romániába látogatott épp, 1000 amerikai katona kíséretében. Lám, a NATO és Amerika milyen szépen ki- és odaáll Románia biztonságának szavatolása érdekében. Szünet, február 17.: az elnök úr informálisan Brüsszelben tartózkodott és egyeztetett az Európa Tanáccsal. Az üzenet: Maradjunk egységesek, tudjuk, mi a dolgunk és bármi történik, megfelelő módon reagálunk. Február 19.: az elnök úr telefonon beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, szövetséges és EU-s vezetőkkel. Az üzenet: egységben az erő, mutassuk meg! Február 21.: az elnök úr Románia nevében határozottan elítélte a donyecki és luhanszki szeparatista és illegális köztársaságok Oroszország általi elismerését. Nemzetközi jogsértés, Ukrajna szuverenitása és területi egysége, minszki egyezmény felrúgása, világbéke veszélyeztetése! Február 22.: az elnök úr Adrzej Duda lengyel kollégával tárgyalt a kialakult helyzetről, a jogsértő orosz lépésekről. Az üzenet: február 25-én a B9-csapat találkozik Varsóban és bizonyítja egységét: kiállnak Ukrajna mellett. Február 24.: az elnök úr határozottan elítélte Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, nemzetközi jog stb. Továbbá szolidaritását fejezte ki az ukrán néppel. Továbbá biztosított minden Ukrajna területén tartózkodó román állampolgárt, hogy ne féljenek, mert Románia és a NATO ott áll mellettük. Szintén február 24.: Jött az elmaradhatatlan „Kedves románok...” felütésű bejegyzés. Ne féljetek, Romnia biztonságban van, nem fog részt venni a háborúban, NATO, Amerika, demokrácia… Február 25. (a mai szent nap): az elnök úr arról beszél, hogy az Európa Tanács csütörtök esti rendkívüli ülésén további szankciókról tárgyaltak, de arról is, hogy valahogy védeni és támogatni kellene a Moldovai Köztársaságot és Grúziát, mert Európa recens történelmének legnagyobb kihívása stb. Én szó szerint tűvé tettem az elnök úr üzeneteit, de egy vak hangot nem találtam arról, hogy hahó, ukrajnai román közösség, veletek vagyunk, lélekben bár. Értem én, hogy kényes a helyzet a keleti fronton már vagy egy évszázada, de engedje meg elnök úr: emberségesnek, empatikusnak, szolidárisnak lenni háború idején… üzen ez Önnek valamit, a saját üzenetei fényében, illetve fényén túl? Nem, nem hinném. Na és akkor a magam részéről az Ön attitűdjét ítélem el. De nagyon határozottan. Kábé olyan hatékonysággal, mint amilyenekkel az Ön elítélései is rendelkeznek. Most aztán röhöghetünk keserűen.