// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
pazs pazs

Feljelentem magam a futball- és magasb ítélőszékeknél

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: pazs
2021. július 12., 12:52

Töredelmesen bevallom, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság ideje alatt hozzáállásom megengedhetetlenül kirekesztő és diszkriminatív volt, igaz, csak gondolatban, de mint tudjuk, az a legsúlyosabb bűn. Minden egyes mérkőzésen, amelyen a magyar válogatott részt vett, fenntartások nélkül nekik szorítottam, ami kétségkívül kirekesztő magatartás, hiszen ezáltal minden más csapat ellen szurkoltam, amely pályára lépett a magyarokkal szemben, még akkor is, ha az ellenfelek játékának minősége ezt nem indokolta volna.

Nem vitás, hogy menthetetlenül elfogult attitűdöm nem felel meg az Európai Labdarúgó-szövetség „egyenlő játékot” („equal game”) hirdető kampánya alapértékeinek, én ugyanis nem egyenlő játékot szerettem volna látni, hanem kifejezetten egyenlőtlent: azt akartam, hogy a magyarok mindig győzzenek, az ellenfeleik pedig kivétel nélkül veszítsenek.

Sajnálatos módon a játék végül egyenlő lett, így lett aztán egyenlőtlen a mi kárunkra.

Azt sem tagadhatom, hogy a mérkőzések némely feszült pillanataiban olyan verbális megnyilvánulásokkal adtam a környezetem tudtára heves érzeményeimet, amelyek a francia udvari etikett alapján talán túlzónak minősíthetők.

Mentségemre szolgál, hogy a rivális csapat himnuszát nem fütyültem ki, a játékosokat pedig nem akadályoztam semmilyen módon hivatásuk gyakorlásában, részint mert magyarként tapasztaltam, milyen, amikor mások ízetlenkednek a himnuszom közben, másrészt pedig tipikus fotelszurkolóként, a képernyő előtt ülve ennek különösebb értelme és hatása amúgy sem lett volna.

Kirekesztő magatartásomat tetéztem azzal, hogy miután a magyar válogatott elbúcsúzott a tornától, akkor sem szűntem meg önkényesen bizonyos csapatoknak szurkolni más csapatok ellenében, sőt – horribile dictu – olyan is előfordult, hogy némi kellemes megelégedettséggel nyugtáztam, ha az általam kevésbé szívelt együttes elveszítette a játszmát.

Pironkodva kell beismernem azt is, hogy a mérkőzések alatt nem a világ vélt vagy valós társadalmi igazságtalanságai jártak az eszemben, csak egyszerűen élveztem a játékot, és szurkoltam, hogy az általam kedvelt csapat rúgjon már egy kurrva huncut gólt.

Mindezekért további zártajtós meccsnézésekre ítélem magam.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS