// 2025. november 8., szombat // Zsombor
Jean St'Ay Jean St'Ay

Ciucă miniszterelnök és az 1919-ben Nagyváradra bevonuló román hadsereget éltető magyarok

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2022. április 21., 13:49

Románia tábornok-miniszterelnöke, Nicolae Ciucă úr szerdán Nagyváradra látogatott. Több oka is volt rá: felavatott egy új sportcsarnokot, megnézett egy autópálya-szakaszt… és volt még egy esemény, amely történetesen éppen erre a napra esett. 103 évvel ezelőtt, 1919. május 20-án vonult be a Traian Moșoiu tábornok vezette román hadsereg Nagyváradra.

Megnéztem pár korábbi megemlékezést: a románok általában, ha tetszik, egymás közt intézték az ügyet. A legnagyobb rangú kormányhivatalnok, aki részt vett a nagyváradi megemlékezésen az utóbbi években, Gabriel Leș védelmi miniszter volt (2019-ben).

Picit más volt az idei helyzet, hiszen a miniszterelnököt nem lehet csak úgy eldugni egy ortodox templomba vagy valamilyen emlékmű mögé. Őt oda kell tenni a díszhelyre. Meg is történt. És a nagyváradi román bevonulásra vonatkozó megemlékezésen Ciucă úr mondott egy ilyet:

„103 éve, április 20-án, húsvét szent napján történt, hogy a román hadsereg csapatai bevonultak Nagyváradra, hogy megvédjék és felszabadítsák a lakosságot a zsarnokság alól, az őket éltető románok, magyarok és egyéb nemzetiségek ovációi közepette.”

Aztán megismételte, kicsit részletesebben, hogy a román hadsereg nem tett egyebet, mint hogy felszabadította Nagyváradot a szovjet távirányítású magyar bolsevik uralom alól. Igen, egy kukkot sem ejtett Trianonról. Elképzelem a miniszterelnöki szózat íróit, hogy villogtak a fejükben a nemzetbiztonsági felkiáltójelek: nehogy már megemlítsük Trianont, éppen most, amikor a szomszédban dúló háború kapcsán egy óvatlanul elejtett szó is azonnal szikraesőt zúdíthat az érzelmek puskaporos hordóira. Meglett a szöveg, mindenki hátradőlt, nem lesz itt gond, a román hadsereg felszabadító volt, az ellenség bolsevik volt, szovjet háttérrel, ugye, amely rezsim utódját szidni, legyőzni manapság épp kötelező. A miniszterelnök felolvasta a szöveget, ahogy tudta – értem én, nem mindenki született rétor, viszont a szabatos beszéd tanulható, például plágiumgyanús gyakorlatok helyett. És kész, lapozzunk.

Na de most akkor szépen kérek minden olvasót, álljon meg egy pillanatra és képzelje el, milyen lelkesen tapsikoltak 1919-ben a nagyváradi magyarok, akiknek a fejében épp a világvége-óra ketyegett a Trianonban zajló küzdelmek közepette. Igaz, jó egy évig várni kellett még, amíg a döntés megszületett: a nagyváradiak kihulltak Magyarország határai közül. Szóval engedjék meg, hogy kételkedjem abban, hogy a magyarok örömmámorban úszva borultak a felszabadító román hadsereg nyakába.

Erről csak annyit még, hogy az 1919-es nagyváradi bevonulás a románok történelmének szerves része. Ezt értem. Azt is értem, hogy megemlékeznek róla. Ám attól még valószínűtlen dolgokat, vagy ha tetszik, hülyeségeket nem kell mondani. Mert az rendben van, hogy mi így értelmezzük a történelmet, ők meg úgy, az értelmezéseink pedig néha ferdítik is az eseményeket, de akkor legalább csináljuk okosan. Ne ostobán.

Apropó, történelem-értelmezés: a Krónika újságírója csütörtökön megkérdezte Hegedüs Csillát, az RMDSZ szóvivőjét, mit gondol Ciucă úr ominózus kijelentéséről. A szóvivő pedig vitte a szót rendesen, csak előtte megnyomta a hivatali bullshitgenerátor gombját. Tessék, első mondat:

„Száz év távlatából nézve ma már teljesen mindegy, hogy ki örvendett és ki nem az eseményeknek.”

Itt még igyekszem érteni, hogy a szóvivő asszonynak is ott villogtak a fejében a nemzetbiztonsági felkiáltójelek: a jelenlegi kényes helyzetben ne pofozzuk a románokat. Attól még a mondat fajtiszta bullshit: képzeljük el, hogy például az Anschlussra mondja ugyanezt a szóvivő. Hát nem mindegy ma, hogy ki örült akkor és ki nem? Szóval, bullshit. Nem is kicsi.

Második mondat:

„Ugyanakkor minden történelmi eseményt lehet többféleképpen értelmezni, ez a történészek dolga.”

Első ránézésre megint fején találta a szöget a szó vivője. Igen, a történelmi eseményeket tényleg lehet többféleképpen értelmezni. És igen, a történelemmel szakmailag a történészeknek (is) illik foglalkozni. Na de hahó, hányszor foglalkoztak fennkölt szózataikban a történelemmel derék (román, magyar, egyéb nemzetiségű) politikusaink? Például. Szóval, bullshit.

Harmadik mondat:

„Nekünk ma az a fontos, hogy az erdélyi magyar közösség otthon érezze magát a szülőföldjén, fejlődjön gyarapodjon, biztonságban érezze magát.”

Megint csupa igazság. De az is igaz, hogy ezzel a mondattal elérkeztünk a totális politikai semmitmondás éteri szférájába: a szó vivője itt már nem aprózza el, fogja a bullshitet és belecsapja a ventilátorba.

Mondott még a szóvivő kicsit, de nem folytatom, nincs értelme. Nyilván lenne ötletem arra vonatkozóan mit lehetett volna elegánsan mondani a miniszterelnöki bullshitre: Ez a kijelentés nem volt szerencsés. Pont. De így is jól van. Fejlődünk, gyarapodunk szépen a szülőföldünkön. Ugyanúgy, ahogy a bullshit trágyadombja.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

Fall Sándor

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

A jogállamiság elvénél csak egyvalami fontosabb: az önérdek

Varga László Edgár

Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix
Főtér

Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix

További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.

Elhunyt Jenei Imre, a román és a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya
Krónika

Elhunyt Jenei Imre, a román és a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya

88 éves korában szerdán elhunyt Jenei Imre, a román és a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya, aki a Bukaresti Steaua csapatának edzőjeként 1986-ban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.

Fiatal nők estek egymásnak egy kolozsvári Halloween-buli után (VIDEÓ) – hírmix
Főtér

Fiatal nők estek egymásnak egy kolozsvári Halloween-buli után (VIDEÓ) – hírmix

Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes
Székelyhon

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.

Felpofozott két diáklányt, őrizetbe vették az erdélyi város iskolájának tanárát
Krónika

Felpofozott két diáklányt, őrizetbe vették az erdélyi város iskolájának tanárát

Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.

Nem taníthat a két diák felpofozása miatt feljelentett pedagógus
Székelyhon

Nem taníthat a két diák felpofozása miatt feljelentett pedagógus

Hatósági felügyelet alá helyezték és nem taníthat az a lugosi pedagógus, akit a hét közepén őrizetbe vettek a rendőrök, miután két szülő feljelentést tette ellene, miszerint arcul ütötte tízéves lányaikat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

Fall Sándor

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

A jogállamiság elvénél csak egyvalami fontosabb: az önérdek

Varga László Edgár

Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS