Olvasom, hogy az UEFA példásan megbüntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ): a magyar válogatottnak üresen tátongó lelátók előtt kell lejátszania a következő két hazai, UEFA-rendezésű meccsét (egy harmadikat a kegyes döntnökök két évre felfüggesztettek), továbbá az MLSZ 100 000 euró bírságot tartozik fizetni, még továbbá az említett meccseken ki kell függesztenie az „Egyenlő játék” feliratú diszkrimináció-ellenes bannert.
És akkor pontosítok kicsit, ugyanis azt írtam fennebb, hogy a tekintetes UEFA a Magyar Labdarúgó Szövetséget büntette meg. Nos, nem csak. Bűnhődjenek a majdan pályára lépő játékosok, a (nyilván nem csak magyar) szurkolók, és persze térdeljen már kicsit az Európai Unió renitens, fekete (hupsz, jaj, most mi lesz?) báránya, Magyarország is.
Mit is mondjak: jól tette a tekintetes UEFA. A csúcsszakértők nyilván alaposan megvizsgálták a rendelkezésre álló bizonyítékokat és meghozták a súlyos döntést.
Csak akkor volna pár kérdésem:
1. Nem kéne Európa összes labdarúgó szövetségét megbüntetni? Mert, amint már írtam másutt, a lelátók népe nem píszí, nem volt az, és nem is lesz az soha. Tekintetes UEFA, tessék Antidi (lásd, anti-diszkrimináció) inkvizítor-brigádokat küldeni minden meccsre. Az legyen a dolguk, hogy buzgón jegyezgessék a lelátókon elhangzottakat, majd ugyanolyan buzgón feljelentsék a morális rendbontókat az etikai mindenhatóknál.
2. Nem kéne ezen felül külön megbüntetni a Német Labdarúgó Szövetséget? Hiszen a müncheni német-magyar összecsapás előtt egy erkölcsös és toleráns illető kapta magát és berohant a pályára, egészen véletlenül a magyar himnusz közben, és egy szivárványos zászlót lengetett a magyar válogatott orra előtt. Ez bizony masszívan beleütközik az érvényes szabályokba.
3. Nem kéne ezen felül külön megbüntetni az Angol Labdarúgó Szövetséget? Hiszen az angol-dán mérkőzés sorsfordító pillanatában, a szintén eléggé gyanús körülmények közepette megadott büntető előtt közvetlenül egy szintén erkölcsös és toleráns néző lézerrel világított a dán kapus szemébe. Gondolom azért, hogy jobban lássa a labdát.
Ha ezekért az ügyekért is lesújt az UEFA anti-diszkriminációs vasökle, nem szóltam semmit. De ha mégsem, ha valamiért a tekintetes UEFA úgy gondolja, a fenti ügyekért nem jár üres lelátó, pénzbírság és „Egyenlő játék”-billog, akkor engedtessék meg, hogy azt mondjam: inkább valamiféle véleményterror-kommandóra emlékeztet, mint tisztességes intézményre. Amely kénye-kedve szerint térdel arra a nyakra, amely neki tetszik. És ez eléggé sötét időket idéz.
És akkor a meglepetés: éppen, amikor e sorokat írom, jön a hír, hogy a tekintetes UEFA 30 000 euró pénzbírsággal sújtotta az Angol Labdarúgó Szövetséget az angol-dán meccsen bevetett lézerért és tűzijátékokért, illetve a nemzeti himnuszok alatti rendbontásokért. Hát, ha ennyicske bünti jár a valóban irtó súlyos kihágásokért, akkor javítok kicsit korábbi mondatomon: szó sincs megidézésről, térdig járunk a sötét, vélemény-terrorista időkben.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.