A nyári politikai uborkaszezont egyetlen dolog menti meg témaügyileg: közeleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeptemberi tisztújító kongresszusa, s a politikai alakulat két frontembere, Florin Cîțu miniszterelnök és Ludovic Orban (aktuális) pártelnök – A Pályázók – olyan szépen bekapcsolták a sárlövő nagyágyúkat, hogy öröm nézni. Na jó, nem öröm.
Mit számít, hogy a legnagyobb kormányozó szervezetről van szó, amely a felmérésekben hosszú hónapok óta vesztésre áll a nagy rivális Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben? Miféle pártfegyelem, miféle hitelvesztés, miféle emelkedő járványszámok, miféle infláció? Úgy látszik, semmi nem számít most, csak az a bizonyos bársonnyal bevont párttrón, bármit be lehet áldozni.
Ma például az a hír pattant ki a semmiből, hogy
, amit a miniszterelnök azonnal be is ismert. Mondjuk ez is nagy szó, ebben a mioritikus országban elég ritka ezen a szinten, hogy valaki azonnal hamut szórjon a fejére.
Orban nyilván azt állítja, ő erről semmit nem tud, Cîțu pedig gyorsan megjegyezte: roppant érdekes, hogy ez az információ a korábbi választási ciklusokban valahogy nem került elő, és nem is a PSD háza tájáról érkezik, és mit ad Isten, pont a nagy liberális pártelnöki kampány közepén kerül a címlapokra.
Persze az ellenzéki főfejek is egymás után cuppannak rá a témára – Mihai Tudose, a PSD-s exkormányfő már egyenesen nemzetközi bűnözőnek nevezte Cîțut, és a lemondását kérte egy Facebook-bejegyzésben –, mert ezt így szokás csinálni ebben a műfajban. Szóval igaza volt nagyanyámnak, amikor egyszer azt mondta nekem: fiam, mocskos dolog a politika...
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.
Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.