A nyári politikai uborkaszezont egyetlen dolog menti meg témaügyileg: közeleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeptemberi tisztújító kongresszusa, s a politikai alakulat két frontembere, Florin Cîțu miniszterelnök és Ludovic Orban (aktuális) pártelnök – A Pályázók – olyan szépen bekapcsolták a sárlövő nagyágyúkat, hogy öröm nézni. Na jó, nem öröm.
Mit számít, hogy a legnagyobb kormányozó szervezetről van szó, amely a felmérésekben hosszú hónapok óta vesztésre áll a nagy rivális Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben? Miféle pártfegyelem, miféle hitelvesztés, miféle emelkedő járványszámok, miféle infláció? Úgy látszik, semmi nem számít most, csak az a bizonyos bársonnyal bevont párttrón, bármit be lehet áldozni.
Ma például az a hír pattant ki a semmiből, hogy
, amit a miniszterelnök azonnal be is ismert. Mondjuk ez is nagy szó, ebben a mioritikus országban elég ritka ezen a szinten, hogy valaki azonnal hamut szórjon a fejére.
Orban nyilván azt állítja, ő erről semmit nem tud, Cîțu pedig gyorsan megjegyezte: roppant érdekes, hogy ez az információ a korábbi választási ciklusokban valahogy nem került elő, és nem is a PSD háza tájáról érkezik, és mit ad Isten, pont a nagy liberális pártelnöki kampány közepén kerül a címlapokra.
Persze az ellenzéki főfejek is egymás után cuppannak rá a témára – Mihai Tudose, a PSD-s exkormányfő már egyenesen nemzetközi bűnözőnek nevezte Cîțut, és a lemondását kérte egy Facebook-bejegyzésben –, mert ezt így szokás csinálni ebben a műfajban. Szóval igaza volt nagyanyámnak, amikor egyszer azt mondta nekem: fiam, mocskos dolog a politika...
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.