Persze az, hogy mennyire kevésbé rossz, csak menet közben fog kiderülni, ez a perverz vonása az ilyen helyzeteknek, amiben most is vagyunk.
Az oktatás elkezdődésének és folytatásának jelenleg nincs olyan elképzelhető módja, ami nem járna áldozatok nélkül, nem tudom, mennyire világos ez. Sokan úgy gondolják, hogy az iskolakezdéssel végre vissza fogunk térni a korábbi normális életünkhöz, pedig nem fogunk.
Mert ha a zöld forgatókönyvet nézzük, amikor a diákok fizikailag, az iskolapadban vesznek részt az órákon, a „normális élet” addig fog tartani, amíg az egyik pedagógus meg nem fertőződik, vagy az egyik gyerek haza nem viszi a koronavírust a biztonsági távolságtartásra amúgy hosszú hónapok óta vigyázó családba. Aztán a második, a harmadik és máris bezárják az osztályt, majd az iskolát.
A vörös forgatókönyv szintén minden, csak nem a „normális élet”, mivel azt feltételezi, hogy az oktatás online formában történik, amire – ezt láthattuk az elmúlt tanév utolsó heteiben –, sem a diákok, sem az oktatók, sem a szülők nincsenek és nem is lehetnek felkészülve.
A hibrid szcenárió mindkét fenti forgatókönyvből a rosszat tartalmazza: miközben a diákok fele otthon „tanul online”, a másik fele éppen viszi haza a vírust, hogy sarkítva fogalmazzunk.
Végső soron a koronavírusos oktatási mizéria egy igen kellemetlen dilemmára egyszerűsíthető: vállaljuk, hogy az iskolakezdés akár emberéletet is követelő egészségügyi áldozatokkal járjon, vagy pedig megszűnik a diákoknak nem csak az oktatása, hanem gyakorlatilag a közösségi, szociális élete is.
Nem tudom, mennyire vagyunk ezzel tisztában, vagy hogy egyáltalán tisztában lehet-e lenni ezzel.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.