// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina
Jean St'Ay Jean St'Ay

A vétó, az OMV-benzin, a tiroli sípályák és a román vámosok

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2022. december 09., 13:27

Iszonyatos erővel fröccsent szét a mioritikus epe a csütörtöki brüsszeli döntés után, miszerint Románia ezúttal is kimarad a schengeni övezetből (Bulgária szintén, Horvátország viszont örülhet). A dühlé java természetesen a vétózó Ausztriára ömlött, de jutott a hintáz(tat)ó Hollandiának, sőt, még a szintén kieső Bulgáriának is (mert ők azt a javaslatot nem szavazták meg, hogy tárgyalják külön Románia ügyét).

Teljes mértékben megértem a frusztrációt. Fontos lett volna bejutni Schengenbe, elsősorban gazdasági okok miatt. Azt a szinte eszelős dühöt azonban sehogy sem tudom megérteni, amellyel a román politikai elit (amely, ugye, némi felelősséggel bír az ügy sikere, illetve kudarca terén) nekiugrott a „feketeseggű” Ausztriának. Voltak a jólfésült européerek, akik uralkodtak magukon és csak olyan jelzőket használtak az osztrák döntéssel kapcsolatban, mint például: igazságtalan, indokolatlan, méltánytalan (az európai kohézióra és egységre) veszélyes. Aztán voltak az őszinték, akik tövig nyomták a pedált. Elhangzott ott minden: putyinista, gyalázatos, populista, áruló, náci, imperialista, gyarmatosító, fasiszta (mármint Ausztria). És elhangzott az is, hogy hej, románok, ne menjetek sízni Ausztriába, hej románok, forró bojkottot az osztrák cégek kopasz nyakába, bezárni az osztrák bankoknál nyitott számlákat, ne igyatok Red Bullt, se Pfannert, ne tankoljatok az OMV-kutaknál! Tényleg, egyelőre csak azt nem láttam, hogy hej, románok, ne nézzétek A muzsika hangját!

Külön említést érdemel azon (elsősorban civil) háborgók csoportja, akik a döntés kapcsán a honi tájakon híres-hírhedtté vált osztrák fakitermelő vállalat, a Schweighofer Holzindustrie „halálát” kívánják. Én őket is megértem: fát lopni nem helyes! Viszont halkan kérdezem (készpénznek véve a lopást): ha a hazai rendszer olyan jól felkészült lett volna, vajon lehetett volna annyi fát lopni?

Ezt a halk kérdést feltehetném a határvédelem meg a korrupcióellenes harc ügyében is. Én elhiszem, hogy Románia valóban nagy lépéseket tett, technikailag felkészült, hiba nincs, jöhet ellenőrizni akár maga Mark Rutte holland és Karl Nehammer osztrák főmufti is, na de az vajon miért van, hogy Magyarországon és Ausztriában annyi illegális bevándorlót kapnak el ma is? Ide kívánkozik a szintén a döntés kapcsán megjelenő Facebook-poén: a nyugati határon dolgozó vámosok nagyon szépen köszönik Ausztriának, hogy megtarthatták munkahelyeiket! (Á, nem azért, mert csúszópénz, spága, jatt lenne ott a divat, dehogy!)

Annyi szájon kiejtett, hálóra feltöltött gyalázkodás hangzott el az elmúlt 24 órában, hogy az bőven felér nem egy, de három „hadüzenettel”! Ahelyett például, hogy a felelős illetékesek, elemzők, szakértők, megmondóemberek stb. picit hátradőlnének és elgondolkodnának a dolgon. Az ilyen jellegű szavazások esetében mindig a tagállami érdek a döntő tényező. És hiába csinál úgy Románia, mint valami Bólogató Ioan János, aki minden szavazáson szépen beül a padba és felemeli a kezét, amikor kell, remélve, hogy ha ő kerül sorra, a többiek is ugyanúgy tesznek majd. Hiába megy el minden partnerhez, hiába beszélget és ígérgeti, hogy haddel, megoldjuk. Persze, működik a dolog, amíg az érdekek egybeesnek. Százegynéhány évvel ezelőtt például remekül működött, hiszen az akkori (nagy)hatalmak át akarták rajzolni az elbukott Monarchia térképét. Most viszont teljesen sokkos állapotba került a mindig és mindenütt jó kisfiúként a nagy közös európai kórust zengő Románia. (Némileg érthető ez a trikolór kézcsókolósdi is, hiszen kapásból-példaként, Romániát még egy összevont szemöldökkel se illeti a brüsszeli központ, amiért nem létezik az azonos neműekre is vonatkozó bejegyzett élettársi kapcsolat, ellentétben a másik „feketeseggűvel”, Magyarországgal, ahol pedig 2009 óta megvan a jogszabály.)

Mit lehetett volna tenni? Nos, az européer kóruspróbák helyett például jobban oda lehetett volna figyelni a nemzeti érdekre. Hiszen biztos, hogy Ausztriának is fájhatott volna egy vétó valamilyen hasonló esetben, amikor történetesen neki volt szüksége arra a szavazatra. Na, akkor és ott lehetett volna határozottabban lobbizni, keményebb háttéregyezséget kötni. A jelek szerint nem sikerült. De nem baj, a tanulságok most is levonhatók. Ügyesebben kell politikát játszani a nagy közös pályán. Mondjuk, fröcsögés helyett. Mert nagyon úgy tűnik, Ausztria magasról tesz a „hadüzenetre”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS