// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
Jean St'Ay Jean St'Ay

A rasszizmus bábeli zűrzavara

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2020. december 09., 15:01

Tudjuk, mert ömlik minden csatornán: rasszizmus van! Ott is, ahol van, ott is, ahol nincs. Azt is tudjuk (mert ömlik stb.), hogy hol van, no meg azt is, hogy hol nincs. Ott van, ahol az ex-kolonialista, ex-rabszolgatartó, de mindenképp felsőbbrendű, kiváltságos fehér népség él. Akkor is, ha történetesen nem ex-kolonialista, meg nem ex-rabszolgatartó.

Most például a focipályán dübörög a rasszizmus. Az történt, hogy egy európai bajnoki mérkőzésen egy román bíró azt mondta egy kiállítandó fekete másodedzőről, hogy fekete. És bumm, kitört a nemzetközi botrány! A csapatok levonultak a pályáról, a civilizált sportvilág nyilvános kivégzést követel, de a hisztilabda átpattant a geopolitika nagypályájára is: mennydörög maga Erdogan elnök (az egyik csapat, ugye, török), amin csak azért csodálkozom, mert ha valaki, ő aztán nem megy a szomszédba egy kis diszkriminációért. Persze, bíróvért kiált például a francia sportügyi miniszter is, aki történetesen román származású. Ezen annyira nem csodálkozom, hiszen arrafelé rasszizmust kiáltani manapság kábé ugyanolyan etikettbeli előírás, mint köszönni, ha az ember belép valahová, ahol mások is vannak.

Persze, felrobbant a hazai szervezeti és nem szervezeti elit is. A román külügyminisztérium egy nagyon nemesnek és európainak és civilizáltnak szánt, ám valójában röhejes gesztussal kicserélte hivatalos Facebook-oldalának borítóképét. Mégpedig a török csapat által közzétett szlogenre: Nemet a rasszizmusra! De megnyilvánult az ügyben az igencsak illetékes Diszkrimiációellenes Tanács is, amelynek elnöke, Asztalos Csaba azt találta mondani (amellett, hogy a bíró égbekiáltó rasszista bűncselekményt követett el), hogy ő inkább az afroamerikai kifejezést használta volna a rasszista fekete helyett. Üzenem ezúton is Asztalos úrnak, hogy az illető fekete nem afroamerikai. Ugyanis Kamerunban él. Ugyanakkor küldenék egy forradalmi kifejezést Asztalos úrnak, amit ilyenkor nyugodtabb szívvel ajánlgathat, hülyeség helyett, mondjuk: afroafrikai. Mert ezzel talán nem röhögtetné magát annyira. De hőbörög a Facebook elit népe is. Román filológus ismerőseim elképesztő energiával elemzik a rasszista nyelvjátékok ezen elborzasztó példáját. Persze, úgy, hogy ha véletlenül bárkinek valami ellenérve van, az bunkó, tanulatlan, paraszt, AUR-párti (ez a legújabb hasonlat, ugye) és persze, rasszista. Az elit nyilván nem olvasta (nem volt rá ideje valószínűleg, a vérugatás miatt) az ENSZ vonatkozó kitételét, miszerint a másodedző bőrszínére való utalás nem eredményezte az illető jogainak megszűnését vagy csorbítását, tehát nem minősülhet rasszistának.

Mielőtt feltenném a kérdést, azért elmesélném a világra szóló botrány lényegét. Amely valóban nyelvi természetű. A sztori, röviden: a fekete másodedző ha tetszik, túl látványosan adott hangot nemtetszésének a kispadról, mire a román bíró kiállította. Egyik román bírótársa, aki feltehetően nem látta a helyzetet, megkérdezte, kiről is van szó. Mire a román bíró kimondta a kimondhatatlant. (Fekete, vagyis negru, vagyis black, olyan black, mint a Black Lives Matter, teszem azt.) Na és itt jön a rasszizmus bábeli zűrzavara. A másodedző hallotta a szót (nem nehéz, üres lelátók mellett). És ő, ugye, kameruni. Amely ország egy része francia gyarmat volt. Tehát a franciát feltehetően beszélő kameruni a román negrut (azaz feketét) negrónak, azaz… egy valóban meredek kifejezésként értelmezte. Neki is ment a román bírónak, hogy miért mondta neki, hogy negró. És innen nem volt megállás. A negru-negró tengelyen kitört a világháború.

És akkor most kérdezem: ha történetesen fehér lett volna az a másodedző, és a román bíró azt mondta volna róla, hogy fehér, vajon lenne most nyilvános autodafé, vérugatás, diplomáciai jegyzékváltás, morálatombomba? Nem lenne. Aminthogy azért sem vonultak le soha csapatok a pályáról, azt követően sem lett világháború, hogy a román szurkolók a halál f...ára kívánták, totál publikusan, a történetesen ellenük játszó magyar csapatok játékosait. Kellett mindehhez a fejlett nyugati morális hagymáz. Na tessék, most akkor itt van.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS