// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Jean St'Ay Jean St'Ay

A politikusok úgy rávetették magukat a bedőlt Bigéri vízesésre, mintha tényleg érdekelné őket

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2021. június 08., 14:33

A Természet néha furcsa dolgokat művel. Például lélegzetállító kanyonokat, szfinxre, öregasszonyokra, mesebeli lényekre emlékeztető sziklaalakzatokat, labirintikus barlangokat… és csodálatos vízeséseket teremt, ha úgy tartja a kedve.

Az egyik ilyen csodálatos vízesés tragédiája tartja lázban a hazai közvéleményt szinte egy napja. Ugyanis a Természet tényleg furcsa dolgokat művel: egyik kezével teremt, a másikkal pusztít. A hétfői szent napon történetesen pusztított: a sokak által a világ egyik legkülönlegesebb vízeséseként jegyzett – és persze, erre büszkék lehetünk, hiszen Krassó-Szörény megyében található –, szóval a Bigéri vízesés egy jó nagy darabja levált a helyéről és belezuhant az alant áramló Ménes patakba.

Az első ijedtség után persze jöttek a sötét feltételezések is: az rendben van, ha a Természet teszi a dolgát (konkrétan, az összeroskadás egyszerű geológiai folyamatok következménye), de mi van akkor, ha a háttérben piszkos kis emberi érdekek lapulnak?

Elsőként egy természetvédő aktivista nyitotta ki a bűnös emberi kéz hipotézisének szélzsákját: azt állítja, hogy a tufa, amely a vízesés alapjául szolgáló kőzetet alkotja, csakis úgy tud folyamatosan lerakódni, ha a víz arrafelé folyik. Na de a forrás vizét feljebb elterelték, mégpedig egy pisztrángászat, vagyis az ember alantas céljait szolgálandó, tehát a víz a tufát nem arra vitte, amerre kellett volna. Az aktivista úr azt is mondta, hogy ő már két éve figyeli a vízesés kőzetalapjában keletkezett repedéseket. Halkan kérdem: mi a jóistenért nem szólt korábban, például? Miért nem tört be például 2019-ben Ioan Deneș akkori peszedés környezetvédelmi miniszter irodájába egy nagy tufadarabbal, hogy halló, tessék visszazavarni a forrásvizet a medrébe? Persze, lehet, megtette. Ahogy az is lehet, hogy nem a pisztrángászat a vízesés-tragédia oka.

Na de időközben felébredtek a mindent is védő politikusok is. Elsőként régi haverünk, a bőrdzsekis Marcel Vela ex-belügyminiszter (jelenleg Krassó-Szörény megyei szenátor) jelentkezett egy könnyfakasztó Facebook-bejegyzéssel. Így kezdi (nem vicc): Sír Krassó-Szörény… Hirtelen azt hittem, vers lesz belőle. Nem az lett, noha a bejegyzés hangvétele igen lírai a továbbiakban is. Ja, az ex-miniszter úr nem áll elő semmilyen embert gyanúsító hipotézissel, egyszerűen ezt mondja: a Bigéri vízesés összeroskadt önnön szépségének terhe alatt. Az üzenet pedig a következő (és tessék megfogózni, mert én itt biza felröhögtem): minden illetékes fogjon össze és restaurálják, továbbá építsék újra a természet e csodáját. Tessék?

Na de menjünk tovább. Ha Vela úr nem szapulta az embert a vízesés tragédiája kapcsán, pár órával később egy uszerista-pluszista (ja, ők a progresszívek) európai parlamenti képviselő, bizonyos Nicu Ștefănuță ébresztőórája is berregni kezdett, és ő már nem kímélte az önző hominidákat. Vagyis azonnal rákezdte a mantrát, amit, gondolom, minden hasonló esetben mormogni szokott: szerinte a vízesés azért roskadt be, mert illegálisan vágják a fát Romániában. Hát persze, pont azért. És ő ezt pontosan tudja. Mert Brüsszelből mindent olyan élesen lehet látni. Még azt is, ami a végvárak vidékén történik.

Ha engem kérdeznek, én egyik variánst sem veszem készpénznek, jelen pillanatban. (Oké, a Vela úré tényleg vers, tehát akként is kell kezelni.) Azon viszont elcsodálkozom, hogy egy nap se telt el, és a politikusok (aktivisták) hajszál pontosan tudják a vízesés-tragédia okát. Tőlük is megkérdem, mint az aktivista úrtól: ha ilyen jól tudják, akkor miért nem szóltak, netán cselekedtek korábban? Amikor még nem dőlt össze a Románia-büszkesége csodavízesés.

És közben csendesen röhögök a régi politikus-reflexen: ahogy valami történik, arra rávetik magukat, igyekeznek kisajátítani az ügyet, zászlóra tűzik, úgy tesznek, mint akiket borzasztóan érdekel az ügy, habzó szájjal harsogják tele a sajtót… aztán ha véletlenül történik valami jó, akkor csakis az ő érdemük. Ha nem, az se baj, akkor a másik oldal a hibás: a sátán, a hülye, a hazaáruló, a monnyonle!

Ja, kicsit szégyenkezem is, magyarként. A Krassó-Szörény megyei RMDSZ még nem harsogott semmit!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS