// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
Jean St'Ay Jean St'Ay

A politikusok úgy rávetették magukat a bedőlt Bigéri vízesésre, mintha tényleg érdekelné őket

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2021. június 08., 14:33

A Természet néha furcsa dolgokat művel. Például lélegzetállító kanyonokat, szfinxre, öregasszonyokra, mesebeli lényekre emlékeztető sziklaalakzatokat, labirintikus barlangokat… és csodálatos vízeséseket teremt, ha úgy tartja a kedve.

Az egyik ilyen csodálatos vízesés tragédiája tartja lázban a hazai közvéleményt szinte egy napja. Ugyanis a Természet tényleg furcsa dolgokat művel: egyik kezével teremt, a másikkal pusztít. A hétfői szent napon történetesen pusztított: a sokak által a világ egyik legkülönlegesebb vízeséseként jegyzett – és persze, erre büszkék lehetünk, hiszen Krassó-Szörény megyében található –, szóval a Bigéri vízesés egy jó nagy darabja levált a helyéről és belezuhant az alant áramló Ménes patakba.

Az első ijedtség után persze jöttek a sötét feltételezések is: az rendben van, ha a Természet teszi a dolgát (konkrétan, az összeroskadás egyszerű geológiai folyamatok következménye), de mi van akkor, ha a háttérben piszkos kis emberi érdekek lapulnak?

Elsőként egy természetvédő aktivista nyitotta ki a bűnös emberi kéz hipotézisének szélzsákját: azt állítja, hogy a tufa, amely a vízesés alapjául szolgáló kőzetet alkotja, csakis úgy tud folyamatosan lerakódni, ha a víz arrafelé folyik. Na de a forrás vizét feljebb elterelték, mégpedig egy pisztrángászat, vagyis az ember alantas céljait szolgálandó, tehát a víz a tufát nem arra vitte, amerre kellett volna. Az aktivista úr azt is mondta, hogy ő már két éve figyeli a vízesés kőzetalapjában keletkezett repedéseket. Halkan kérdem: mi a jóistenért nem szólt korábban, például? Miért nem tört be például 2019-ben Ioan Deneș akkori peszedés környezetvédelmi miniszter irodájába egy nagy tufadarabbal, hogy halló, tessék visszazavarni a forrásvizet a medrébe? Persze, lehet, megtette. Ahogy az is lehet, hogy nem a pisztrángászat a vízesés-tragédia oka.

Na de időközben felébredtek a mindent is védő politikusok is. Elsőként régi haverünk, a bőrdzsekis Marcel Vela ex-belügyminiszter (jelenleg Krassó-Szörény megyei szenátor) jelentkezett egy könnyfakasztó Facebook-bejegyzéssel. Így kezdi (nem vicc): Sír Krassó-Szörény… Hirtelen azt hittem, vers lesz belőle. Nem az lett, noha a bejegyzés hangvétele igen lírai a továbbiakban is. Ja, az ex-miniszter úr nem áll elő semmilyen embert gyanúsító hipotézissel, egyszerűen ezt mondja: a Bigéri vízesés összeroskadt önnön szépségének terhe alatt. Az üzenet pedig a következő (és tessék megfogózni, mert én itt biza felröhögtem): minden illetékes fogjon össze és restaurálják, továbbá építsék újra a természet e csodáját. Tessék?

Na de menjünk tovább. Ha Vela úr nem szapulta az embert a vízesés tragédiája kapcsán, pár órával később egy uszerista-pluszista (ja, ők a progresszívek) európai parlamenti képviselő, bizonyos Nicu Ștefănuță ébresztőórája is berregni kezdett, és ő már nem kímélte az önző hominidákat. Vagyis azonnal rákezdte a mantrát, amit, gondolom, minden hasonló esetben mormogni szokott: szerinte a vízesés azért roskadt be, mert illegálisan vágják a fát Romániában. Hát persze, pont azért. És ő ezt pontosan tudja. Mert Brüsszelből mindent olyan élesen lehet látni. Még azt is, ami a végvárak vidékén történik.

Ha engem kérdeznek, én egyik variánst sem veszem készpénznek, jelen pillanatban. (Oké, a Vela úré tényleg vers, tehát akként is kell kezelni.) Azon viszont elcsodálkozom, hogy egy nap se telt el, és a politikusok (aktivisták) hajszál pontosan tudják a vízesés-tragédia okát. Tőlük is megkérdem, mint az aktivista úrtól: ha ilyen jól tudják, akkor miért nem szóltak, netán cselekedtek korábban? Amikor még nem dőlt össze a Románia-büszkesége csodavízesés.

És közben csendesen röhögök a régi politikus-reflexen: ahogy valami történik, arra rávetik magukat, igyekeznek kisajátítani az ügyet, zászlóra tűzik, úgy tesznek, mint akiket borzasztóan érdekel az ügy, habzó szájjal harsogják tele a sajtót… aztán ha véletlenül történik valami jó, akkor csakis az ő érdemük. Ha nem, az se baj, akkor a másik oldal a hibás: a sátán, a hülye, a hazaáruló, a monnyonle!

Ja, kicsit szégyenkezem is, magyarként. A Krassó-Szörény megyei RMDSZ még nem harsogott semmit!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS