// 2025. április 24., csütörtök // György
Fall Sándor Fall Sándor

Találkozás a gyergyói erdőben – második erdélyi történet a jövőből

// HIRDETÉS

„a felkelés előtt bevezették az általános adattörlést, amikor a közös történelemkönyv botránya után megint eldurvultak a dolgok és az etnikai összetűzések megint polgárháborúval fenyegettek.”

Illusztráció: Tengr.ai
(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2024. április 26., 17:44

Illusztráció: Tengr.ai

A mágneses íjpuska halk surrogással csévélte fel a vékony, fekete xironkötelet a dobra. Az egész testre szorosan ráfeszülő matt fekete kezeslábast viselő lány ezalatt a tőle olyan tizenöt méterre magasodó szivárvány eukaliptuszfa ágait vizsgálta, majd a jobb tenyerében a puskatus finom rezdüléssel jelezte, hogy a kötél szabályos menetekben feltekeredett a dobra. A szeme elé hajtotta az átlátszó nézőkét a vékony zöld karakterekkel megjelenített adatokkal és még egyszer ellenőrizte a távolságot, de most már a nézési irányt és a szemfókuszt követő szkenner pontosan annak az ágnak a távolságát mutatta, amelyet kinézett: 15,37 méter.

Az ág nem volt túlságosan vastag, de úgy becsülte, nem fog letörni alatta. Beállította a dob melletti kis érintőképernyőn a távolságot, a vállához emelte a puskát és lassan megérintette a ravaszt. A kortikális csipjével összekapcsolt kesztyű késedelem nélkül közvetítette a tüzelőparancsot, a xironkötél pedig valósággal átvillámlott az ágra, ahol a nanobotos bevonatú vége azonnal felcsavarodott és most egyenes vonalként feszült a lány és a szemközti fa között.

A másodperc törtrésze alatt lezajlott mozgás még mindig lenyűgözte,

pedig több ezerszer látta már, olyan volt, mint amikor a digitális rajzolótáblán egyetlen gombnyomásra megjelenik egy vonal és kapcsolatot teremt két, addig különálló tárgy között. Ebben pedig volt valami megfoghatatlan, majdhogynem misztikus, amit csak fokozott a gyorsaság, amivel az egész művelet lezajlott.

Ezt az íjpuskát is természetesen katonai célra fejlesztették ki, mint szinte bármilyen technológiát az utóbbi évszázadban. A hadsereg kommandósain kívül csak mentőegységeknek engedélyezték a civil használatát, főleg hegyvidéken, ahol nehéz terepen, sziklafalakról vagy szakadékokból kellett bajba került természetjárókat menteni. Mióta a Litos-HR22-es mélylaboratóriumban huszonkét éve történt szeizmikus baleset miatt az Oltár-kő leomlott és teljes magasságában elzárta a Békás-szorost, a lány mentőcsapata is kimentett pár kalandra vágyó, illegálisan mászó alakot a függőleges sziklafalak közé szorult mély szurdokból, amelynek másik végét egy hirtelen kanyar után lezárták Moldva felől. A lány többször is részt vett mentésekben, legutóbb három hete járt ott.

Megmarkolta a puskát, a kezét fedő vékony kesztyűk ujjainak tapadó nanobotjai azonnal működésbe léptek, majd a kortikális csipen keresztül érkező újabb mentális parancsra a puska dobja halkan felzümmögött és elkezdte feltekerni a kötelet. A vékony fekete test átvillant a két fa között, a lány pontosan a kellő pillanatban ragadta meg jobb kezével az ágat, vetette meg a lábát az ághajlatban és merevedett mozdulatlanná tizenkét méter magasan.

Ugrás után mindig mozdulatlan maradt pár másodpercig, valahogy úgy érezte, így teljesedik be a mozdulatsor.

A lombugrást tíz éve gyakorolta, a Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó közötti erdős-hegyes terület ehhez kiváló terep volt. Valamikor fenyőerdők borították itt a tájat, de a fenyők nem bírták a felmelegedést és az egész, több száz négyzetkilométeres területen kiszáradtak. A csupaszítás után a forró klímát jól tűrő, génmódosított fajtákat, óriás szivárvány eukaliptuszt, pálmaféléket, zebranót és okumét telepítettek a hegyoldalakba. Lombugrásra igazából az eukaliptusz volt a legalkalmasabb, mivel ennek a törzsén magasan is nőttek megfelelően vastag ágak.

A lány néma mozdulatlanságát az zavarta meg, hogy a fülében pittyent egyet a kommunikátor apró dugasza. Meglepődött, mivel ismeretlen hívás volt, ráadásul a rövid tartományban, amit csak mentőakciókban használtak a csapattársaival. Körülnézett, de nem látott semmi gyanúsat, csak a szivárvány eukaliptuszok színes törzsei törték meg a zöld hátteret. Fogadta a hívást.

- Tessék, ki vagy?

- Ha ugrás közben a könyöködet kicsit kifelé fordítod, nem éri akkora terhelés landoláskor – férfihang volt, mintha mosolygott volna beszéd közben.

- Remek. De ki vagy? – a lány megfordult az ágba kapaszkodva, hogy az eddig mögötte elterülő erdőt is lássa.

- Kicsit balra nézz… Szemmagasságban húsz méterre.

Alig szúrta ki, de ott volt, ott lebegett egy aprócska drón, amely most feléje lendült,

majd az arcától három méterre megállt a levegőben, látta rajta a kis kamera fekete körét. Aha – gondolta –, szóval a drón van a rövid tartomány száz méteres sugarán belül, a kezelője elvileg akár a bolygó másik oldalán is lehet, a drónt ugyanis műholdas kapcsolaton keresztül is irányítani lehetett.

- Na jó, te látsz engem, de én nem. Ki vagy és mit akarsz? – a lány magabiztossága kezdett visszatérni.

- A szöcskéd mellett állok, megvárlak itt.

- Honnan tudod, hogy… Ismerjük egymást?

- Úgy is mondhatnám, igen – nevette el magát a férfi – a mentőbázison kerestelek, mondták a srácok, hogy itt kint vagy. Próbáltalak elérni az azonosítódon, de kikapcsoltad a külső hálózatot. Sejthettem volna, én is így szoktam, ha kimegyek lombugrani. Van itt számodra valami, amit személyesen akarok megmutatni. Gyere csak, várlak!

A lány néhány másodpercig belenézett a drón kamerájába, majd pislogott egyet. Nem érzett fenyegetést a férfi hangjában.

- Rendben, indulok – válaszolta, majd az íjpuska és a kötél segítségével leliftezte magát a fáról és gyalog indult a szöcskéje felé.

Másfél kilométert gyalogolt, nem is gondolta, hogy a lombugrásba belemerülve ennyire eltávolodott a kis tisztástól,

amelynek szélén, a bokrok takarásában hagyta a nagyobbfajta motorbiciklihez hasonló könnyű kis légsiklót. Ahogy közeledett, lassította lépteit, a végén már fától fáig oldalazva haladt, majd óvatosan kikukucskált egy eukaliptusz vastag törzse mögül. Húsz méterre tőle, a szöcskéje mellett egy nagyobb sikló állt, háttal nekitámaszkodva pedig egy középtermetű negyvenes férfi a táblagépén matatott valamit, mellette, a siklón a kis drón pihent.

A lány lassan kilépett a fák közül, mire a férfi megpördült és odaintegetett neki.

- Szia, gyere bátran, ne félj! Mindent elmagyarázok – a férfi visszatette a táblagépet az ülésre és elővett egy hűtőpalackot – A hangomról nem ismerhettél meg, de így talán… Másfél évvel ezelőtt mentettél a Szorosból, a kötelem tapadó nanobotjai mondták be az unalmast, én meg lent ragadtam élelem és víz nélkül.

Felismerte, most már emlékezett rá: a pasas a kiszáradt patakmederben üldögélt legyengülve, alig tudott beszélni,

mellette az íjpuskája, a dobján a használhatatlan kötéllel. Két órát tartott, míg a délkeleti falon át kimentették a szorosból, majd két társával együtt nézték, amint a kórházi gyorssikló elröppen a férfival a gyergyószentmiklósi Északi Komplexumba, a Székelyföld második legnagyobb kórházközpontjába.

- Az arcod… Mintha… Meg a hajad is rövidebb volt, úgy rémlik – a lány a férfit nézte, közben átvette tőle a hideg poharat és belekortyolt a halványzöld izotónikus üdítőbe.

- Ja igen, azóta kaptam egy teljes Revigor-csomagot Kolozsváron, az kicsit kisimítja az arcot – mosolygott a férfi.

- Mit kerestél a Szorosban? Miért nem tudtok a Sólyomkőn mászni, mint a többiek? Ha nem akkor, hanem csak másnap megyünk járőrözni, már nem élnél – a lány hangja önkéntelenül vált enyhén szemrehányóvá.

A férfi maga elé pillantott és a lányra nézve megint röviden elmosolyodott.

- Elmondom, úgyis csak így értenéd meg. Az elején kezdem. Kilencvenhat éve, amikor a felkelés kirobbant, a csíkszeredai és gyergyói Hűségszolgálat életben maradt egységei a Békás-szoroson keresztül menekültek Moldva felé, nyugati és déli irányban minden útvonalat elvágtak a felkelők. A drónok a Szoros szájáig követték a menekülőket, de a sziklafalak közé nem tudtak berepülni, mivel a hűségesek seperc alatt leszedték őket. Százharmincketten menekültek be a Szorosba és a túloldalon át Moldva felé.

De valaki közülük – nem sikerült megtudnom, hogy kicsoda – valamit elveszített a sziklák között.

- Várjunk csak, te nyomozó vagy, vagy miféle? – a lánynak most már minden óvatossága szétfoszlott és növekvő érdeklődéssel hallgatta a sztorit.

- Olyasmi. Inkább adat-archeológusnak mondanám magam, bár vannak olyan megbízatásaim, amelyekben kicsit összecsúsznak a dolgok… De ez most más. Szóval, amit ez a bizonyos menekülő elveszített, az egy adathordozó.

- De mégis hogyan lehet egy majdnem száz évvel ezelőtt elveszített adathordozót megtalálni? Honnan tudtad, hogy…

- Sehogy, nem tudtam. Ugye, miután a moldvaiak a túloldalon lezárták a Szorost, a turisták a mi oldalunkról sem mehettek be. Aztán meg az Oltár-kő… Azóta csak az illegálisan mászók járnak oda – már akinek sikerül bejutni. De ők csak sziklát mászni mennek, érted, ez az egyetlen céljuk. Én meg vittem a szkennerem is, mindenhová viszem. Lenn, a patakmederben, a régi út mellett, egy nagy szikla tövében jelzett be.

- Amikor kimentettünk? Ez akkor volt?

- Igen. Harminc centi mélyen a törmelék alatt találtam meg az adathordozót. Persze nem tudtam, mi van rajta, csak később sikerült megvizsgálni, miután kihoztatok és a kórházból is kijöttem. Könnyű volt elrejtenem, kis lapos, kerek, légmentesen záródó, rozsdamentes acéltok, benne egy törhetetlen üveglapocska. Otthon aztán megnéztem közelebbről. Említettem, mivel foglalkozom, ezért van otthon egy olvasóm, amit a régi rendszerű adatokra kalibráltam.

- És mit találtál rajta? – a lány kíváncsiságába most már értetlenség is vegyült, mivel nem tudta, hova fog kilyukadni a férfi, és hogy miért meséli neki mindezt itt, az erdőben.

A férfi elnézett a lány válla fölött, megköszörülte a torkát, majd folytatta:

- Tulajdonképpen nem is lenne szabad ezt el… Tudod te is, a felkelés előtt bevezették az általános adattörlést,

amikor a közös történelemkönyv botránya után megint eldurvultak a dolgok és az etnikai összetűzések megint polgárháborúval fenyegettek. Akkor indult a Tiszta Lap Program, amely betiltott minden, 2175 előtti etnikai vonatkozású információt. Az adatbázisokat törölték, az oktatási rendszert teljesen átalakították, a Hűségszolgálat akkor kobozhatta el ezt az adathordozót is. Végül is ez a program hozta el a békét…

- Mit. Találtál. Rajta – a lány most már türelmetlenné vált.

- Egy privát adatbázist. Magyarul. Ott van rajta minden, amit a régi korban magyar nyelven leírtak, lefotóztak vagy lefilmeztek. A teljes irodalom, a tudományos munkák, fotók, filmek, zene, sajtó, archívumok. Minden, érted? Épségben és sértetlenül. Tudomásom szerint ez az egyetlen ekkora méretű adatbázis. És egy naplót is találtam, annak az embernek a naplóját, akié az adatbázis volt.

A lány zavartan bámulta a vékony acéltárgyat, amit a férfi tartott a kezében. Néhány hosszú másodpercig csend lett.

- Több mint egy évem ment rá, de kinyomoztam: az az ember az üknagyapád volt – a férfi egy pillanatra elhallgatott, majd kibökte:

- És az enyém is… Mi ketten vagyunk az élő leszármazottjai, az adathordozó pedig a mienk – nézett a lemerevedett lány szemébe a férfi.

– Most pedig menjünk le. Te mész elöl a szöcskével, én követlek, jó? Ki kell találnunk, mit kezdünk az adatbázissal, de van néhány ötletem… és kapcsolatom is. Elég sok dolgunk lesz. Na, gyere!

Eleredt az eső. Messze lenn, a Gyergyói medencében vörösen villogtak a szürkületben a remetei légitámaszpont jelzőfényei, egy nagy orosz szállítógép lassan gördült az aszfalton a hangárok előtt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Önök miért lógnak még a Facebookon?

Fall Sándor

Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.

A bátorságnak természetesnek kellene maradnia – a kolozsvári magyarverés margójára

Sánta Miriám

„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Az idei tavasz egyáltalán nem olyan, mint amit a mesterséges intelligencia ajánl (FOTÓK)

Szántai János

A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megrepedt egy gát, de a vízügyisek szerint minden rendben, Crin Antonescu bemutatta szekus nyilatkozatát – hírmix
Főtér

Megrepedt egy gát, de a vízügyisek szerint minden rendben, Crin Antonescu bemutatta szekus nyilatkozatát – hírmix

Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.

Rollerezés közben életét vesztette egy tinédzser, villám csapott egy motorosba
Krónika

Rollerezés közben életét vesztette egy tinédzser, villám csapott egy motorosba

Életét vesztette egy tinédzser húsvéthétfőn rollerezés közben Argeș megyében. Ezzel egy időben egy motorkerékpáros súlyos állapotban kórházba került Fehér megyében, miután villámcsapás érte.

Több száz új radar kerül a romániai utakra – hírek hétfőn
Főtér

Több száz új radar kerül a romániai utakra – hírek hétfőn

Négynapos iskolahetet tesztelnek egy erdélyi elitiskolában. Azzal vádoltak egy férfit, hogy visszaélt a segélyhívóval, de most pert nyert.

Egy traktor és egy fa közé szorulva vesztette életét
Székelyhon

Egy traktor és egy fa közé szorulva vesztette életét

Hiába hívtak mentőhelikoptert is, már nem tudták megmenteni annak az embernek az életét, aki egy traktor és egy fa közé szorult hétfőn délután Erdőszentgyörgy környékén – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Elhunyt a népszerű romániai konyakmárkát gyártó cég alapítója
Krónika

Elhunyt a népszerű romániai konyakmárkát gyártó cég alapítója

59 éves korában elhunyt az Alexandrion Group alapítója, Nawaf Salameh – közölte az üzletember családja.

Elhunyt Ferenc pápa
Székelyhon

Elhunyt Ferenc pápa

Elhunyt Ferenc pápa, a római katolikus egyház első latin-amerikai vezetője – jelentette be a Vatikán hétfőn egy videóközleményben.

// még több főtér.ro
Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből
2025. április 17., csütörtök

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből

„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből
2025. április 17., csütörtök

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből

„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”

Erdély, a gyűlölet kertje
2025. április 10., csütörtök

Erdély, a gyűlölet kertje

„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”

Erdély, a gyűlölet kertje
2025. április 10., csütörtök

Erdély, a gyűlölet kertje

„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”

Különvélemény

Önök miért lógnak még a Facebookon?

Fall Sándor

Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.

A bátorságnak természetesnek kellene maradnia – a kolozsvári magyarverés margójára

Sánta Miriám

„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Az idei tavasz egyáltalán nem olyan, mint amit a mesterséges intelligencia ajánl (FOTÓK)

Szántai János

A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.

// HIRDETÉS