// 2025. július 15., kedd // Henrik, Roland
Bakk Miklós Bakk Miklós

Ne nézz fel, Európa!

// HIRDETÉS

Mi a közös egy filmben, amelyben senki nem hajlandó felnézni az égre, és a jelenlegi Európában?

(Külön)Vélemény

Szerző: Bakk Miklós
2023. november 07., 17:27

Egy üstökös becsapódása veszélyezteti a földi életet, fedezi fel két csillagász. A Ne nézz fel! (Don't Look Up!) című 2021-es szatirikus sci-fi film e felfedezéssel indítja történetét, majd követi annak útját a közvélemény felé, illetve azt, hogy a politikai érdekek és a média hírtelítettsége milyen átmagyarázó vagy bagatellizáló pályára tud terelni egy ilyen, kétségtelen katasztrófát előrejelző hírt.

A valótlanságokat hizlaló, de ekként a nagyon különböző érdekeknek fészket adó véleményklímák alakulása is nagyon jó szatirikus ábrázolást kap ebben a filmben. A két csillagász (diák és tanára) az űrből érkező katasztrófára figyelmezteti az Egyesült Államok elnökét, aki azonban „nem kíván felnézni az égre”, a hírt a megszámlálatlanul sok kormányzati információ papírkosarában hagyja. Innen pedig csak egy nagyon is földhözragadt politikai érdek ‒ egy szexbotrány eltussolása ‒ emeli ki később, és teszi politikai vita tárgyává. Olyan vitába emeli be, amelyben viszont nem a veszély elhárítása, hanem az üstökösből kinyerhető ritkafémek nyereségének a bezsebelése határozza meg a tervezett „védekezés” módját (vagyis nem egy üstököst a Föld pályájától eltérítő rakétát kell kilőni, hanem egy azt feldaraboló eljárást ‒ tehát a „nagy veszélyt” kisebb veszélyekre szétforgácsoló – műveletet kell megtervezni, olyat, amely az égitest kisebb darabjait a Földre tereli, hogy majd a benne rejlő értékes ritkafémeket a kiváltságos vállalkozók a maguk számára kinyerjék).

Mindeközben a világ „ideológiailag” megosztottá válik.

Egyik fele prófétai lobogással az üstökös teljes megsemmisítését követeli, a másik a „ráció” nevében a szakemberekre bízza, hogyan sajtoljanak profitot abból a veszélyből, amelyet ‒ természetesen ‒ minimálisnak tekintenek, hiszen csupán a kancsalul festett egekre ‒ égitestekre ‒ tekintők érdekvezérelt látlelete. És persze: megjelennek az üstököstagadók is. A film sztorijának vége: a ritkafém-hasznosító terv befuccsol, az elnök és vele a gazdagok elmenekülnek egy űrhajóval a Földről, az üstökös pedig elpusztítja bolygónkat.

A párhuzam kísértése itt óriási: lehetetlen nem elgondolkodni az Európát ‒ az európai civilizációt ‒ fenyegető migrációs folyamat, valamint Európa gazdasági térvesztésének a „kezelése” és a Ne nézz fel! sztorija között.

Az már gazdaságtörténeti tény, hogy Európa részesedése a világgazdaságból folyamatosan csökkent. 1980 és 2014 között Európa és Ázsia részesedése a világ GDP-jéből az arányszámok tekintetében megfordult. 1980-ban Európa részesedése 32% volt, Ázsiáé pedig 20%. 2014-re ez megfordult: Európa részesedése 22,5% lett, az Ázsiáé pedig 32%. És ezt követően a helyzet tovább romlott: Európa része mára 17%-ra zsugorodott. Hasonló folyamatok figyelhetők meg az innováció és a tudománytermelés terén is.

Hogy Európa „nem néz fel”, nem veszi tudomásul, nem követi ezt az ijesztő regressziós folyamatot,

az, hogy az ellenőrizetlen migrációt nem tekinti civilizációnkat veszélyeztető tényezőnek, több okra is visszavezethető. Az Európai Unió intézményi struktúrájának bürokratizálódása az egyik ‒ ismertebb, gyakran felhozott ‒ ok. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Európai Bizottsággal szembeni politikai elszámoltatás nem, vagy csak nagyon áttételesen működik, és ez kedvező környezetet teremtett ahhoz, hogy az „észre nem vett” veszélyt a politikusokból lett bürokraták és kiszolgáló személyzetük ‒ az eurokraták ‒ gyorsan olyan részérdek-palettává konvertálják, amelynek hasznossága elmagyarázható a közvélemény számára. E konverzió egyik közismert példája az európai civilizáció alapszövetét szétzúzó migráció hasznos munkaerő-utánpótlássá és szolidaritási aktussá való átmagyarázása.

Minden bizonnyal, az eurobürokráciában is végbement az, amit Forgács D. Péter a kitűnő könyvében, A bürokrácia szociológiájában az „előresiető engedelmesség mentalitásaként” írt le. A kiváltságos pozícióban levő hivatalnokok lojalitásuk bizonyítása során hamar túllépnek a cselekvési normák szigorú követésén, mert a nagy, ideológiára szert tevő szervezetekben gyorsan kiderül, hogy ‒ mint Forgács írja ‒ „a döntéseket nem formai helyességgel, hanem ideológiailag kell hitelesíteni, a legalsóbb szinteken is”.

De „ideológiai szervezet” lett-e az Európai Unió?

Míg a klasszikus államhatalmak „semleges” bürokráciájának ideológiai átszíneződéséről bőséges irodalommal rendelkezünk, az Európai Unióra nézvést okkal tesszük fel a kérdést: mi az a hatalom, amelynek sikerült ezt az Unió szintjén is elérnie? Hol és hogyan következett be az a változás, amelynek betudhatóan az Európai Bizottság ‒ például ‒ az Uniót nem egy, a szerződésekben leírt cselekvési normák szerint adminisztrálandó szövetségnek tekinti ‒ mintegy a „szerződések őreként” ‒, hanem olyan ügynek, amelynek világot nevelő feladatai vannak.

Ez az átváltozás kétségtelenül összefügg a globalizációs folyamatokkal. Az elmúlt 25-30 évben mind Európa, mind Amerika tömegtársadalmaiban létrejöttek olyan tömeges identitásformák, amelyek szétfeszíteni látszanak a klasszikus demokratikus állam alapját jelentő törvények és intézmények iránti lojalitást. Olyan csoportidentitások formálódtak ki, amelyek látszólag az egyes országokon belüli pártosság politikai kötelékein túli identitásokat tartanak fenn, valójában azonban a nemzetállamok feletti, globális politikai terek kialakítására irányulnak.

Nos, ezek a globális terek a véleményklímákat is globalizálják, építve az úgynevezett tech-óriások teremtette „közösségi médiákra”.

Nem vitatható, hogy politikai konfabulációk nemzetállami terekben is születnek,

virágzanak, de épp a politikai szereplők elszámoltathatósága, a demokrácia mindig létező esélye fenntartja az abban való bizakodást, hogy egy narratíva egy másik narratívával ellensúlyozható, illetve leváltható. A globális politikai terekben, és főleg az európaiban azonban a „felnézés” képességének hiányát sokkal inkább fátumként érzékeljük.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!
Főtér

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé
Főtér

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé

Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében
Székelyhon

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
Krónika

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben
Székelyhon

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben

A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.

// még több főtér.ro
Reformok? Milyen reformok, helló?
2025. július 10., csütörtök

Reformok? Milyen reformok, helló?

Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.

Reformok? Milyen reformok, helló?
2025. július 10., csütörtök

Reformok? Milyen reformok, helló?

Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből
2025. július 03., csütörtök

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből
2025. július 03., csütörtök

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS