// 2026. november 22., vasárnap // Cecília
Sólyom István Sólyom István

Mindegy, csak egészség legyen!

// HIRDETÉS

„Bezzeg a nagyapám tokaszalonnával ette a császárszalonnát!" Nem is olyan képzelt riport egy ebéd közben kipattant polémiáról.

(Külön)Vélemény

Szerző: Sólyom István
2024. május 08., 17:43

Legyen szó családi eseményről, vallási ünnepről vagy egy sima vasárnapról, a legtöbb erdélyi ember számára ismerős életkép a roskadásig pakolt ebédlőasztal. A gazdag, lehetőleg jó sok felvágottat, szalonnát és egyéb hústermékeket magában foglaló előételt követi a bő leves, mert a sok létől és kevés belevalótól csak eltelni lehet, de jóllakni nem. A lakoma fénypontja a második, úri nevén a főétel, ami lényegében ugyanazt tartalmazza, mint az előétel és a leves, csak kicsit megbolondítva, más formában és állagban, némiképp eltérő ízvilággal.  

A desszert sem a könnyűségéről híres. Jó kézreálló, minél tömörebb, marad a megszokott, jól bevált ízvilágnál, nem kísérletezik mindenféle trendi összetevővel és megközelítéssel. A szertartás elengedhetetlen kelléke a minél erősebb pálinka, lehetőleg szilva, majd ízlés szerint bor vagy sör.

Sokan finnyáskodás nélkül, a sör-bor-pálinka szentháromságában pácolják a tekintélyes mennyiségű eledelt.   

Erősen ajánlott nem kivívni a konyha úrnőjének a haragját, és legalább két tételből tenni a tányárra, majd remegő gyomorral, visszafojtott lélegzettel reménykedni, hátha nem kérdezik meg:

„És a töltött káposzta nem ízlik? Meg sem kóstoltad!”  

A konyha urai általában nem ilyen érzékenyek az étekválasztásra, de pálinkából legalább három-négy pohárral töltenek, mert egy házigazda sem kockáztatja, hogy rossz hírét keltsék más társaságban.  

Az erdélyi ember az ünnepnapokon és a vasárnapokon túl sem hanyagolja el a hasát. Kínosan vigyáz arra, hogy kenyér és hús mindig kerüljön a tányérra, bár az utóbbi időben húzni kellett a költségvetésen az elszálló élelmiszerárak miatt.  

A hétköznapi és ünnepi étkezések elengedhetetlen kelléke a bekapcsolt televízió. Napszaktól és politikai helyzettől függően hírcsatorna, bulvártévé vagy sportműsor megy a háttérben. Hogy az éppen futó műsorokat reklámok szakítják meg, vagy a kereskedelmi hirdetések közé ékelődnek audiovizuális tartalmak, nézőpont- és tűréshatár kérdése, viszont mindkét esetben információkkal bombázzák a nézőket.  

Az erdélyi asztaltársaság arra fogékony tagjai állandóan fülelnek, és ha megvitatásra érdemes tudnivalók hangzanak el, erőteljes pisszegtetéssel intik csendre az egyre lármásabb beszélőket. A megosztó vagy éppen mindenkit összehozó témák száma a végtelenhez közelít, így meg sem kíséreljük felsorolni azokat, ezért az ebédlőasztalnál maradva

az étkezéssel, az egészséges táplálkozással kapcsolatos hírekre fókuszálunk.  

Amint elhangzik a televízióban az elhízás veszélyeire és a tudatos életmódváltásra figyelmeztető figyelemfelhívás, vagy megjelenik valaki, aki a napi rendszeres mozgás előnyeiről beszél, vagy a táplálkozás és a várható élettartam közötti összefüggésekről értekezve a minél változatosabb étrend mellett érvel, rögvest magukhoz ragadják a kezdeményezést azok a minden mikroközösségben megtalálható hangadók, akik a legtöbb témában kategorikusan megnyilvánulnak. Ilyenkor ájtatos csend ül a helyiségre és mindenki hallgatja a szentenciákat.  

„Bezzeg a nagyapám tokaszalonnával ette a császárszalonnát, naponta itta a deciket, és nyolcvanhároméves koráig ki nem esett az eke szarva a kezéből. Akkor is csak azért engedte el, mert a kollektívbe bé kellett adni az ekét s a lovakot es!” 

Az asztaltársaság ilyenkor kettő vagy több frakcióra szakad attól függően, hogy hány tagú, vagy hogy fiatal felnőttek és/vagy tinédzserek is jelen vannak-e. A nagyhangú véleményvezér álláspontját többen is osztják, jellemzően a középkorú és az annál idősebb generációk képviselői, akik megélték azokat az időket, amikor nem volt mit aprítani a tejbe, vagy sokszor tej sem volt.

Az argumentációik középpontjában az a távolról sem ördögtől való gondolat áll, hogy gyerek- majd felnőttkorukban nélkülöztek eleget, találékonyságuktól és kreativitásuktól függött, mikor milyen betevő került az asztalra, így ma senki ne mondja meg nekik, mikor, mit és főleg, mennyit egyenek. A sorban állás és a jegyre adott élelmiszerek korszaka a múlté, salátát és murkot egyen a kecske meg a nyúl.  

A sokszor humorba csomagolt érvrendszeren többnyire mindenki őszintén vagy kínjában nevet.

Majd jellemzően egyes fiatal felnőttek és a tinédzserek a tudomány állításai és saját tapasztalataik alapján próbálnak finoman azzal replikázni, hogy a rendszerváltással nemcsak a politikai pluralizmus köszöntött be, hanem a modern, majd ultramodern étrend is, amelynek legfőbb jellemzője a gazdag minőségi és mennyiségi változatosság, a bőséges kalóriaforrásokhoz való korlátlan hozzáférés.  

Ha a társaság nyitottságot mutat a konstruktív párbeszédre, akkor elhangozhatnak olyan érvek is, hogy az évezredek során kifejlődött anyagcsere nem tudja a lépést tartani a mai étrenddel, hisz az alig százéves múltra tekint vissza. Az egykor jó szolgálatot tévő evolúció már képtelen tartani a környezet által diktált változást, és még mindig azt a genomprogramot futtatja, hogy bőséges táplálék esetén ildomos minél több energiát tárolni, kövéren van jó esélyünk a túlélésre és szaporodásra, hisz bármikor beüthet a zord idő. Az éhezés, a hideg, a mostoha körülmények és a fiziológiai stresszfaktorok elviselését, a túlélést lehetővé tévő, az energiát zsír formájában tárolni képes gének jelenleg kevésbé válnak a hasznunkra.  

Itt szokott fordulóponthoz érni a beszélgetés. A gyors és hatékony témalezáráshoz a feszültség csúcsra járatása szokott vezetni, amelynek a következő beköpések szoktak megágyazni:

„azért akkora a beled, mert folyamatosan zabálsz”,

vagy

„ha még egyszer reklámozni kezded nekem húsvétkor a méregződségeidet, többet haza se gyere!”

A további eszkalálódást és az atomrobbanást végül a

„szedjetek még abból a tokányból, és igyatok még egy pohárral!”

felszólítás előzi meg. A szofisztikáltabb végkifejletet többnyire a frontok megmerevedése jelenti. Az érvek ütköztetése nem oldja a fel a konfliktust, de a kimondott szó elejét veszi a további indulatoknak és más téma mentén, békésebb mederben folyik a beszélgetés.  

A duruzsoló hangerőre állított tévében közben arról beszél a meghívott, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések halálhoz, illetve súlyos szövődményekhez vezethetnek. Mivel a népesség nagy részét érinthetik ezek a betegségek, a megelőzésnek kiemelt jelentősége van.  

A nagy zsibongásban alig hallani, hogy megcsörren a telefon. Hevesen hadonásznak, hogy némítsa már le valaki a tévét, mert semmit nem hallani. 

„Agyvérzést kapott Pali?! Na szegény, milyen fiatal volt!” 

Szedelőzködik a társaság, nyikorognak a székek, folyik a pusmogás.  

„Te Juci! Gondoltad volna, hogy ezt a szép szál pirospozsgás, jó étkű embert ilyen korán megüti a guta”?  

  

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre
Krónika

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre

A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
Székelyhon

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

// még több főtér.ro
Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS