Nem, nem az a baj, hogy a történetesen roma származású dalnok csúnya szavait visszhangozta a fiatalokból (feltehetőleg tinikből is) álló közönség.
Bő egy hete ért véget az Untold nevű megafesztivál Erdély fővárosában. Mégpedig a szokásos módon: sok-sok embernek tetszett, sok-sok embernek nem. Úgyhogy ezen a téren nincs új a nap alatt. A vita folytatódik: takarodjon-e a fesztivál valamelyik dombhát mögé, ahol a városlakó polgárokat nem zavarja, vagy sem. (Az én négy évente egy szem szavazatot is érő polgári véleményem szerint takarodhatna, de nagyjából ezzel maradok minden alkalommal.)
Az idei Untoldon viszont történt valami, ami erősen problematikus. A fesztiválon fellépő mindenféle (sztár és nem sztár) népek közt akadt egy Gheboasă nevű trapper is. Hogy a félreértéseket elkerüljük: az úriember nem prémvadász. Hanem olyan énekes, aki a trap műfajában aratja sikereit. A trap pedig – maradjunk a dióhéjnál – az amerikai gettókból a szélrózsa minden irányába szétáradó hiphop muzsika egyik válfaja. No, és ez a Gheboasă egyfajta sajátos trapet művel, amelyben ügyesen elhelyezi a hazai slágerlista-vezető manele műfaj különböző elemeit. És ja, ezzel sikerre ítélte magát.
Az a bizonyos nóta, amely kiverte a biztosítékot.
A magam részéről le a kalappal az előadó előtt, aki születését követően (2001) a Gabriel Gavriș nevet kapta a keresztségben. De nem a szüleitől. Az anyukája ugyanis magára hagyta, az apukája pedig épp börtönben tartózkodott. A kisfiú az örökbefogadó szüleitől kapta a nevét. És igen, roma nemzetiségű. Ilyen háttérrel lehetett volna belőle is börtöntöltelék. Nem az lett. Hanem a hazai könnyűzenei préri egyik befutó lovasa. Az a nóta, amely miatt Gheboasă úr bajba került, jelen pillanatban (egy évvel a közlés után) 14 741 257 megtekintésnél tart a Youtube-on. Mennyi is Románia teljes lakossága?
Persze, lehet ezen berzenkedni. Én meghallgattam az ominózus nótát, és őszintén, tetszik. De figyelem: ettől még nem leszek traprajongó. Ahogy a horrorfilm-rajongók sem válnak darabolós gyilkosokká. És ahogy a vígjátékrajongók sem válnak humoristákká. És ahogy a költészet rajongói sem válnak petrarcákká, aranyjánosokká, kányádisándorokká stb. Viszont mindeme műfajok rajongói (és nem csak, lásd az én példámat) irtó jól szórakoznak, miközben hallgatják, nézik, olvassák kedvenceiket.
Na de nézzük, miért is pattant ki a botrány. Nyilván, nem Gheboasă úr hangjának disszonáns volta, a muzsika erőssége vagy a technikai bakik okozták a balhét. Hanem a dalszöveg, hát persze. A nóta szövegének egy része roma nyelven íródott (tanulódott, nem tudom), ezt tehát a közönség oroszlánrésze nem érti. A szöveg másik része viszont nem-ékes román nyelven. Megpróbáltam lefordítani magamnak ezt a részt, nem tudom, jól értek-e minden egyes fordulatot, de tessék: arról szól, hogy Gheboasă imádja az ő cigánylányát, aki rázza a seggét, amely rázásnak olyan hatása van a szemlélőre (Gheboasă úrra), mint egy horrorfilm (értsd, erős), és ő biza ad ennek a szépséges lánynak (hogy mit, hadd derüljön ki a kontextusból), de úgy, hogy a pad is beletörik.
" target="_blank" rel="noopener">felvételen látszik, hogy igen sok fiatal lány és fiú együtt dalolja (üvölti, sikoltja) ezt a nótát Gheboasă úrral. És ez igen felbőszítette az internet vájt fülű népét. Hogy ilyen mocskos dolgokat énekelni márpedig legyen tilos a fiatal előtt. Mert mivé lesz a fiatalság, ha ilyen nótákat hallgat. És felrobbant az internet képmutató érzékeny része, amelyre aztán lecsapott a hazai sajtó és… nem mondom tovább. Hogy ki mit gondol valamiről, hadd legyen az ő dolga. Ettől még Gheboasă úr (és a hasonlóan mocskos szájú előadók milliói szerte a világon) pont olyan nagy közönség előtt fog nótázni a jövőben is.
És azt sem szeretném taglalni, mennyire álságosnak tartom azt a fajta hozzáállást, hogy az előadóknak, szerzőknek állandóan és folyton és mindig szem előtt kell tartaniuk a nevelő hatást. Örvendek, hogy például Janus Pannonius, François Villon vagy Robert Burns (a sor persze sokkal hosszabb) nem csak így gondolkodtak. Hanem lázadtak is. Például a kor uralkodó stílusirányzatai ellen. (A populáris zenetörténet mocskos szájú hőseit el se kezdem sorolni, reggelig nem érnék a végére.) Ugyanúgy, ahogy a fiatal generációk lázadnak a kor uralkodó felnőttnormái ellen. És igen, ma éppen ezt jelenti a lázadás, többek között. Kimegyünk egy ilyen Gheboasă-féle úr, hölgy, banda koncertjére és üvöltjük, hogy picsafaszbasz… például. Aztán meg mégsem válunk mocskos szájú bármilyenekké. Hanem kialusszuk magunkat és végezzük a dolgunkat.
Rátérnék azonban az ügy azon dimenziójára, amely tényleg problémás. A kolozsvári csendőrség az internetes hisztéria hatására felébredt csipkerózsika-álmából és lecsapott a gaz dalnokra. Megbírságolta Gheboasă urat, mégpedig azért, mert vulgáris és rasszista (???, teszem hozzá) szöveget dalolt. Apró, bár nem elhanyagolandó részlet: az eljáró szerv nem volt jelen a koncerten, nem jegyzetelte buzgón a vulgáris és rasszista sorokat. A csendőrségi nyilatkozatban az áll, hogy a nyilvános térben felbukkanó információk hatására vették górcső alá a koncerten készült „optikai hordozót” (az idézet a nyilatkozatból származik és azt jelenti, hogy videófelvétel). És ennek alapján 1000 lej bírsággal sújtották az előadót, mivel „káromkodásokat, sértő és vulgáris kifejezéseket használt, amelyek zavarják a közrendet és a nyugalmat (a nyugalmat… az Untoldon???), továbbá megbotránkoztatják a polgárokat vagy sértik a méltóságukat és tisztességüket”. Na, hát ennél mocskosabb álságosabb érvelést nehezen tudok elképzelni. De nézzük: vulgáris a szöveg? Az, bár sokkal kevésbé, mint sok más hasonló hasonló előadóé, hogy a B.U.G. Mafia nevű román hiphop-banda Olimpiada (Olimpia) című nótájáról ne is beszéljek, amelyet nem fordítok le magyarra, akinek kedve van, hallgassa meg:
Menjünk tovább. Rasszista? Na ne vicceljünk! Hát arról beszél (ahogy jön neki), mennyire szereti a csaját. Uszít, népirtásra buzdít? A fenét! Tovább: hogy megbotránkoztat stb.? Lehet. Na és itt jön a lényeges kérdés: miért pont (és csak) Gheboasă urat sújtotta a csendőrség szigora? A B.U.G. Mafia is járt az Untoldon, a Paraziții nevű (szintén mocskos szájú) hiphop-banda is, a 6ix9ine néven futó amerikai előadó is, aki a pikantéria kedvéért latino, mégis annyiszor rikoltja a mikrofonba afroamerikai polgártársainak
" target="_blank" rel="noopener">csúfnevét, ahányszor nem szégyelli... és ezt a sort is nagyon hosszan folytathatnám. És mégis, a tiszteletre (nem) méltó kolozsvári csendőrség pont (a történetesen roma) Gheboasă urat pécézte ki az Untold fesztiválon fellépő mocskos szájú előadók végtelen sorában. Ja, és értesítette a Diszkriminációellenes Tanácsot is.
Ismétlem: lényegében semmi bajom az internetes hisztériával. Ott polgárok fejtik ki a véleményüket, jól-rosszul (hogy finoman fejezzem ki magam). Az ő dolguk. (Jó, erről ismét az a poén jut eszembe, hogy régebb csak a család meg a közeli ismerőskör tudta, hogy hülye vagy, a közösségi oldalak megjelenése óta potenciálisan mindenki.) A csendőrség eljárásával viszont komoly problémám van. Ugyanis a csendőrség egy állami erőszakszervezet. És ha egy állami erőszakszervezet ilyesmit csinál, nos, azt cenzúrának nevezzük. Erről szól a mocskos szájú Paraziții banda alábbi nótája (ja, ez történetesen nevelő hatású is):
A magam részéről nagyon remélem, hogy az Asztalos Csaba vezette, szintén állami szervezet nem válik erőszakszervezetté. Vagyis kussolni fog Gheboasă úr „ügyében”. Mert észreveszi, hogy a kultúra (bármilyen legyen is az a különböző megítélések szerint) nem születhet megrendelésre, továbbá nem is halhat meg utasításra (egy demokratikus rendszerben, persze). A kultúra (olyan, amilyen) egyszer csak létrejön. És ha most épp ilyen, akkor ilyen. Következzenek rá más kulturális tömegműfajok. Hajrá! Tessék jó zenéket csinálni, tessék legyőzni a mocskos szájú bandákat. A trappereket. A manelistákat. (Ha lehet, nem nevelve, hanem szórakoztatva.) A pálya szabad.
Egy dolgot viszont ne tessék csinálni: cenzúrát. Mert akkor jön Dr. Flash és elénekli a Cenzúra című nótát (figyelem, vulgáris, de sokkal kevésbé, mint a cenzúrázó erőszakszervezetek):
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Románia legfőbb ügyésze pénteken leszögezte, hogy egy jogállamban az ügyészek nem a közvéleménynek, a politikai érdekeknek vagy a médiakampányoknak tartoznak felelősséggel, hanem kizárólag a törvényeknek.
A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.
Óriási hasadás keletkezett az A10-es sztráda Szászsebes és Torda közötti szakaszán, a sofőröket óvatosságra intik.
Ritka történelmi „időrétegekre” bukkantak a régészek a Iași megyei Ursoaián: miközben egy hatezer éves, a Cucuteni kultúrához tartozó település nyomait kutatták, második világháborús tüzérségi lőszereket is találtak a kukoricásban.
Súlyos közlekedési baleset történt szombaton délután Kisgalambfalva közelében. Több kihágást elkövető motoros sérült meg.
Mi, még hatalomban levő, fél lábbal predigitális ősemberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgy lesz, ahogy most gondoljuk. Pedig… És jó lesz az úgy, higgyék el.
Mi, még hatalomban levő, fél lábbal predigitális ősemberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgy lesz, ahogy most gondoljuk. Pedig… És jó lesz az úgy, higgyék el.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?
Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...
Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.