Tankönyv kell ahhoz, hogy közlekedjünk az utcán. Az eladó sértett, mert azt szeretnénk, hogy kiszolgáljon bennünket. Pofonegyszerű dolgokat kell többször elismételni, hogy meghallják. Ott is politikát látunk, ahol nincs.
Forrás: Reddit
Egyre nehezebb hátradőlni és csak röhögni az abszurditáson. Mert egyre inkább az alapvető és magától értetődő emberi igényeinket kezdik ki némely történések, változások. Pedig nekünk itt Kelet-Európában aztán volt időnk hozzászokni az abszurditáshoz, annak minden humorával és ötletességével együtt. Mondhatni: sufnituning volt az életünk. Ahogy az internet mondaná: if it works, it ain’t stupid (ha működik, nem hülyeség).
Csakhogy a hülyeség is működik. Ez is egy közhely, ahogy az is, hogy a változáshoz hozzászokik az ember – a kérdés inkább az, hogy hozzá kell-e szoknunk egyes jelenségekhez vagy sem, megengedjük-e magunknak azt, hogy mindent futni hagyunk. Kétségtelenül kényelmesebb így, és van, amikor hasznosabb, mert eggyel kevesebb fejfájás és bonyodalom. Csakhogy ez egy csapdahelyzet: ha futni hagyjuk, nem oldódik meg, ha megpróbáljuk megoldani, sem biztos, hogy sikerül. Azért, mert van, amit nem nekünk kell megoldanunk, még akkor sem, ha a fejünkben már rég megoldottuk.
Nemrég Erdély ötcsillagos városának, Kolozsvárnak a központjában volt alkalmam megvásárolni egy faék egyszerűségű tejeskávét egy igen népszerű, elitnek számító kávéházláncban,
Ezért meg kell kérdezni, hogy mennyi kávé és tej lesz benne aránylag, nehogy véletlenül csökkentett koffeintartalmú mozambiki, dinoszaurusz-ürülékkel dúsított, a Vatikán által háromszor megszentelt, konfitált narancshéjjal megszórt, pattintott kőkorszaki frekvenciákkal megbuzerált borsótejes italt nyomjanak a kezembe.
Szóval megkérdeztem a barista fiútól, hogy ott abban mi van pontosan. Elmondta, kértem, aztán szólt, hogy ott jobbra átvehetem a kávémat. És akkor a következő párbeszéd méltóztatott megvalósulni köztünk, mivel a műanyag tetők és keverőpálcikák között automatikusan a cukrot kerestem:
– Ne haragudj, nem találom a cukrot.
– Nincsen se cukor, se méz.
Gondoltam, ez is megint valami önkényes szabály, hogy mit tudom én, élvezzék az emberek a pörkölt kávé ízét, ne egyenek annyi édeset, ízlelgessék az ők nagyszabású kreálmányaikat… jártam már meg máshol, hogy rám szóltak, hogy előbb kóstoljam meg, és azután döntsek, kell-e bele még valami.
– Megkérdezhetem, hogy mi az oka, hogy nincs se ez, se más? Valami logisztikai probléma lehet? – szóltam naivan, mert hát megértőnek lenni alapvető árucikkek hiánya esetén roppant hasznos.
– Nem kaptunk.
Megittam a kávémat tejjel, nem volt rossz
Na de a turistacsalogató, fejlettnyugatmajmoló, PNRR-pénzekből kistafírungozott Boc-planétán, annak is a közepén egy tizenhat lejes kávéhoz szombat este ne lehessen cukrot kérni igen abszurd. Lévén, hogy a kedves baristának vagy az üzletvezetőnek ilyenkor csupán
A másik kedvencem, amikor az ember elmegy a bankba egy köteg készpénzzel, mert valamit szeretne kezdeni vele – szinte teljesen mindegy, mit – és akkor a kedves hölgy azt mondja, hogy
Értik, a bankban nem foglalkoznak pénzzel. Az csak úgy van, hogy legyen.
Szintén a szuperszonikus városközpont egyik legfrekventáltabb áruházláncában, ahol meleg ételt is lehet vásárolni a hentespult mellett, sokszor hosszú perceket kell álldogálni, ameddig valakinek eszébe jut, hogy odadugja az orrát és megkérdezze, hogy mégis mit merészelek parancsolni. Van nekik egy ügyes kis csengőjük is, aminek megnyomásával elvileg
Legutóbb (de korábban többször is) azzal szembesülhettek a kedves vásárlók, hogy a csengő ki volt kapcsolva, nehogy zavarja a kiszolgáló személyzetet (akit azért alkalmaztak, hogy ezt a tisztségét betöltse).
Ugyanezen személyzettípusokkal (főleg fiatalabbakkal) többször is lehetett tapasztalni a következő jelenetet, tetszőlegesen kiválasztott termékekkel:
– Szia, kérek szépen két szeletet abból a meggyes tortából.
Tesz-vesz, fölnéz:
– Melyikből, a meggyesből?
– Igen.
– És mennyit, kettőt?
– Igen, kettőt.
Hát, elnézést, hogy bemerészkedtem a boltba és lélegezni mertem. (Mert nem arról volt szó, hogy végtelen hosszúságú tömeget kell nagy hangzavarban egy embernek sorban kiszolgálnia mind a három kezével és öt fülével.)
Most mégis mindenki úgy gondolja, az teljesen oké, hogy hangosan tiktokozunk, youtubeozunk meg egyebezünk mindenki füle hallatára.
Az utcán sem tudunk közlekedni: nem állunk félre, amikor leszállnak az emberek valamiről. Hárman-négyen szédelgünk a járdán, hogy egyik felől se lehessen kikerülni, csak átugrani. Süketen és vakon duvadunk szembe olyan szinten, hogy
vagy a sofőrsulik nyithatnak járókelő-kurzust is, mert a hét év otthonról teljességgel hiányzik.
Végül pedig a teljesség igénye nélkül: internetes fórumokon sem lehet sokáig ellenni anélkül, hogy valaki ne kezdene el fölényeskedni vagy teleszennyezni a tanácsot kérő sorai alatt a beszélgetést. Sőt, szórakoztató témájú és formátumú, abszolút nem politikai vonatkozású videók és más tartalmak alatt jön törvényszerűen a hozzászólás:
Ezek mind ilyenek...
Kicsivel lennebb: bezzeg a Tóth-Rácz többet sikkasztott el!
Még lennebb: a Kövesi-Rákosi kormány alatt ilyesmi nem fordulhatott elő!
Vagy: a Kovács-Szabó-Molnár-vezetés abban hasonlít a Kövesi-Rákosira, hogy itt megpróbálják eltussolni, hogy…!
Emberek, ne váljunk kalapáccsá, mert tényleg minden szögnek fog tűnni.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Még a nyáron átadhatják az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti, 12 kilométeres szakaszát Szilágy megyében – közölte a közlekedési tárca illetékese.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Anyagi kárral és látványos rendőrségi intézkedéssel járó közlekedési baleset történt szerdán délután Csíkszeredában. Egy szekér hajtója és utasai a baleset után agresszíven viselkedtek, így a rendőrség különleges egységének közbelépésére is szükség volt.
A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
Jóváhagyta a Versenytanács a Carrefour Románia Pavăl Holding általi felvásárlását.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...
Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Félreértés ne essék, nem a népet szapulom. De észre kéne venni, elsősorban a vezető rétegnek, mekkora semmi van az egységes és oszthatatlan nemzetállami szólamok mögött.
Félreértés ne essék, nem a népet szapulom. De észre kéne venni, elsősorban a vezető rétegnek, mekkora semmi van az egységes és oszthatatlan nemzetállami szólamok mögött.
Ha a radikalizálódott társadalom fullba akarja tolni a kretént, lehet, hogy hagyni kellene megtapasztalni, milyen az. Igen, veszélyes, de van jobb megoldás?
Ha a radikalizálódott társadalom fullba akarja tolni a kretént, lehet, hogy hagyni kellene megtapasztalni, milyen az. Igen, veszélyes, de van jobb megoldás?
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.