Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix

Rég nem hallottunk semmi érdemlegeset a romániai magyarok iráni odaadásáról és szeretetéről elhíresült filomagyar Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselőről, de mint kiderült, továbbra sem áll távol tőle a hepciáskodás.

Ez alkalommal nem a legnagyobb romániai nemzeti kisebbség kollektív vérét szívta, hanem egy Hargita megyei román párttársával közölte a belső demokráciára vonatkozó elveit. Azt mondta az illetőnek, aki beszélni szeretett volna vele, hogy

Ennél egyértelműbben nem is fogalmazhatott volna a derék Tanasă, aki higgadtan helyet foglalt egy fotelben. A kijelentés nem aratott osztatlan sikert, főleg nem az érintettnél, aki vélhetően nem a csirkefogó becenevet képzelte el a tagsági könyvében, és a verbális érvelés helyett

csatakiáltással ugrott a képviselő torkának. Miközben a teremben tartózkodók igyekeztek lefogni a támadót, a jelenetet higgadtan kommentáló Cristina Vaida, az AUR országos vezetésének tagja úgy fogalmazott, hogy

A videó nyilvánosságra kerülése után az AUR PR-gépezete azonnal mentette a menthetőt. Szerintük ez nem verekedés volt, ahogy a videó publikálói írták, csupán egy „agressziós kísérlet”, továbbá a felvétel több hónapos, mintha azóta a politikai kultúra sokat fejlődött volna – tehetnénk hozzá. A Digi24 úgy tudja, hogy a párttagot később kizárták.

Az a tény pedig, hogy az incidens valahol Hargita megyében történt, felvet egy további kérdést is: miként jutott(unk) oda, hogy ennek a jóravaló Dan Tanasănek annyi magyarfaló performansz után egy székelyföldi román osztotta ki az első pofont?

Miközben a hazai háztartások nagy része feszülten figyeli, ahogy kilőttek az élelmiszerárak és kénytelen alaposan megfontolni minden egyes vásárlást, addig úgy tűnik, hogy a parlament vastag falai és a költségvetési támogatások sikeresen megállították a drágulást a képviselők, a szenátorok és az intézmény alkalmazottainak konyháján.

A kínálat sztárja paszulycsorba, ami mindössze 7,1 lejbe, míg a tartalmasabb húsgombóc-csorba kerek 10 lejbe kerül. Azok számára, akik nem akarnak sokat válogatni, ott a gazdaságos menü 24,1 lejért, amelyben kukoricapelyhes csirkecomb és medvehagymás tepsis krumpli kapott helyet.

Aki ennél is teljesebb élményre vágyik, az választhatja az office menüt 28,5 lejért. Ezért az összegért a nép szolgái húsgombóc-csorbát, hagymában sült sertésmájat puliszkával, káposztasalátát, sőt még egy almát és egy zsemlét is kapnak. Összehasonlításképpen egy átlagos bukaresti étteremben egy hasonló menü ára ma már a duplájára vagy triplájára rúghat.

A választék egyébként kifejezetten változatos: a sóskafőzelék és a kolbászos krumplitokány 17 lejbe, míg a túrós-tejfölös puliszka 19,5 lejbe kerül. A marinált sertéstarja 26 lej, az ázsiai csirke tésztával 32 lej, a borjúgulyás pedig a menü egyik legdrágább tétele a maga 38 lejes árával. Az olcsó falatok között a karamellizált hagymával tálalt sertésmájat is ott találjuk, mindössze 11,4 lejért, ami manapság már egy gombóc fagylalt árával vetekszik.

Persze a desszert sem maradhat el. A cheesecake 20 lejbe kerül, az amandina, a gyümölcstorta vagy a krémes pedig egységesen 15 lejt kóstál. Mi egyebet kívánhatnánk: jó étvágyat!

Filmbe illő jelenet játszódott le a spanyolországi Alicante városában, ahol éppen a bíróság felé tartott az a kettős bérgyilkossággal vádolt román férfi, akire ismeretlen támadók tüzet nyitottak. A lövedékek a hátát és a lábát érték, és bár a sérülései súlyosak, az orvosok szerint életben marad, az ítélethirdetés viszont, amelyre már hat éve vár a spanyol társadalom, ismét elmaradt.

A vádlott ellen egy 2019-es brutális leszámolás miatt folyik eljárás. A vád szerint a két román bérgyilkos egy spanyol férfi megbízásából végzett két marokkói drogkereskedővel. A gyilkosság után az elkövetők Romániába menekültek, ahol végül Hunyad és Szeben megyében ütöttek rajta a hatóságok, majd kiadták őket Spanyolországnak.

A 2019-es bérgyilkosság román vádlottjaira fejenként 38 év börtönbüntetést kért az ügyészség. A hosszúra nyúlt előzetes letartóztatás utáni feltételes szabadlábra helyezésük közfelháborodást okozott Spanyolországban, sokan az igazságszolgáltatás tehetetlenségét látták az ügyben.