Sajnos, a romániai közvéleményt továbbra is Traian Băsescu exelnök sorsa és múltja foglalkoztatja, osztja két táborra. Még a miniszterelnök elleni ügyészségi eljárás megítélésében sem pró és kontra Ponta érvelnek.
„Ez is a böszisták partizánakciójaként cseng le. Ezért is történhetett meg az, hogy a tavaszi Bookfest bestsellerje az a pletykakönyv lett, amelyet Băsescu egykori tanácsosa Adriana Săftoiu írt. A kommunikációs szakértő Adriana Săftoiu természetesen tudja, mi foglalkoztatja a leginkább a Băsescu pártiakat és Băsescu ellenségeit: a Kapitány viszonya üdvöskéjéhez, Elena Udreához. (A szerelmi drámák, a beteljesületlen love story-k ugyanis sokkal katarktikusabbak, mint a politikai cirkusz vagy a teljesületlen választási jgéretek.)
Adriana Săftoiu ugyan semmit sem állít, ám sejteti, hogy az exelnök majd megőrült Elenáért, a maga alkotta politikus díváért, s gyakran kerített alkalmat arra, hogy esténként senki se zavarja együttlétüket. Băsescu védelmezői azt állítják, csak az irigység beszél Adrianából, aki maga is szeretett volna közelébe férkőzni, közelében maradni az exelnöknek, ezzel azonban még jobban elássák védencüket, akire a Nagy Csábító szerepét osztják rá.
Inkább hajlok arra, hogy Adriana Săftoiut a szakmai féltékenység vitte rá arra, hogy elárulja volt munkaadóját, felfedje viselt dolgait, s ezzel saját politikai karrierjét is veszélyeztesse. Mert könnyen megtörténhet, hogy Adriana Săftoiu jelenlegi párttársai – az indiszkrét hölgy a Nemzeti Liberális Párt alelnöke – kétszer is meggondolják ezentúl, ha egyszer szólni akarnak, nehogy néhány év múlva ők is nem kívánt szereplői legyenek Adriana Săftoiu újabb memoárkötetének. De Adriana Săftoiu egyszerűen nem tudta lenyelni, hogy az ő logikus és észszerű szakmai érvei helyett Traian Băsescu esztétikai szempontokat vegyen figyelembe döntéseinek meghozatalakor, hogy a Szépség Szörnyeteggé változtassa, demokratizmusát despotizmusra váltsa.
A Cotroceni-i krónika számomra legérdekfeszítőbb és leglehangolóbb része nem a Traian és Elena (plátói) vonzalmának a taglalása, hanem az államfő és az értelmiségiek viszonyának alakulása. Băsescu értelmiségijei – ahogyan magukat büszkén nevezték – önként hódoltak be és dobtak sutba minden kritikai megközelítést, amikor az elnök ballépéseit látták. Traian Băsescu önelégültté vált, egoizmusa óriásira növesztette Egóját, megrészegült a hatalomtól, s elhitte, hogy mindent és mindenkit képes kötélen rángatni – derül ki Adriana Săftoiu könyvéből.
Băsescu értelmiségijeinek árulása miatt is, ma a kritikai közelítés a politikai történésekhez, folyamatokhoz szinte kizárt. Románia társadalma egyre inkább ahhoz a csőcselékhez hasonlít, amely szinte folyamatosan feszítsdmeget kiált."
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
A májusi ősz pedig az Istennek sem akar itt hagyni minket.
Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Egy hároméves kiskorú és egy 33 éves nő vesztette életét hétfőn Mezőcsánban, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy teherautó – tájékoztatja a Kolozs Megyei Rendőr-felügyelőség (IPJ) az Agerprest.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
A kötelező szakmai gyakorlat ideje alatt bántalmazták szexuálisan 15 éves fiát egy sepsiszentgyörgyi szállodában – állítja egy helybéli édesanya, aki feljelentést tett a rendőrségen.
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.
Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…
Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.