Az erdélyi magyarság politikai szervezeteinek krízise a napnál világosabb.
„2008 után a szövetség folyamatosan erodálódott és csak a 2012-es választás során sikerült az azelőtti választást 16.000 ezer szavazattal megelőznie. Azt is látjuk, hogy a szövetség elsősorban 2008 után veszített jelentős mértékben szavazót, pontosabban mintegy 112.531 választót. Szóval, eléggé egyértelmű, hogy e szavazatesést nem lehet győzelemként kommunikálni a választók felé, még akkor sem, ha a magyar-magyar csatát egyértelműen Kelemen Hunor nyerte meg. Ugyanakkor Kelemen nagyon tévedne, ha azt gondolná, hogy a Szilágyi féle mintegy 52.809 választó az RMDSZ-re szavazott volna. A jelenlegi erdélyi magyar szociálpszichológiát jólismerve merjük kijelenteni, hogy ezek hamarabb szavaznának Corneliu Vadim Tudorra mint a tulipánra.
Szilágyi Zsolt és az EMNP legalább akkora problémák elé néz mint az RMDSZ, annak ellenére, hogy Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt is lemond. A csütörtöki cikkünkben egyértelművé tettük, hogy Szilágyi elitista kampánya nem talál(hat) célba és az előrejelzésünk tökéleseten be is vált. Nemhogy nem tudta megközelíteni a 100.000 szavazatot, de még a pártjának a 2012-es eredményét sem sikerült szállítania (akkor 58.000 körüli szavazatot kapott az EMNP). A pártja és Szilágyi is el kellene gondolkodnia azon, hogy (már) nem elég csak etnicista és regionalista kampányt folytatni (főleg ha a versenytárs is hasonló lözungokkal kampányol) és főleg ha mindezt úgy kommunikálja, hogy csak a „felső 10.000” érti meg. A tömegdemokrácia a kommunikációt irtózatosan leegyszerűsítette (és egyre jobban leegyszerűsíti), nagyon absztrakt és nehéz jelszavakat a választó már nem ért meg. Még ennél is súlyosabb, az hogy a magyar pártok soha nem érintettek társadalmi problémákat: az RMDSZ azért mert kormányon volt, az EMNP vagy a kihaló félben levő MPP pedig azért mert.....nem jutott eszükbe? Sajnos ez ismét megmutatja azt a tényt, hogy az erdélyi magyar pártok elitjei és a 170 eurós minimálbéren tengődök között a nyelvi szolidaritáson kivül semmilyen, de semmilyen más szolidaritásérzés nem létezik. A következtetésünk egyértelmű: az EMNP ha nem változtat radikálisan kommunikációs irányt rövid időn belül az MPP sorsára jut.
Visszatérve a szövetségiekhez, Kelemen Hunor ugyan „agyba-főbe” verte a magyar versenytársát, de úgy járt mint maga Pürrhosz: 6 év alatt 112000 szavazót veszíteni egyenlő 5-6 tábornok elveszítésével. Mikor a győzelmi örömmámorból fölébrednek ezen talán elgondoklkodnak, hiszen ha ez a trend folytatódik akkor 2016-ban bucsút inthetnek a parlamenti helyeknek.
Az erdélyi magyarság politikai szervezeteinek krízise a napnál világosabb és ezt nem oldja meg Toró és Szilágyi lemondása sem. Mivel kommunikációjuk csak a politikai rendszer átalakításást célozza meg, nemhogy egyiknek sem sikerült növelnie táborát, de mindkét esetben a szervezeti erodálódás figyelhető meg. Igaz, hogy az RMDSZ az erdélyi magyar voksok fölött Góliátként rendelkezik (a magyar voksok kb. 86%-val rendelkezik), de ez a mammut szervezet egyértelműen az öregedés és a merevedés jeleit mutatja, az elitjének egyre kevesebb köze van a szavazóbázisához. Az EMNP, mint az erdélyi magyar politikai szervezetek Dávidja, a bibliai figurával szemben annyira vérszegény, hogy Góliátot legfeljebb szilvásgombóccal bírta megdobni. Csak etnicista és regionalista kommunikációval az EMNP-nek esélye sincsen az RMDSZ-el szemben, hiszen ennek célközönsége nap mint nap, 25 éve ezt kapja. Az elöregedő erdélyi magyar közösségek szociális problémáinak a választási kampányból való mellőzése, a szövetségiek korrúpciós botrányainak nem megfelelő szinten és mennyiségben való kommunikációja például mind azon okok közé tartozik, amelyek megmagyarázzák hogy az EMNP miért nem tudta növelni, sőt megtartani sem a 2012-es szavazó táborát.
Kelemen Hunor, illetve az RMDSZ ugyan nagy győzelmet aratott Szilágyi Zsolt és az EMNP fölött, de úgy, hogy, engedjék meg ezt a hasonlatot, a „harci elefántjainak” nagyrésze elhullott. Vagyis: „pürrhoszi” győzelmet aratott, de a javából.
Mindezek után jogosnak érezzük e kérdést: hová-merre erdélyi magyarság?”
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének felgyorsítására, jelentősen csökkentve az utazási időt. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék.
Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.
Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.
„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.
És abban aligha lesz köszönet.
És abban aligha lesz köszönet.
Pál apostol annak idején leírta, hogy ahol van törvény, ott aztán van bűn is. Na de ha a törvényt nem tartják be, akkor a bűn nem is bűn. Csók, mindenki kapja be, lehet tolni a gyűlöletbeszédet.
Pál apostol annak idején leírta, hogy ahol van törvény, ott aztán van bűn is. Na de ha a törvényt nem tartják be, akkor a bűn nem is bűn. Csók, mindenki kapja be, lehet tolni a gyűlöletbeszédet.
Romániában azóta sincs súlyos égési sérültekkel foglalkozó kórház. Gyász van, a túlélők pedig megpróbálták feldolgozni a társadalommal karöltve az ország 1989-es forradalom óta legtöbb halálos áldozatot követelő civil katasztrófáját.
Romániában azóta sincs súlyos égési sérültekkel foglalkozó kórház. Gyász van, a túlélők pedig megpróbálták feldolgozni a társadalommal karöltve az ország 1989-es forradalom óta legtöbb halálos áldozatot követelő civil katasztrófáját.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Húsz éves a román filmtörténet egyik legfontosabb filmje. Az ember megnézi és azt gondolja, valamiféle letűnt kor történéseit látja. Aztán lassan rájön, hogy az a kor nem tűnt le.
Húsz éves a román filmtörténet egyik legfontosabb filmje. Az ember megnézi és azt gondolja, valamiféle letűnt kor történéseit látja. Aztán lassan rájön, hogy az a kor nem tűnt le.
Szükség van-e arra, hogy furcsán összeállított felméréseket készítsünk a társadalom hiedelmeiről, meggyőződéseiről, hogy aztán letoljuk őket a végén?
Szükség van-e arra, hogy furcsán összeállított felméréseket készítsünk a társadalom hiedelmeiről, meggyőződéseiről, hogy aztán letoljuk őket a végén?
Arról, hogy miért lenne kívánatos, ha az elit és a nép is ugyanabban a csapatban focizna.
Arról, hogy miért lenne kívánatos, ha az elit és a nép is ugyanabban a csapatban focizna.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?