Írásunk abból a feltevésből indul ki, hogy egy óriásplakát saját magát nem láthatja, így azt sem tudja, milyennek látják őt mások.
Elmúltak a választások, és Gerzson, az óriásplakát még mindig azt találgatta, hogy mi lehet őrajta.
Az út túloldalán a kollégái zöme jócskán politikai színezetű. Biztos rajta is valami kihízott fejű tokásponty próbálja szende bibliaárus mosollyal eladni, hogy az országnak változásra van szüksége.
A legégőbb persze az lenne, ha valamelyik királyos AUR-förmedvényt mázolták rá. Akkor majd megkapja a magáét az újrahasznosító-telepen a többi kisebbségi plakátkollégától.
Gerzson most egy kellemes nyári zápor után élvezi a pillanatnyi felfrissülést. A nap még előbújik a szétfoszló esőfelhők közül, mielőtt a dombok mögött más plakátokat indul keresni más, változó tájakon. Most fogják felkapcsolni azokat a rohadt lámpákat. Gerzson minden este számít erre, de első pillanatban mégis túl erős a fényük az alkonyati derengés után.
Gerzson most arról álmodozik, hogy mégiscsak valami jó célt szolgál, hogy szerencséje volt, és nem választási hülyeségeket nyomtattak rá.
A parizer azért lenne jó, mert akkor csak a vegánok utálnák. A többieknek vagy egészen közömbös – mondjuk a sznoboknak, akiknek eleve úgy van beállítva a kontaktlencséjük, hogy csak az importvodkát és a nagy feketekaviár-leárazásokat vegyék észre a reklámok tarka tengerében – vagy egyenesen szimpatikus lenne. Pocakos teherautó-sofőrök mosolyodnának el, ha meglátnák, 45 éves kémiatanárok idéznék vissza a buszon ülve a fokhagymás ízt a délelőtti szendvicsükből, nagymamák jegyeznék fel a noteszükbe:
Esetleg lehetne rajta egy kutyamenhely reklámja. Szomorúan mosolygó szemű kiskutyák kérik az adód egy százalékát. Fogadj örökbe és elrágcsálom a kedvenc papucsodat. Ők is megérdemelnek egy otthont, egy szerető családot, egy kutyadietetikus által összeállított, kiegyensúlyozott étrendet, 85 plüssjátékot, zenélős Kutya ABC-t, havi bérletet a Dog-tor kutyaolvasóklubba és jutifalatot minden mennyiségben.
Régen, még kis plakát korában Gerzson azt hitte, hogy fontos, amit tesz. Hogy jó ügyet szolgál, informálja az embereket fontos, őket érintő dolgokról, létének megvan a szerepe és a jelentősége. Aztán szép lassan rájött, hogy
Hacsak nincs óriási szerencséjük. A szakmában ma is mindenki emlegeti azt a nagybátyját, akire Depeche Mode koncertplakátot nyomtak, na ő aztán egy igazi legenda volt. Miután leszedték, a helyéről egy fél évig folyton leváltak a plakátok, mert úgy érezték, nem méltók a nyomába lépni.
De azok még a régi szép idők voltak. Ma már semmi nem fejez ki semmit, legalábbis nem azt fejezi ki, amit kellene.
Olcsó a telefon, de átvernek a bérlettel, olcsó a parizer, de nincs benne tápanyag, olcsó a tévé, de olcsó a tartalom, drága a lakás, de kicsi.
Persze lehetne rajta valami bárgyú üzenet arról, hogy mentsük meg a bolygót, de a környezetvédőknek nincs pénzük óriásplakátokra, mert elköltik zelleres frappéra a Meronban, meg hát hogy is nézne ki öles papírra nyomva az, hogy védd a fát?
Po-fátlanság lenne.
Egyébként is vicces a megfogalmazás. Nem a bolygót kell megmentened, cica – gondolta Gerzson –, hanem a tyúkszaros kis életedet. A Hold gondolkodhat azon, hogy meg kéne mozgatni a Földön az óceánokat, mert van hozzá feje, de hogyan gondolkodhat komolyan egy emberi lény bolygók sorsáról?
Gerzson azt is érezte, hogy öregszik. Kezd belefáradni ebbe az egész absztrakt világba, ahol rá is a megkérdezése nélkül rámázolhatnak bármit,
neki meg tűrnie kell, hogy mások úgy nézzék őt, abban a hamis lepelben, mintha ő ugyan tényleg az lenne, amit a csalfa szeműek rálátnak.
Gerzson még aludt, amikor két álmos munkás a nap első sugarainál lustán és komótosan az arcára ragasztott egy kerti székeket reklámozó ifjabb kollégát. Gerzson sosem tudta meg, hogy mi volt rajta, hogy mit láttak rá a csalfa szeműek. Csak abban volt biztos, hogy azért mégsem volt könnyű ebben az istenverte plakátmagányban latolgatni a semmit.
Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?
Hiába tetováltatta a karjára Ciolacu, hogy nem lesz áfa-emelés, mert elképzelhető, hogy áfa-emelés lesz. Nagyon rosszul járt egy férfi, aki bűnözők pénzéből gazdagodott meg a bitcoin-piacon.
Bár az elmúlt években folyamatosan nőtt a romániai lakosság átlagjövedelme, látványosan megugrott azoknak is a száma, akik hátralékokat halmoznak fel valamely bank vagy más hitelintézet irányában, vagyis évek óta nem törlesztik kölcsöneiket.
… nem egészen potom áron, de eladó Erdély volt kormányzójának szülőháza Szeben megyében… és Crin Antonescu, a kormánykoalíció közös államelnök-jelöltje elárulta, mivel foglalkozott az elmúlt évtizedben, amióta munkanélküli.
Egy többek között szexuális erőszak miatt elítélt visszaeső bűnöző, egy 29 éves éradonyi (Adoni) férfi „rendkívüli kegyetlenséggel” megölt otthonában egy szintén éradonyi 63 éves nőt és annak 27 éves fiát.
Tíz európai uniós ország – köztük Románia – azt kéri, hogy a közösség tiltsa be az Oroszországból származó gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát – derül ki egy, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/ten-eu-countries-call-sanctions-russian-gas-lng-document-shows-2025-0
Egy székelyudvarhelyi autóműhelyben csaptak fel kedd este a lángok.
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.
Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.
Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.
Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.
Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.
Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.
És már egy jó kis vallásháború is körvonalazódni látszik.
És már egy jó kis vallásháború is körvonalazódni látszik.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
A történelem már számtalanszor bebizonyította, hogy az emberek egyszerűen alkalmatlanok a fontos politikai szerepek betöltésére. Ám itt van Totó kutya…
A történelem már számtalanszor bebizonyította, hogy az emberek egyszerűen alkalmatlanok a fontos politikai szerepek betöltésére. Ám itt van Totó kutya…
Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?