És Ön mit vett a Temuról? Avagy hogyan tesz minket tönkre az olcsó ázsiai bóvli, amit rendelünk

Fogást talált az EU a Temun.

Ez már önmagában meglepő hír, hiszen az EU az utóbbi időben alig talál fogást bármin, eddig például éveken át csak tehetetlenül nézte, ahogy a Temuhoz és az AliExpresshez hasonló kínai vagy a Trendyol-szerű török online óriásáruházak olcsó (és rossz minőségű) termékeikkel, a helyi adókat jobbára megkerülve gyakorlatilag letarolják az európai piacot, a helyi vállalkozásokat versenyképtelenné téve.

A „fogás”, amit az EU-nak sikerült találnia (azt is egyelőre csak a Temun), annyiban áll, hogy az Európai Bizottság vizsgálata előzetesen (!) megállapította, hogy a kínai cég alighanem megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) azáltal, hogy nem megfelelően mérte fel az illegális termékek terjedéséből fakadó kockázatokat saját platformján,

Ezt nagyjából egy intelligensebb nyolcadikos is meg tudta volna állapítani, ha tájékozódik kicsit a neten, vagy csak egyszerűen ránéz a Temu kommentszekciójára, ám az uniós testület alaposan dolgozott: próbavásárlásokat végzett a Temu felületén,

A testület ráadásul annyira alapos óhajt lenni, hogy tovább folytatja a már tavaly októberben (!!) elindított vizsgálatot, a mostani „előzetes megállapítások” ugyanis még nem jelentenek végleges döntést. A bizottság csak akkor állapíthatja meg hivatalosan a DSA megsértését,

Hogy ehhez mi kell, azt egyelőre nem tudni, de hátha nem kell azért megvárni Jézus második eljövetelét.

Amíg a testület mérlegel, megfontol, előzetes megállapításokat tesz, addig a Temu és társai gond nélkül kaszálnak tovább, miközben a helyi bázisú online áruházak (de immár a hagyományos kis és közepes kereskedések is!) olyan forgalom-visszaesésről számolnak be az olcsó és rossz minőségű keleti áruk ellenőrizetlen beáramlása miatt, ami már sok esetben a puszta létüket fenyegeti.

Egy, a Romániai Online Üzletek Szövetsége (ARMO) által tavasszal készített piackutatás rámutat: a romániai vállalkozók döntő többsége szerint a Temu, az AliExpress, a Trendyol és a Shein (ez is kínai, elsősorban olcsó divatcikkekre szakosodott – a szerk.) romániai térhódítása

A tisztességtelenséget a helyiek természetesen abban látják, hogy a Temu és a hozzá hasonló platformok nem fizetik meg a helyi adókat, ennek és az áruk rossz minőségének köszönhetően pedig olyan dömpingárakkal vonzzák be a válság miatt spórolni kénytelen vásárlók millióit, amivel a helyi cégek egyszerűen nem tudják fölvenni a versenyt. Az alacsony árak mellett az agresszív reklámkampányok és a becsalogató leárazások is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a felületek lassan mindent letarolnak:

A választék pedig gyakorlatilag mindenre kiterjed: a polipcsáp alakú dildótól a zöld alma ízesítésű műtakonyig, az elektronikai és lakberendezési cikkektől a kerti eszközökig, a karácsonyi díszektől a traktoralkatrészekig gyakorlatilag minden területet lefednek.

Csak egy példa a különféle szegmensek lefedettségére: gitáros fórumokon például egyre többet lehet olvasni arról, hogy a nyugati zenészek próba szerencse alapon beszereznek ezekről a felületekről olcsó kínai gitárkópiákat, vagy éppen híres erősítők, effektpedálok olcsó másolatait, és

A „Temu-forradalom” ráadásul alig kezdődött el: a cég csak 2022 szeptembere óta működik, de máris több mint 50 országot szolgál ki. A Covid-járvány és az orosz–ukrán háború kitörése után beköszöntő válságban ugyanis az európai vásárlók is egyre bátrabban kezdték el rendelni az olcsó kínai vagy éppen török termékeket a fent már említett „azért a pénzért nem is olyan rossz” elv alapján, a kínai kereskedők pedig zseniális stratégiázással olcsóbb, vámmentes logisztikát építettek ki Európa felé, miközben Európa csak a száját tátotta.

A kettő együtt: az európai vásárlóerő csökkenése, és az olcsó keleti termékek akadálytalan beáramlása hónapok, évek alatt olyan forgalmat hozott a Temunak és társainak, amilyet még nem látott a világ.

A keleti óriás webáruházak ráadásul a honlapjukat minden egyes országban a helyi nyelvre fordítják le, a helyi igényeknek megfelelően alakítják ki,

Nem véletlen tehát, hogy a fent már említett ARMO-piackutatás szerint a romániai vállalkozók (és vélhetően nem csak ők) gyors és konkrét intézkedéseket várnak a helyi és a brüsszeli vezetéstől: többek között azt, hogy kötelezzék az ázsiai platformokat a nemzeti és uniós fogyasztóvédelmi szabályok maradéktalan betartására, ugyanazon adók befizetésére, mint amit a romániai vállalkozóktól könyörtelenül kicsikar az állam, sőt az EU-n kívüli termékekre kivetett vámokat is sokan szorgalmazzák, a csomag értékétől függetlenül.

Ehhez képest az EB – csaknem egy éves vizsgálódást követően – még mindig csak előzetes megállapításokat tesz,

holott erről a területről is jó sok pénzt szedhetnének be, hogy ne csak a helyi polgárok nyögjék az általuk okozott válság terhét.

Az ázsiai platformok, köszönik szépen, nagyon jól vannak, a vásárlóerő további csökkenése várhatóan még több európai kuncsaftot hoz nekik, ez tovább rombolja a helyi gazdaságot, ami miatt tovább romlik a vásárlóerő, és a kör bezárult. Mi meg maradunk az előzetes megállapításokkal és a tehetetlen, szájtáti töketlenkedéssel.

Meg a zöld alma ízesítésű műtaknyunkkal, amit a Temuról vettünk, mert csak öt lej volt, és milyen mókás…