// 2025. február 7., péntek // Tódor, Rómeó
Fall Sándor Fall Sándor

Călin Georgescu, az influenszerek és az M-elmélet – soha nem tudtunk ilyen sokat és ilyen keveset a világról

// HIRDETÉS

„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?

(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2025. január 27., 17:31

Fura korban élünk, mivel a világról szóló tudásunk növekedésével párhuzamosan mintha ugyanabban a ritmusban csökkenne a világról szóló tudásunk. Ez nem paradoxon. Rögtön érthetővé válik, ha kicsit átfogalmazzuk: az „emberiség” tudásának növekedésével csökken az „emberek” tudása a világról.

A tudományos kutatás és a technocégek által felhalmozódott tudást egyre kevésbé értik az „egyszerű” emberek.

Ennek két oka van. Az egyik az, hogy ez a tudás egyre gyorsuló ütemben halmozódik fel, aminek következménye, hogy a laikus társadalomnak, az „embereknek” nincs elég idejük megérteni és feldolgozni az egyes jelenségeket. A másik oka pedig ennek a tudásnak az egyre csak fokozódó bonyolultsága és közérthetetlensége.

// HIRDETÉS

A jelenség nem annyira új. Először talán a tudományok első igazán komoly elbonyolódásával, a kvantummechanika megjelenésével szembesült vele a világ, a tudományággal foglalkozó fizikusok és matematikusok is azt mondták, és azóta is mondogatják: annyira meghökkentően fura ez a világ, hogy tulajdonképpen senki nem „érti” a szó hagyományos értelmében. A 19. század előtt a nagy felfedezéseikről elhíresült tudósok jelentős része lényegében „csak” kíváncsi ember, mai szemmel amatőr tudománykedvelő volt, sokan autodidakták, tudományos képzés nélkül. Ez ma már lehetetlen.

De ugyanitt említhetnénk például jelenünk egyik vezető kozmológiai teóriáját, a húrelméletet is, amelyről képviselői azt mondják, hogy az elgondolás annyira messzire vezet az univerzum kialakulásának és működésének leírásában, hogy a magyarázat során az emberi elme saját határaiba ütközik, mivel felfogóképességén jóval távolabbra mutatnak matematikai vonatkozásai. Edward Witten, az öt különböző húrelméletet egyesítő M-elmélet atyja szerint az elnevezésben az M a membránon kívül varázslatot (magic) vagy titokzatosságot (mystery) is jelenthet. Wittent a legokosabb élő tudósnak tartják sokan.

Sorolhatnánk napjaink szinte bármelyik tudományterületét az orvostudománytól a molekuláris biológián át a matematikáig vagy akár az olyan „egyszerű” területekig, mint a mezőgazdaság. A tudományos kutatás és a technológia olyan ütemben változik és bonyolódik, hogy az „emberek” már régóta nem tudnak lépést tartani vele. (És itt hívom fel a figyelmet az idézőjelek használatára:

az „emberek” és az „emberiség” nem ugyanaz:

ha azt mondjuk, hogy az „emberiség” milyen tudományos és technológiai fejlettségi szinten van, akkor azon nem az „embereket” értjük, akik viszont ehhez a szinthez képest már most reménytelenül lemaradtak. Ebből is látszik, hogy az „emberiség” kifejezés mennyire fikció, ha nem a Földön érő emberek matematikai összegét értjük alatta.)

Szóval soha nem tudtunk ennyit, mit ma, és soha nem tudtunk kevesebbet, mint ma. Remélem, a fentiek fényében most már látszik, mennyire nem paradoxon ez a kijelentés. Legjobb illusztrációja, szimbóluma ennek az állapotnak a kezében csúcstechnológiát tartó ember, aki (szinte) semmit nem tud annak működéséről, miközben az a telefon vagy laptop lényegében a testrészévé vált, mindig magánál tartja, és az életének jelentős részét a képernyőre meredve éli.

De a felhasználónak nem is kell részletesen értenie a technológiát, amit használ, az a lényeg, hogy az könnyebbé, kényelmesebbé tegye az életét

– mondják a technocégek. (Te csak használd, de ne piszkáld, mi megkönnyítjük az életed!) Ez egy önmagában helyénvaló gondolat egyébként, mivel például az autó motorjának műszaki megoldásait sem kell ismerni ahhoz, hogy gond nélkül elvezethessük a járgányt, és az internetezéshez sem kell tudni, hogyan működik a világháló gerinchálózatának egyik Linux-szervere.

A sokk akkor éri az embereket, amikor egy-egy széles körben elterjedt technológia fogyasztói, felhasználói biztonságukban vagy magabiztosságukban ellétezgetve egyszer csak érzik, hogy valami nincs rendben. Hogy bizony az online közegben önként megosztott személyes adatok egyszer csak visszaköszönnek mondjuk bámulatosan személyre szabott, célzott és agresszív hirdetések formájában. És ez csak egy viszonylag ártatlan példa.

Egy ideje egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy fejlett és folyamatosan fejlesztett nagy technikai rendszerek anélkül robbannak át az emberi létezés mondjuk úgy: offline területeire, hogy az embereknek vajmi halvány fogalmuk lenne magának a rendszernek a mibenlétéről.

Ilyenek például a közösségi hálózatok vagy a mesterséges intelligencia. A TikTok, aminek ugye a bőrünkön tapasztaljuk a hatását, legutóbb látványosan a tavaly év végi romániai elnökválasztás idején és azóta is. Călin Georgescu alig pár nap alatt futott fel a TikTokon és végzett az első helyen az azóta érvénytelenített első fordulóban. Úgy, hogy senki nem értette, hogyan.

Nem értették „az emberek”, és a jelek szerint máig nem értik az elitek és a döntéshozók sem.

Nem a kvantummechanikát, nem a 11 dimenziós téridővel dolgozó M-elméletet, nem a relativitáselméletet vagy a géntérképezést, hanem a közvetlen, mindennapi rögvalóságot.

És végeredményben ezért emelkedhet fel Călin Georgescu, ezért lehet globális politikai szereplő Elon Musk, ezért lehet egy random influenszer milliókat befolyásoló vélemény-, világkép- vagy életmódvezér.

Ez pedig ijesztő, és nem csak Georgescu, Musk, vagy az influenszerek vonatkozásában, ők csak tünetek. Azért ijesztő, mert:

1. Ez a folyamat egyre gyorsabb és a különböző megnyilvánulásai egyidejűleg zajlanak. Párhuzamosan zajlik a közösségimédia-jelenség például a mesterséges intelligencia elterjedésével, a kriptovaluta-jelenséggel, a kvantumszámítógép fejlesztésével és sorolhatnánk. „Az emberek”, a társadalom – bár használja –, egyiket sem érti a szó klasszikus értelmében. Ezek mind „az emberiség” vívmányai, de „az emberek” nem értik. Nem értik a világot, amelyben élnek.

2. A sok egyidejű és érthetetlen folyamat szükségszerű fejleményei a jelenlegi technikai civilizációnknak. Nem lehet megkerülni vagy kiiktatni, mert amit meg lehet csinálni, azt előbb-utóbb valaki meg is fogja csinálni. Ha a TikTokkal manipulálni lehet az embereket, akkor valaki egyszer csak elkezdi manipulálni az embereket, látjuk, nézzünk körül, ebben élünk.

3. Elkerülhetetlen egy újabb törésvonal a világban. Szükségszerűen két részre szakad, pontosabban szakadt „az emberiség”: egyik része jobban érti, alakítja és alkalmazza ezeket a technológiákat, annak minden előre eltervezett vagy előre nem látható következményével együtt, a másik része nem érti, de használja a technológiákat és elszenvedi azoknak minden következményét. Ez is szükségszerű és a jelek szerint egyelőre elkerülhetetlen következménye a technocivilizációnak.

Magyarán: ha továbbra is a jelenlegi globalizált technocivilizációban élünk, és ebben fogunk élni továbbra is (a lehetséges világok legjobbika, hajjaj...), akkor valószínűleg csak egy általános civilizációs kataklizma „menthet meg” bennünket. Vagy egy Isten, ahogy Heidegger megérezte ötven évvel ezelőtt.

Szóval soha nem tudtunk ennyit, mit ma, és soha nem tudtunk kevesebbet, mint ma.

Ez van most, és egyre inkább így lesz. „Az emberek” számára a világ egyre érthetetlenebbé válik, szokjunk hozzá (nem fogunk).

Függöny.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A papíralapú olvasás jobbat tesz az agyunkkal, mint gondolnánk

Sánta Miriám

Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.

A Twin Peaks, Erdély és a hátborzongatóan szép szabadság

Szántai János

Az 1992-es év mutatta meg élesen, hogy az a nagy szabadság, amely két évvel korábban ránk szakadt, nem is olyan. Egy filmsorozat formájában. Amelynek rendezője a minap odébb állt az ántivilágból.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

Valláselhagyás Erdélyben – megkönnyebbülés vagy kihívás?

Sánta Miriám

Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább
Főtér

Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább

Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?

Nem is olyan rossz Romániában éldegélni? Európai top 10-ben a román minimálbér vásárlóereje
Krónika

Nem is olyan rossz Romániában éldegélni? Európai top 10-ben a román minimálbér vásárlóereje

Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.

A deszkurkörec ember a múzeumot is meglopja – hétfői hírmix
Főtér

A deszkurkörec ember a múzeumot is meglopja – hétfői hírmix

Több ezer jegy árával károsítottak meg egy erdélyi múzeumot az ügyeskedő polgárok. Iohannist irritálja, hogy folyton a távozását emlegetik. Zsugorodik Șoșoacă pártja a parlamentben.

Kutyatetemeket és két élő bocsot találtak a házakhoz közeli medvebarlangban – videóval
Székelyhon

Kutyatetemeket és két élő bocsot találtak a házakhoz közeli medvebarlangban – videóval

Veszélyes helyzet alakult ki kedden az udvarhelyszéki Gagyban, ahol bocsos anyamedvét láttak a településen. Nem volt egyszerű elkergetni a faluhoz közel tanyázó nagyvadat, amely rátámadt a vadőrre. A medve üregében kutyatetemeket és két bocsot találtak.

„Beszéljen románul!” – követelte a sztrókos pácienshez kiszálló mentőorvos Kolozsváron
Krónika

„Beszéljen románul!” – követelte a sztrókos pácienshez kiszálló mentőorvos Kolozsváron

Ingerült hangon követelte a román nyelv használatát egy rosszullétre panaszkodó idős személyhez kiszálló mentőorvos Kolozsváron – a felháborító esetről a Szabadság helyi napilap portálja számolt be szerdán.

Kiesett a harmadik emeletről, súlyosan megsérült egy diáklány
Székelyhon

Kiesett a harmadik emeletről, súlyosan megsérült egy diáklány

Kiesett a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakásának folyosóablakán egy diáklány, akit a reggeli órákban az iskola vezetősége fegyelmi vétség miatt hallgatott ki. Súlyosan megsérült, ezért Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe szállították.

// még több főtér.ro
Új várak épülnek Erdélyben
2025. január 30., csütörtök

Új várak épülnek Erdélyben

Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.

Új várak épülnek Erdélyben
2025. január 30., csütörtök

Új várak épülnek Erdélyben

Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.

Különvélemény

A papíralapú olvasás jobbat tesz az agyunkkal, mint gondolnánk

Sánta Miriám

Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.

A Twin Peaks, Erdély és a hátborzongatóan szép szabadság

Szántai János

Az 1992-es év mutatta meg élesen, hogy az a nagy szabadság, amely két évvel korábban ránk szakadt, nem is olyan. Egy filmsorozat formájában. Amelynek rendezője a minap odébb állt az ántivilágból.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

Valláselhagyás Erdélyben – megkönnyebbülés vagy kihívás?

Sánta Miriám

Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.

// HIRDETÉS