Biológia versus ideológia

2025. november 13-án az Európai Parlament elfogadta az EU 2026–2030 közötti, nemek közötti egyenlőségi stratégiájáról szóló állásfoglalását. A dokumentum meghatározza a Parlament elvárásait a nők jogaira vonatkozó következő ötéves kerettel kapcsolatban, ugyanakkor nincsenek közvetlen jogi következményei, hanem csak javaslatokat tesz a tagállamoknak, hogy a nők ellen elkövetett bármilyen erőszakos bűncselekmény külön büntetőjogi kategória legyen a jogrendjükben.

szűk többséggel fogadták el: 310-en szavaztak mellette, 222-en ellene, 68-an tartózkodtak és további 119-en nem voltak jelen a szavazáson. Mint kiderült, az RMDSZ képviselői is nemmel szavaztak a kérdésben. Ez pedig kisebb felháborodást váltott ki itthon, hiszen úgy tűnt, mintha az Európai Néppárt csoportjában ülő erdélyi magyar képviselet számára nem volnának fontosak az EU által szorgalmazott irányelvek a nők védelmének ügyében.

Az egyik a szavazatok eloszlása: a szűk többség mellett érdemes figyelembe venni a tartózkodók és távol maradók együttes arányát is a nemmel szavazók mellett (összesen 409 a 310-zel szemben) – az is jelzésértékű, ha valaki távol marad vagy tartózkodik valamilyen kérdésben. Ez nem csupán a demokratikus működés egyik aspektusa, hanem arra is burkoltan rámutat, hogy okai vannak annak, hogy az állásfoglalást nem támogatták.

A második ok a következő: a témában egy ideje a nemi identitás fogalmának nagy hatása van az EU törvényeire, politikáira és intézményeire – irányelvek, stratégiák és puha jogi eszközök révén. Ennek a változásnak messzemenő következményei vannak: aláássa a nők jogait, gyengíti a gyermekek és serdülők védelmét, elhomályosítja az adatokat és statisztikákat, és aláássa a szólásszabadságot.

Szándékosan homályos nyelvezettel átalakítja több millió európai ember életének jogi és politikai kereteit azért, mert bizonyos jól finanszírozott aktivista- és lobbicsoportok ideológiai nyomásgyakorlásának engedett és nem vette figyelembe a legfontosabbat:

Bírálói szerint a most elfogadott állásfoglalás szövege számos ponton ellentmondásokat tartalmaz, amelyek megnehezítik azt, hogy átlátható, érthető és pontos irányelvek mentén lehessen később hivatkozási alapot nyújtani a törvénykezéshez. Itt van például a nemhez köthető jogok védelmével foglalkozó európai think-tank, az Athena Forum néhány kifogása: a határozat hivatkozik az EU-szerződésekre és az Alapjogi Chartára, de következetesen elkerüli a biológiai meghatározottság említését, és helyette a nemi identitást (vagyis a gendert) említi. Ez a kihagyás aláássa a határozat EU-elsődleges jogon alapuló megalapozottságát, és elhomályosítja a diszkrimináció nemi alapú jellegét.

Az EU-állásfoglalás hivatkozik a Yogyakarta-elvekre és a Yogyakarta-elvek +10-re is, amelyek nemzetközi emberi jogi szabályoknak a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos alkalmazásáról szólnak. Ezek az elvek kifejezetten támogatják a nem jogi kategóriaként való eltávolítását, és olyan gyakorlatokat támogatnak, amelyek ellentétesek az EU kötelezettségeivel és a nemzetközi emberi jogi normákkal (vagyis hogy mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg, a biológiai nemtől függetlenül). Ezek beépítése komoly kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy az állásfoglalást támogató európai parlamenti képviselők megvizsgálták-e ezeket a dokumentumokat, vagy megértették-e azok következményeit, tekintettel az elvek és a nők védelmére létrehozott uniós és nemzetközi keretek közötti jelentős ellentmondásra.

A határozat a nőkkel szembeni diszkriminációt és a tág LMBTQ+ kategóriával szembeni diszkriminációt

Ez a kapcsolat téves – az LMBTQ+ ernyőfogalom egy aktivisták által létrehozott konstrukció, amely különálló és gyakran egymással ellentétes érdekű csoportokat egyesít, beleértve azokat az eseteket is, amikor például a leszbikusok érdekei élesen eltérnek a magukat transzneműnek valló férfiak érdekeitől. Azzal, hogy a határozat egyetlen kategóriaként kezeli ezt, elhomályosítja a nők mint nemi alapú csoport elleni diszkriminációt, aláássa a leszbikusok védelmét és félrevezető képet ad a károkozás természetéről. (Az ellentmondásosságokat vizsgáló jelentés további pontjait itt lehet megnézni.)

illetve a szexuális orientáció témája (és ezen belül a szexuális kisebbségek) összemosódik egy nemi alapú csoport (a nők, tehát felnőtt nőnemű emberek) védelmének érdekeivel, akkor sokkal nehezebb olyan jogszabályokat és törvényeket alkotni, amely ezeket az érdekeket szolgálják, és összhangban vannak az EU kötelezettségeivel.

Magyarán: ahogy a szexuális kisebbségek a saját jogaikért vagy elfogadásukért harcolnak külön, és nyilvános szerepléseiken, felvonulásaikon, tüntetéseiken semmi keresnivalójuk nincs (de legalábbis semmi értelmük) olyan ügyeknek, amelyek legalább olyan távol állnak tőlük, mint Makó Jeruzsálemtől (például a palesztinpárti témák), úgy a nemek közötti egyenlőségről és a nők jogairól szóló harcba sem lehet mindent belekeverni ideológiai alapon. Az interszekcionalitás – a metszetszemlélet – ideológiája olyan mértékben begyűrűzött ide, hogy éppen azokat a fontos lépéseket és módszereket ássa alá, amelyek lehetővé tennék a pontos törvényi keretek létrehozását.

ugyanis a sex vs. gender vita a magyar nyelvben többnyire okafogyott is, mert a nem szó mindig is a biológiai meghatározottságot jelentette és jelenti. Később gyűrűzött be az, hogy különbséget kellene tenni társadalmi nem és biológiai nem között – ez az emberek többségének fejtörést okoz, összezavarja őket, és csak a valóságot homályosítja el olyan relativizálással, amely ugyan filozófiai és pszichológiai vitákban érdekes lehet, de a jogalkotás számára teljesen felesleges.

Amikor valaki azt mondja, hogy gender-ideológia, erre is gondol.

mert ha minden relativizálódik, akkor gyengülnek a törvényalkotási folyamatok, az igazságszolgáltatás. A meghozott törvénynek épp az a lényege, hogy valamit biztosít. Az ideológia és a fejmosás nem biztosít semmit, nagyobb biztonságot a nőknek egészen biztosan nem.

Az EU látja ugyan, hogy égetően fontos kérdés a családon, párkapcsolaton belüli erőszak büntetése, a nők jogainak védelme és a nemi egyenlőség folyamatos biztosítása,

A fejmosást tekinti jó stratégiának, csakhogy a konferenciázgatás, a projektezgetés soha nem oda jut el, ahova kellene: a hatékony jogvédelemhez – egyszerűen szólva egy baltás gyilkost nem lehet érzékenyítő projektekkel meggyőzni, hogy vak dühében ne gyilkoljon.

de úgy, hogy azt érvénybe is lehessen léptetni anélkül, hogy utólagos magyarázkodásokba és buktatókba ütköznénk. Minden fókuszvesztettség a téma pragmatikus és célirányos kezeléséről több halálhoz, erőszakhoz vezet, miközben az aktivisták cicaharca az inkluzivitás jegyében fontosabb, úgy tűnik.

A sok bába közt elvész a gyermek – a képviselet kiüresedésének vádja és az erdélyi közvélemény egy részének felháborodása érthető, de a cél (a nők jobb védelme) elérésének nem az ideológiai szakadékok mélyítése a legjobb eszköze. Ez pedig egy jóval tágabb probléma annál, mint hogy az erdélyi érdekképviselet hogyan szavazott – nem csak ők döntöttek így.

Nem tudom, nőként hogyan szavaztam volna, de egy dolog biztos: ha már az állásfoglalások, irányelvek, stratégiák és egyéb puha jogi eszközök terén elbukunk, abból sosem lesz hatékony és mindenki számára érthető jogalkotás és törvénykezés.