Az Ursus magyar és német nyelv nélkül ünnepli a multikultit. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem idegengyűlölő oldalon reklámozza magát. Szintén multikultisan.
A reklám itt van, itt él, a bőrünk alatt, afféle szimbiontaként. Cuki, leleményes, izgalmas, szép, gusztustalan, meredek: pragmatikus. Egyetlen végcélja van: az eladás.
Nézzünk két példát, amikor a dolog mégsem ennyire egyszerű, még ha az (ön)ellentmondás csapdáját is kerülgetjük.
Vajon az Igazi Csíki Sörnek akkor is ilyen nimbusza lenne, ha a Heineken simán és gond nélkül Csíki Sör feliratú csíki sört „osztott” volna a székelyeknek? Pragmatikus célból. Vagy az Ursus Medve Sör feliratú ursus sört „osztott” volna például a Kolozsvári Magyar Napokon? (Volt rá kísérlet néhány évvel ezelőtt, de kudarcot vallott.)
Némi szelet ki lehetett volna fogni a regionális vitorlákból. De ez nyilván csak szabad ötlet. Mert a multik logikája általában nem ez, hanem az erő. És az erő általában nem figyel a kicsikre. Amint az Ursus Facebook-oldalán levő reklám is bizonyítja.
Aszongya a szöveg: Akárhol légy, a sör nemzetközi napját ugyanúgy ünnepeljük. Egy Ursusszal. A buborékokban megjelennek a feliratok: románul, angolul, svédül, spanyolul, olaszul és valami távol-keleti nyelven is. A német meg a magyar viszont valahogy kimaradt. A romáról nem is beszélve. (Ja, fogadhatsz örökbe cigány gyereket, csak fehér legyen.)
Mert hát azért mégis csak erdélyi ez a sör. Szimbolikusan bár. Ahol, szimbolikusan bár, de élnek még (már) szászok. És nem szimbolikusan élnek magyarok meg romák. Így elég nehéz nem szurkolni az Igazi Csíkinek.
A másik reklám nem a hajnali részegségről szól. Hanem az erdélyi tudomány multikulturális fellegváráról. Bizony, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemről. Ahol többek közt sok ezer magyar diák tanul. Sok száz magyar tanár tanít. Sok szó folyik arról, mennyire multikulturális ez a világszínvonalú felsőfokú oktatási intézmény.
">promózza a Kolozsvári Magyar Napokat. És amely, mellesleg, a napocanews.ro című szélsőjobbos, idegengyűlölő honlapon hirdet.
A reklám pragmatikus. A vélemény szabad. A diplomácia kétfejű borjú. A multikulti egyetem hitele kopott. Magyarán: bekaphatják!
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
A májusi ősz pedig az Istennek sem akar itt hagyni minket.
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Egy hároméves kiskorú és egy 33 éves nő vesztette életét hétfőn Mezőcsánban, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy teherautó – tájékoztatja a Kolozs Megyei Rendőr-felügyelőség (IPJ) az Agerprest.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
A kötelező szakmai gyakorlat ideje alatt bántalmazták szexuálisan 15 éves fiát egy sepsiszentgyörgyi szállodában – állítja egy helybéli édesanya, aki feljelentést tett a rendőrségen.
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.
Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…
Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.