Székedi FerencA legyek ura
Mivel az erdélyi származású attasét visszahívták, tételezzük fel jóindulatúan, hogy csupán a saját fejétől ötletelt, nem pedig egy valós kormányprogram kiszivárogtatása miatt áldozták fel a diplomácia oltárán. Az eset azonban alkalmat nyújt arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt két évtized néhány, a romániai magyarságot érintő ötletelésére, amely a román-magyar határnak hol az egyik, hol a másik oldaláról indult el.
„
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:"Times New Roman";
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}
Tudom, már túl vagyunk rajta, az attasét visszahívták Budapestre, a magyar diplomáciának nem sikerült az erdélyi magyar újságíróra ráhúzni a vizes lepedőt, de azért ne menjünk el a tanulságok mellett. Ezek egészen váratlan helyeken törnek fel.
Az egyik internetes bolgár rádió angol nyelvű adásában például mindez ilyen címmel csapódott le : „Magyarország földvásárlási programot készít elő a romániai Erdélyben.” Majd következett az adásból átírt szöveg, fordítom: „ A magyarországi kormányzat olyan programot készít, amelynek alapján földparcellákat vásárol Erdélyben, Románia történelmi országrészeinek egyikében, ahol a magyar kisebbség él, miután Romániának 2014 januárjától liberalizálnia kell a földvásárlást, mondta a helyi magyar nyelvű médiának a bukaresti Magyar Nagykövetség mezőgazdasági attaséja. A magyar diplomata azt mondta, hogy ennek a programnak a célja az Erdély keleti részén, az úgynevezett Székelyföldön tömörülő magyar közösség támogatása, hogy meg lehessen előzni a kisebbségen belül tapasztalható növekvő kivándorlást. Ha valaki el akarja adni a saját földjét, akkor szerződést köthet a magyar állammal, amelynek keretében az eladó évjáradékot kap, de a föld élete végéig a saját tulajdonában marad, mondotta Szabó az Erdély FM rádiónak.”
Nehogy azt gondolja valaki, hogy nincs amivel foglalkoznom és reggeltől-estig szófiai rádióadásokat hallgatok, erre a hírre véletlenül bukkantam rá, miközben más kifejezések után nyomoztan a jól ismert keresőmotoron. Ez arra hívja fel a figyelmünket: ne gondoljuk, hogy a mai globális világban, ami egyszer elhangzik, az nem járhatja körbe még hosszú időn át a földet. Azaz különböző szövegek nyilvánosságra hozata előtt jó ha bárki meggondolja, hogy mit és miről is beszél.
Mivel az erdélyi származású attasét visszahívták, tételezzük fel jóindulatúan, hogy csupán a saját fejétől ötletelt, nem pedig egy valós kormányprogram kiszivárogtatása miatt áldozták fel a diplomácia oltárán. Az eset azonban alkalmat nyújt arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt két évtized néhány, a romániai magyarságot érintő ötletelésére, amely a román-magyar határnak hol az egyik, hol a másik oldaláról indult el.
A múlt század kilencvenes éveinek elején a székelyföldi gazdaságfejlesztés tekintetében ma is ismert politikusok közül többen abban bíztak, hogy nemsokára bekopog Erdélybe és Székelyföldre a magyar bankok valamelyike és előnyős módon kínál alacsony kamatú és hosszú távú hitelt kizárólag a romániai magyar vállalkozóknak, akik a beáramló tőkeforrások következtében rendkívül gyorsan felvirágoztatják vállalkozásaikat, és felszámolják az éppen robbanó munkanélküliséget. Később az egyik magyar bank meg is érkezett, természetesen piacalapú hitelekkel, nem zárva ki közülük azt a deviza alapú hitelezést sem, amely ellen Magyarországon hadjáratot folytatnak, de kétségbeesésbe kergetett sok száz romániai magyart is.
Azután az terjedt el, hogy patinás múltjából felélesztik az egykori Hangya szövetkezeteket, amelyek – természetesen olcsó áron vagy akár hitelben – mezőgazdasági kisgépekkel látják el a székely kisgazdákat, akiknek a keze alatt ezután nem csupán ég, hanem robban is a munka.
Azután pedig svájci magyar szakértő értekezett több községben arról, hogy megintcsak valós lehetőségei vannak a székelyföldi nadrágszíj-parcellák összevonásának, azaz annak a tagosításnak, amely a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján, még Karády és a hamvadó cigarettavég előtt, többször is slágertéma volt. A tagosítás nyomán pedig özönleni kezdenek az uniós pénzek és megintcsak minden felvirágzik. Valamiféle földkoncentráció azóta természetesen megvalósult, de nem annyira a székely gazdák, mint olyan személyek – így politikusok – számára, akik hamar észbe kaptak, hogy nagyobb területek bérlése és a támogatásokhoz való hozzáférés jobb beruházás, mintha a bankban tartanák a pénzüket."
Tudom, már túl vagyunk rajta, az attasét visszahívták Budapestre, a magyar diplomáciának nem sikerült az erdélyi magyar újságíróra ráhúzni a vizes lepedőt, de azért ne menjünk el a tanulságok mellett. Ezek egészen váratlan helyeken törnek fel.
Az egyik internetes bolgár rádió angol nyelvű adásában például mindez ilyen címmel csapódott le : „Magyarország földvásárlási programot készít elő a romániai Erdélyben.” Majd következett az adásból átírt szöveg, fordítom: „ A magyarországi kormányzat olyan programot készít, amelynek alapján földparcellákat vásárol Erdélyben, Románia történelmi országrészeinek egyikében, ahol a magyar kisebbség él, miután Romániának 2014 januárjától liberalizálnia kell a földvásárlást, mondta a helyi magyar nyelvű médiának a bukaresti Magyar Nagykövetség mezőgazdasági attaséja. A magyar diplomata azt mondta, hogy ennek a programnak a célja az Erdély keleti részén, az úgynevezett Székelyföldön tömörülő magyar közösség támogatása, hogy meg lehessen előzni a kisebbségen belül tapasztalható növekvő kivándorlást. Ha valaki el akarja adni a saját földjét, akkor szerződést köthet a magyar állammal, amelynek keretében az eladó évjáradékot kap, de a föld élete végéig a saját tulajdonában marad, mondotta Szabó az Erdély FM rádiónak.”
Nehogy azt gondolja valaki, hogy nincs amivel foglalkoznom és reggeltől-estig szófiai rádióadásokat hallgatok, erre a hírre véletlenül bukkantam rá, miközben más kifejezések után nyomoztan a jól ismert keresőmotoron. Ez arra hívja fel a figyelmünket: ne gondoljuk, hogy a mai globális világban, ami egyszer elhangzik, az nem járhatja körbe még hosszú időn át a földet. Azaz különböző szövegek nyilvánosságra hozata előtt jó ha bárki meggondolja, hogy mit és miről is beszél.
Mivel az erdélyi származású attasét visszahívták, tételezzük fel jóindulatúan, hogy csupán a saját fejétől ötletelt, nem pedig egy valós kormányprogram kiszivárogtatása miatt áldozták fel a diplomácia oltárán. Az eset azonban alkalmat nyújt arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt két évtized néhány, a romániai magyarságot érintő ötletelésére, amely a román-magyar határnak hol az egyik, hol a másik oldaláról indult el.
A múlt század kilencvenes éveinek elején a székelyföldi gazdaságfejlesztés tekintetében ma is ismert politikusok közül többen abban bíztak, hogy nemsokára bekopog Erdélybe és Székelyföldre a magyar bankok valamelyike és előnyős módon kínál alacsony kamatú és hosszú távú hitelt kizárólag a romániai magyar vállalkozóknak, akik a beáramló tőkeforrások következtében rendkívül gyorsan felvirágoztatják vállalkozásaikat, és felszámolják az éppen robbanó munkanélküliséget. Később az egyik magyar bank meg is érkezett, természetesen piacalapú hitelekkel, nem zárva ki közülük azt a deviza alapú hitelezést sem, amely ellen Magyarországon hadjáratot folytatnak, de kétségbeesésbe kergetett sok száz romániai magyart is.
Azután az terjedt el, hogy patinás múltjából felélesztik az egykori Hangya szövetkezeteket, amelyek – természetesen olcsó áron vagy akár hitelben – mezőgazdasági kisgépekkel látják el a székely kisgazdákat, akiknek a keze alatt ezután nem csupán ég, hanem robban is a munka.
Azután pedig svájci magyar szakértő értekezett több községben arról, hogy megintcsak valós lehetőségei vannak a székelyföldi nadrágszíj-parcellák összevonásának, azaz annak a tagosításnak, amely a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján, még Karády és a hamvadó cigarettavég előtt, többször is slágertéma volt. A tagosítás nyomán pedig özönleni kezdenek az uniós pénzek és megintcsak minden felvirágzik. Valamiféle földkoncentráció azóta természetesen megvalósult, de nem annyira a székely gazdák, mint olyan személyek – így politikusok – számára, akik hamar észbe kaptak, hogy nagyobb területek bérlése és a támogatásokhoz való hozzáférés jobb beruházás, mintha a bankban tartanák a pénzüket.
- See more at: http://www.maszol.ro/index.php/velemeny/23700-szekedi-ferenc-a-legyek-ura#sthash.OcidtW4t.dpuf
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Fall Sándor
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?
Sánta Miriám
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok
Sánta Miriám
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
Szántai János
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.
Most már ne csodálkozzunk, ha valaki baltát ragad, mert jön a medve
Ilyen országot, mint a mioritikus haza, nem látott vén Európa. Ja, de.
Mikor tér vissza Erdélybe Károly király? Gróf Kálnoky Tibor a brit uralkodó terveiről, zalánpataki napjairól, az évek óta tartó kötődésről
Évek óta találgatják Erdélyben, mikor látogat ismét a térségbe III. Károly brit uralkodó, aki visszatérő vendégnek számít a Székelyföldön.
A hírhedt Tate-testvérek megvennék a kolozsvári Continental-szállót – a városháza szerint ez nem ilyen egyszerű
További hírek csütörtökön: elárasztják a 112-t a medveriasztások, Székelyföldön mindennaposak a jelzések. Az EU-ban pedig Romániában él a legtöbb nem dolgozó, nem is tanuló fiatal.
Elhunyt Kurkó Árpád vállalkozó
77 évesen elhunyt Kurkó Árpád a Hargita Gyöngye (Perla Harghitei) ásványvíz-palackozó korábbi vezérigazgatója.
Búcsú az erdélyi magyar orvostársadalom és értelmiségi elit jeles képviselőjétől
A marosvásárhelyi orvosképzés meghatározó egyéniségétől, dr. Brassai Zoltán belgyógyász professzortól búcsúzunk, aki tartalmas életének 92. évében a lelki és szellemi folytatás bizonyosságával távozott közülünk.
Mentős információ: kómában van a Csíkszeredában elgázolt idős gyalogos
Idős nőt ütött el egy autó Csíkszeredában a Tudor-lakótelepen kedden reggel. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Hogyan vált egy narratívaháború célpontjává az örökösen félkész ratosnyai vízerőmű?
36 év állt rendelkezésre ahhoz, hogy megépüljön a Maros völgyében a ratosnyai vízerőmű, amely most egyszerre politikai-stratégiai szimbólum, környezetvédelmi győzelem és a romániai beruházások örök totojázásának kudarca.
Hogyan vált egy narratívaháború célpontjává az örökösen félkész ratosnyai vízerőmű?
36 év állt rendelkezésre ahhoz, hogy megépüljön a Maros völgyében a ratosnyai vízerőmű, amely most egyszerre politikai-stratégiai szimbólum, környezetvédelmi győzelem és a romániai beruházások örök totojázásának kudarca.
Most már ne csodálkozzunk, ha valaki baltát ragad, mert jön a medve
Ilyen országot, mint a mioritikus haza, nem látott vén Európa. Ja, de.
Most már ne csodálkozzunk, ha valaki baltát ragad, mert jön a medve
Ilyen országot, mint a mioritikus haza, nem látott vén Európa. Ja, de.
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Egy szegény kis adófizető panaszai
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
Egy szegény kis adófizető panaszai
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
Eurovíziós Dalfesztivál: hogyan vált a művészet a nagyon-nagyon-nagyon egyértelmű üzenetek hordozójává?
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Eurovíziós Dalfesztivál: hogyan vált a művészet a nagyon-nagyon-nagyon egyértelmű üzenetek hordozójává?
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Egészen eddig fel sem nagyon tűnt, hogy mi a boldog békeidőkben élünk. Egészen eddig…
Az illetékesek behívták a Fehér és Hunyad megyei tartalékos katonákat egy egynapos gyakorlatra. A részvétel kötelező.
Egészen eddig fel sem nagyon tűnt, hogy mi a boldog békeidőkben élünk. Egészen eddig…
Az illetékesek behívták a Fehér és Hunyad megyei tartalékos katonákat egy egynapos gyakorlatra. A részvétel kötelező.
Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
Nehéz helyzetben van az RMDSZ, az óra pedig ketyeg
Nehéz helyzetben van az RMDSZ, az óra pedig ketyeg
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Fall Sándor
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?
Sánta Miriám
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok
Sánta Miriám
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
Szántai János
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.
