// 2025. március 11., kedd // Szilárd
Tóth Endre Tóth Endre

A dáciai feliratok két százaléka tartalmaz dák nevet

// HIRDETÉS

„Nem lehet azt sem feltételezni, hogy azért, mert »felmenekültek a hegyekbe«, és nem közösködtek, nem kereskedtek a rómaiakkal. Mert ha így történt, akkor nem romanizálódhattak, nem tanulhattak meg latinul.” Interjú.

(Külön)Vélemény

Szerző: Tóth Endre
2014. március 05., 19:31

A Magyar Tudományos Akadémia doktora, Tóth Endre régész, egyetemi tanár A dáko-román kontinuitás elmélete címmel tartott előadást Nagyváradon. A jeles archeológus Szilágyi Aladár interjújában a téma néhány kevésbé ismert aspektusára is kitért.

És mi a helyzet a régészeti leletekkel?

 

A régészeti leletek egyértelműen beszélnek. Azokból következtetni lehet, hogy a dák kultúrának mennyire maradtak nyomai, mennyire éltek tovább a dákok a római korban. A földrajzi neveknek, a vízneveknek a továbbélése nem jelent semmi különöset, mert a rómaiak ebben is toleránsak voltak, mindenütt meghagyták a régi városneveket, földrajzi neveket, tehát ez nem bizonyíték arra, hogy a helyi lakosság tovább élt volna bármeddig.

 

Ha valakik helyben maradtak, azok rendkívül kis számban lehettek, nem mutathatók ki régészetileg. Vannak leletek, amelyekből egyértelműen lehet következtetni nemcsak a lakosság továbbélésére, hanem arra is, hogy mennyire vették át a római kultúrát. Ezek a római feliratok, amelyek egyértelműen elárulják azt, hogy az állítója római polgár volt, hogy eredetére nézvést dák volt, vagy máshonnan került ide. 

 

Körülbelül háromezer felirat került elő Dácia területén, ezek két százaléka tráko-dák. Trák vagy dák, nem lehet igazán megkülönböztetni a személynevek alapján. Ez is azt bizonyítja, hogy a dák lakosság megfogyatkozott. Nem lehet azt sem feltételezni, hogy azért, mert »felmenekültek a hegyekbe«, és nem közösködtek, nem kereskedtek a rómaiakkal. Mert ha így történt, akkor nem romanizálódhattak, nem tanulhattak meg latinul.

 

 

Nem beszélve arról, hogy Dácia provincia messze nem fedte le a dákok lakta területeket…

 

A császárkorra vonatkozó kutatásnak két fontos alapkérdése van, ami mindenhol a birodalomban fölmerül. Az egyik a romanizáció, a másik a kontinuitás kérdése. Hogy mi történt az őslakossággal a római uralom alatt, és mi történt a birodalom felbomlás után? A rómaiak kivonulása után a Germániában, Galliában maradt népeknek maguknak kellett a sorsukról gondoskodniuk. Ha mások nem, az egyháziak, a 4. század végén kiépült püspöki szervezetek, a püspökök voltak azok, akik valamilyen formában megpróbáltak védelmet biztosítani a lakosság részére. 

 

Dáciában nem így volt. Dáciában már 118-ban is volt egy olyan háború, amikor fölmerült, hogy a rómaiak elhagyják a területét. Szarmaták és a roxolánok törtek be, s lefűzték Dáciát a birodalom testéről. A drobetai hídnak a faszerkezetét le is bontották, mert attól tartottak, hogy ott törnek be. Kiderült, a birodalom védelme szempontjából Dáciának nincs nagy jelentősége. 

 

Nyilván, a 2. század végén az aranybányászatnak köszönhetően vált fontossá, ez ideig-óráig meghosszabbította az ittlétet. A rómaiak nem voltak olyanok, hogy csak úgy, simán átadjanak egy területet. Ezt a császárság korában kétszer tették meg, az egyik Dácia volt, onnan kivonták a katonaságot, a lakosság meg elmenekült. Miért maradtak volna itt? 

 

A romanizált rómaiak, akiket a birodalom minden részéből telepítettek ide, nem maradtak itt, hanem átmenekültek a Dunától délre. Számukra külön tartományt alakítottak ki, a Dacia Mediterraniát, amely aztán különféle neveken szerepelt. Ez nagyjából a mai Macedónia, Szerbia, illetve Bulgária nyugati része, az a terület, ahová a menekült lakosság letelepedett. Ez jobbára már görög nyelvterületnek számított, mégis a 4. század végén viszonylag gyakoriak a latin feliratok, tehát latinul beszélő népességet telepítettek ide.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Generációk harca – a kétezres évek slágerei és a Kossuth rádió találkozása

Sánta Miriám

Steigervald Krisztián méltán népszerű generációkutató, akinek a könyvei és podcast-sorozata előremutató volt abban, hogy a generációk jobban megérthessék egymást. Hogyan csapódhat le mindez az erdélyiekben?

Na nehogy már ujjongjunk, csak mert egy politikus normálisan viselkedik!

Varga László Edgár

Avagy mi fér bele Ilie Bolojan bőröndjébe?

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nem az autójavítás, a hanyagság drága”

Sólyom István

Az autószerelő és az ügyfél kölcsönös bizalmán alapuló kapcsolat jelenti a sikeres együttműködés kulcsát – véli Szabó Levente kolozsvári mechanikus.

Brutálisan hosszú A brutalista, helyenként nem egészen világos, miért

Szántai János

Az viszont kétségtelen, hogy Brady Corbet alkotása monumentálisra sikeredett. Mi pedig többek közt örülhetünk annak, hogy a pillanat hájpfilmje sok szálon kötődik a magyarokhoz, sőt, erdélyi magyar színész is felbukkan benne.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával
Főtér

Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával

A félreolvasások elkerülése végett: ez a történet nem egy álom. És egyéb misztikus és kevésbé misztikus találkozásokról is szól. Továbbá: Moldva meg Bukovina bűbájos vidék, akkor is, ha a hazai protokronizmus fő amazonja épp ott tornyosul.

A teljes román válogatott nem ér annyit, mint amennyit Szoboszlai Dominikért kínálnak
Krónika

A teljes román válogatott nem ér annyit, mint amennyit Szoboszlai Dominikért kínálnak

A héten röppent föl a hír, hogy a szaúdi al-Hilal klub szemet vetett az angol Liverpool magyar sztárjára, Szoboszlai Dominikra, akiért hajlandóak lennének csillagászati összeget fizetni.

Hegyizene – gyönyörű és elgondolkodtató filmet készített Szendőfi Balázs a Szigethegységről
Főtér

Hegyizene – gyönyörű és elgondolkodtató filmet készített Szendőfi Balázs a Szigethegységről

A budapesti halkutató és természetfilmes legújabb alkotása egyszerre mutatja meg az Erdélyi Szigethegység vizes élőhelyeinek évmilliós és kortárs arcait.

Eljött a premier napja, ma végre láthatjuk, hogy milyen lett a Hunyadi-sorozat
Székelyhon

Eljött a premier napja, ma végre láthatjuk, hogy milyen lett a Hunyadi-sorozat

Dupla epizóddal rajtol szombaton este a Hunyadi Jánosról készült nagyköltségvetésű, kosztümös történelmi sorozat. A nemzetközi piacon Rise of the Raven címen futó produkciót nálunk a TV2 tűzte műsorra.

Annyira bejött a gyógyfürdő, hogy akvaparkot is építenek mellé az erdélyi kisvárosban
Krónika

Annyira bejött a gyógyfürdő, hogy akvaparkot is építenek mellé az erdélyi kisvárosban

Addig ütik a vasat a fürdőkultúrát feltámasztani kívánó erdélyi kisvárosban, amíg meleg, sőt forró: a sós gyógyfürdő sikere láttán akvaparkot is építenének Marosújváron.

Konyhába tört be, juhokat ölt az Etéden kilőtt medve
Székelyhon

Konyhába tört be, juhokat ölt az Etéden kilőtt medve

Négyszer is visszatért Etéd községbe egy agresszív medve, amely egy alkalommal nyári konyhába tört be, pénteken éjjel pedig több juhot és bárányt is elpusztított. Végül szombaton éjszaka kilőtték a vadászok.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Generációk harca – a kétezres évek slágerei és a Kossuth rádió találkozása

Sánta Miriám

Steigervald Krisztián méltán népszerű generációkutató, akinek a könyvei és podcast-sorozata előremutató volt abban, hogy a generációk jobban megérthessék egymást. Hogyan csapódhat le mindez az erdélyiekben?

Na nehogy már ujjongjunk, csak mert egy politikus normálisan viselkedik!

Varga László Edgár

Avagy mi fér bele Ilie Bolojan bőröndjébe?

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nem az autójavítás, a hanyagság drága”

Sólyom István

Az autószerelő és az ügyfél kölcsönös bizalmán alapuló kapcsolat jelenti a sikeres együttműködés kulcsát – véli Szabó Levente kolozsvári mechanikus.

Brutálisan hosszú A brutalista, helyenként nem egészen világos, miért

Szántai János

Az viszont kétségtelen, hogy Brady Corbet alkotása monumentálisra sikeredett. Mi pedig többek közt örülhetünk annak, hogy a pillanat hájpfilmje sok szálon kötődik a magyarokhoz, sőt, erdélyi magyar színész is felbukkan benne.

// HIRDETÉS