// 2025. május 27., kedd // Hella
Sánta Miriám Sánta Miriám

A bátorságnak természetesnek kellene maradnia – a kolozsvári magyarverés margójára

// HIRDETÉS

„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”

Forrás: U Cluj Fans/Facebook
(Külön)Vélemény

Szerző: Sánta Miriám
2025. április 03., 17:24

Forrás: U Cluj Fans/Facebook

Amikor Kolozsváron a buszon ülök, magam is többnyire gondolataimba merülve zötykölődöm a kék mintás üléseken. Az okostelefon-korszak beköszöntével meg már – mint majdnem mindannyian, akiknek a kezében épp nem fityeg egy „punga” – én is a készüléket bámulom, vagy bekapcsolom a Spotify-t, beteszek valami dörgedelmes zenét, és pislogok kifelé az ablakon.

De olykor csend lesz. Akkor körülnézek, főleg, ha a külső zajokat kizáró fülhallgató mögé azért beszüremkednek beszédfoszlányok, a beszédfoszlányokhoz pedig emberek társulnak, a buborék pedig kipukkan.

// HIRDETÉS
Mindenkinek megvan az oka rá, hogy miért fúj buborékot maga köré,

a fokozottan individualista generációk képviselőinek ez már természetes – nincs értelme hazudni magunknak. Nyitott füllel és szemmel járni a városban manapság már mást jelent. Időnként azért pofán csap a nagy büdös valóság, és nem pattan vissza a buborékról.

Tegnap hazafelé menet a buszon a velem átellenben ülő középkorú nő éppen telefonált – magyarul, részletekbe menően. Szavaiból – bár a gondolatfonalat nem tudtam teljesen felgöngyölíteni, meg nem is az én dolgom – az derült ki, hogy valami fontos dolgot próbált elintézni. Kisvártatva a hátam mögött ülő fiatal pasas felállt és előretolakodott, majd

fennhangon és igen gúnyosan a nő felé fordulva mondta az utasoknak: „Ia să vezi, ce frumos vorbeste doamna asta”,

azaz: na nézzünk csak oda, milyen szépen beszél ez az asszony. És hát persze, nézzünk csak oda: magyarul beszél, ahhoz pedig semmi más nem dukál, csak a gúny, és a puszta tény megnevezése, ha úgy tetszik: valóságának élénkebbé tétele, cselekedetének etnikai színezetet adva.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint Kolozsvár körülbelül 11 százaléka magyar ajkú, ez 33 ezer főt jelent, ami jelentős csökkenés a 2002-es 19 és a 2011-es 16 százalékos arányhoz képest.

Ez viszont nem feltételezi azt, hogy a román többségnek ne lett volna ideje hozzászokni a magyarság jelenlétéhez.

Kisvárosnyi magyar él a kincses városban.

Ez a kis, majdhogynem jelentéktelennek tűnő buszozós eset közvetlenül azután történt, hogy a napokban magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszélt az utcán, egy focimeccsről hazafelé tartva. A 19 éves CFR-drukker megsebesült, miután U-szurkolók arcon dobták egy üveggel. A bántalmazott fiatal a nagybátyja szerint a barátjával haladt a Szamos partján, nem volt náluk semmilyen CFR-relikvia, és magyarul beszéltek, amikor rájuk támadtak. Sikerült elmenekülniük, de az U-szurkolók utolérték őket, akkor dobták rájuk az üveget. A megsérült fiatalnak eltörött és felszakadt az orra, a sürgősségi osztályon össze kellett varrni a sebet.

Noha az incidens a kolozsvári két ősellenség focicsapat, a CFR és az Universitatea „U” Cluj mérkőzése utáni huligánakció része, ahol más, nem magyar fiatalokat és kiskorúakat is bántalmaztak (csak mert egyik vagy másik csapat szurkolói voltak), a magyar fiatal ellen intézett támadás az etnikai felhangok miatt emelkedik ki. Annak ellenére, hogy a kolozsvári rendőrség közleményében még úgy áll, eddig nem találtak arra bizonyítékot, hogy etnikai indíttatású lett volna a támadás. (Hogyan is lehetett volna, hiszen a térfigyelő kamerák felvételei hangot nem rögzítenek.)

A hatóságok szemet hunynak a fociultrák, főleg az Universitatea ultráinak garázdálkodásai felett. Ezek igen látványos megnyilvánulások, a megsebesített srácról terjedő kórházi képekkel együtt,  ilyenkor pedig mindenki felhördül.

Az eset a kolozsvári diákságot is mozgósította, a diákszervezetek – a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Kolozs Megyei Diáktanács (KMDT), valamint a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) – békés megmozdulást szervezett a Sétatéren, amelynek célja, hogy a parkon keresztül a Kolozsvár Arénához vonulva arra hívják fel a figyelmet:

„Az etnikum nem választ szét bennünket, de az utálat igen. Álljunk ki együtt egy erőszakmentes, békés és szabad Kolozsvárért, ahol mindannyian biztonságban élhetünk, tanulhatunk és építhetjük a jövőnket.”
Az eset látványossága érdekes módon egyszerre fedi el és mutatja meg azt az izzást, ami mindig is itt volt velünk:

a kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel. Úgy fedi el, hogy közben nap mint nap szembesülünk azzal, hogy emlékeztetnek, melyik országban élünk, így a felnagyított esetek azt a látszatot kelthetik, hogy csupán időnként történhetnek ilyesmik, nincs itt semmi látnivaló (meg hát jól is áll Romániának az EU-ban, ha megtartja a tolerancia látszatát). De meg is mutatja a dolgok természetét: elég, ha az ember megszólal, máris érkezhet a saller. Vagy csak egy sima beszólás, gúnyos megjegyzés. Az is szúr, akár az üvegszilánk.

Ne csodálkozzunk azon, hogy a magyar gyerekek, fiatalok nem szívesen tanulnak meg románul. Csak az marad meg, ami rájuk ragad, ami szükséges, az alapvető boldoguláshoz szükséges szókincs, meg amit megtanulnak az iskolában – hacsak nem olyan mikrokörnyezetben nőnek fel, ahol elfogadják őket, vagy egyszerűen nem érdekli a társaikat az, hogy ki milyen nemzetiségű. (Ameddig románul folyik a beszélgetés – legyen az pragmatikus okokból vagy sem.) Ha megszólalnak, és a román nyelvtudásuk nem megfelelő, könnyen a szégyen és a félelem szélmalomharcával találják szembe magukat.

Amióta Kollár Árpád vajdasági költő szabadversszerű gondolatfolyama (Trianon az nem egy ház) megjelent válaszként Krasznahorkai László írónak a közelmúltban közreadott interjújára, azóta forog a fejemben ez a két mondata:

„Trianon az, amikor fejbe rúgnak az osztálykiránduláson Zobnaticán a Törley-kastély parkjában, hogy beszélj szerbül. (…) Trianon az, amikor a szomszédod Szegeden őszintén megkérdezi a Magyarország–Szerbia-kézilabdameccs után, hogy melyik csapatnak szurkoltál, és te nem válaszolsz harmadszorra sem.”

Legyen Trianon akár egy ház vagy egy szimbóluma valaminek, az örökös határtapasztalatok végigkísérnek minden korban. A játszótéren, amikor nem jut eszünkbe egy román szó. Vagy az iskolában, felelés közben. De a hivatalban sem, otthon sem, a megszólalás kényszerébe csavarodottan ülünk – aztán időnként feloldja az, hogy román poénokon röhögünk önfeledten. 

Ha minden a nevetésen múlna, nem itt tartanánk, hogy az elszalajtott román szélsőjobboldali pártok (és vérnackó sejtjeik, ultrák) hatására most egyre többen érzik úgy, hogy nyilvánosan beszólogathatnak, gúnyos megjegyzéseket tehetnek vagy megtámadhatnak. Mi pedig gondolkodunk, hogy megszólaljunk-e a Georgescu-videókat nézegető taxisofőr mellett, megpróbáljuk-e elmagyarázni kézzel-lábbal a hivatalban, hogy melyik papírra van éppen szükségünk, esetleg kicsit hangosabban beszéljünk telefonon a buszon, vagy elengedjük-e gyerekeinket focimeccsre.

A bátorságnak természetesnek kell maradnia, ha ezután is meg akarunk szólalni nyilvánosan magyarul – bárhogy, és bármikor. Mert a buborék előbb-utóbb kipukkan.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nicușor Dan olyat üzent Donald Trumpnak, hogy csak úgy cuppant…
Főtér

Nicușor Dan olyat üzent Donald Trumpnak, hogy csak úgy cuppant…

… közben az alkotmánybíróság leseperte az asztalról Simion úr óvását és bejelentette, Romániának van új elnöke… és Victor Ponta váratlanul előbújt egy kő alól, hogy megmondja, mi minden nem jó Romániában.

Az RMDSZ Magyar Péter „kémvádjáról”: „a lehallgatások terén neki van tapasztalata”
Krónika

Az RMDSZ Magyar Péter „kémvádjáról”: „a lehallgatások terén neki van tapasztalata”

Magyar Pétert minősíti az RMDSZ szerint, hogy a Tisza Párt elnöke a Fidesz javára történő „kémkedéssel” vádolta meg a szövetséget. Reagáltattuk az RMDSZ-t az ellenzéki politikus nagyváradi kijelentésére.

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”
Főtér

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Megnyílt a föld Parajdon: így folyik be a víz a bányába – drónvideó
Székelyhon

Megnyílt a föld Parajdon: így folyik be a víz a bányába – drónvideó

Többek között drónfelvételt is készítettünk kedden a parajdi Sószorosnál, ahol a megáradt Korond-patak vize gyakorlatilag eltűnik a felszínről.

Mérföldkő a csíksomlyói koncert a Bagossy Brothers Company pályafutásában
Krónika

Mérföldkő a csíksomlyói koncert a Bagossy Brothers Company pályafutásában

Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.

Megállíthatatlanul telik fel vízzel a parajdi sóbánya
Székelyhon

Megállíthatatlanul telik fel vízzel a parajdi sóbánya

A normálisnak a százszorosára nőtt vízhozammal tört be a parajdi sóbányába a Korond-patak, ami a nagy esőzések következtében utat tört magának a mélybe. Már a látogatói szintről is kimentették, amit lehetett.

// még több főtér.ro
Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?
2025. május 27., kedd

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?

Ez az írás egy pamflet, cselekménye kitalált történeten alapul, szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a szenzi transzilván valósággal csupán a véletlen műve. Nevetni azért (még) szabad rajta.

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?
2025. május 27., kedd

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?

Ez az írás egy pamflet, cselekménye kitalált történeten alapul, szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a szenzi transzilván valósággal csupán a véletlen műve. Nevetni azért (még) szabad rajta.

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?
2025. május 22., csütörtök

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?
2025. május 22., csütörtök

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

Elnökválasztás az őrület határán
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Elnökválasztás az őrület határán
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Románia: Nyugat vagy Balkán?
2025. május 12., hétfő

Románia: Nyugat vagy Balkán?

Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.

Románia: Nyugat vagy Balkán?
2025. május 12., hétfő

Románia: Nyugat vagy Balkán?

Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.

Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS