Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Az ember néha elborzad, hogy kiken múlik a biztonsága.
Egyúttal azon is elgondolkodik, hogy azok, akiken elvileg a biztonsága múlik, nem ártanak-e többet annak a biztonságnak, mint amennyit használnak neki.
Itt van például a SRI „párjának” tekinthető Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója, Gabriel Vlase (a továbbiakban: 000-ás ügynök), akiről a plagizátorok réme, Emilia Șercan épp most derítette ki, hogy bizony
Finomabban fogalmazva, mintegy 66 oldalnyi szöveget emelt el át forrásmegjelölés nélkül a korábbi védelmi miniszter, Sorin Frunzăverde doktori értekezéséből.
Vlase dolgozatának ez volt a címe:
És akkor az egyszeri polgár hirtelen nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen…
Szereti a kémes filmeket? Én is, feszült, izgalmas történetek belevaló ügynökökről, akik az életük folyamatos kockáztatásával igyekeznek mindent megtenni a hazájuk érdekében. Szép zsáner, olyan, mint a western:
A valóság sokkal lesújtóbb, visszataszítóbb, mint a James Bond-történetek a vásznon.
Nos, igen, szeretem a kémfilmeket, a valóságban viszont már egyáltalán ne kedvelem a kémeket. Nem, mintha tudomásom lenne róla, hogy ismerek akárcsak egyet is (egyáltalán nem kizárt!), de aligha tudok ezekre az egyénekre másképp gondolni, mint körmönfont, tisztességtelen, másokat kijátszó, félrevezető és kihasználó egyénekre, akik csak azért nem köztörvényes bűnözők,
Kifürkészni az ellenségről, amit csak lehet, hogy saját hazánkat előnyös helyzetbe hozzuk – maga az alapgondolat akár még védhető is lenne. Ám ha belegondolunk az eszközökbe és a módszerekbe… vannak azért fenntartásaink.
Többek között ezek a titkos – de mindenki által ismert – szervek azok, akik a háttérben folyton kevergetik a kevergetni valót. Ha épp nincs feszültség, hát szítanak egy kicsit, nehogy a végén ne maradjon munkájuk. A SRI is ezt teszi belföldön: élen járnak az etnikai feszültség időnkénti felszításában, hogy igazolják a saját létjogosultságukat – vélik egyesek. Meg kettesek is. Hogy a külügyi hírszerzés pontosan mit csinál, azt nem tudni, de az ő tevékenységük erkölcsi feddhetetlenségéhez sem fűznénk azért nagy reményeket.
És erre jön a hír: még az igazgató is lopta a doktori címét. Az első keserű nevetések után pedig a méla polgárban egykönnyen felmerülhet a gyanú, hogy itt valami rohadtul nincs rendben.
A világon.
És az ő kezükben van az a mi híres biztonságunk.
Jó, mi? Ön nyugodt? Én nem.
És a slusszpoén: az új plágiumügyről olvasva, gondolom, felnézek annak a híres külügyi hírszerzésnek a honlapjára. Ahol egy álláshirdetés fogad:
Szereted a kémfilmeket? Jelentkezz a főszerepre, legyél te is kém.
Az a mi híres délkelet-európai biztonságunk olyan pacákokon múlik, akik még a doktori dolgozatukat is lopták, meg olyan pacákokon,
Most aztán teljesen megnyugodtunk, igazán nagyon nyugodtak vagyunk.
(Istenem, most segíts!)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...
Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.