// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Zsebből hívtuk a 112-t, egy bukaresti illető közel 22 ezerszer

// HIRDETÉS

A telefonálók több mint fele semmi sürgőset nem akar a 112-es sürgősségi számon.

Naponta 18 ezerszer hívjuk fel a 112-es számot olyan ügyekben, amelyekben senki sem szorul azonnali segítségnyújtásra – derül ki a Sürgősségi Hívások Egységes Országos Rendszere ma kiadott, 2018-ra vonatkozó statisztikáiból. Egy bukaresti személy naponta átlagosan 72-szer riasztja a rendszert.

 

2018-ban 12 735 836 hívás érkezett a 112-re, ebből mindössze 5 748 787, azaz 45,1% volt valóban sürgős eset. Ezeket a diszpécserek a mentőszolgálatnak (57,8%), a rendőrségnek (22,4%), a katasztrófavédelemnek/rohammentősöknek (16,2%), a csendőrségnek (3,4%) vagy más intézményeknek továbbították.

 

Zsebből foglaljuk 20 percig a vonalat

A közel 55 százaléknyi, sürgős közbeavatkozást nem igénylő hívás kétharmadát, 63 százalékát zsebből indítottuk: vagyis úgy tárcsáztuk a 112-t, hogy észre sem vettük. (Valószínűleg azért, mert sok telefon rendelkezik azzal a beállítással, hogy egyetlen gomb- vagy képernyőnyomással lehet hívni a 112-t még lezárt képernyővel is.)

 

A szabályzat értelmében a diszpécsernek 15-20 percen át kell tartania a vonalat, akkor is, ha senki nem szól bele a telefonba, majd kétszer vissza kell hívnia azt a számot, ahonnan a hívás érkezett. Ez rengeteg idő- és energiaveszteséget jelent – figyelmeztet a rendszert működtető hatóság.

 

Halló, mennyi az idő?

A nem sürgős hívások egyharmadában főleg tudakozóként használjuk a sürgősségi vonal diszpécsereit, a mai közlemény ezekből is válogat: a betelefonálók a vasúti menetrend felől érdeklődnek, a metrójegyek miatt elégedetlenkednek, illetve a pontos dátumot vagy órát szeretnék hallani a diszpécsertől.

 

Volt például betelefonáló, aki arra panaszkodott, hogy nem tudja visszacserélni az üzletben megvásárolt holmit, vagy arra, hogy nappal is ég az utcai lámpa. Egyesek a mobiltelefonjuk kártyáját akarják az 112-es számon feltöltetni. A rekordot egy bukaresti illetőségű személy tartja, aki 2018 első tíz hónapjában 21 567-szer hívta fel az 112-es számot. Ez naponta közel 72 hívást jelent átlagban.

 

A nem sürgős éllovasok
 Maros megye 68,1%
 Kovászna megye 65,8%
 Vrancea megye 64,1%
 Gorj megye 64,1%
 Călăraşi megye 63,6%
 Argeş megye 63,5%

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS