VIP-ek csatlakozásával zárult az Ezer per tavasza
A Musai-Muszáj sajtótájékoztatóján Horváth Anna kolozsvári alpolgármester és Vákár István, a Kolozs megyei tanács megbízott elnöke is csatlakozott a városháza ellen indított perhez. Az „adjon úgy is, ha nem kérem” imperatívusza láthatóan nem működik a kincses városban.
Igazi, jó értelemben vett imázseseményt szervezett a többnyelvű helységnévtáblák ügyét felkaroló Musai-Muszáj civil kezdeményezés az Ezer per tavasza nevű akciósorozatának értékeléseként. A sajtótájékoztató asztala mögött ugyanis a kolozsvári magyar és (részben) román kulturális és politikai élet néhány közismert szereplője foglalt helyett, köztük befolyásos intézményvezetők.
Ott ült Bethlendi András, a mozgalom aktivistája mellett Horváth Anna alpolgármester, Vákár István, a megyei tanács megbízott elnöke, Tonk Márton, a Sapientia EMTE dékánja, Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője, Marius Tabacu, a Filharmónia igazgatója, Lucian Nastasă, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Csoma Botond, a kolozsvári helyi tanács soros elnöke, valamint Oláh Emese és Geréd Imre városi tanácsos.
nincs joga perelni ebben az ügyben.
ünnepélyes körülmények közt szintén beperelték Emil Boc hivatalát.
A normalitás a kulcsszó,
">szóban forgó vers címzettjével.
Szöveg: Papp Attila Zsolt; Fotók: Filep Farkas
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
