// 2026. június 11., csütörtök // Barnabás

Vendégektől (is) tanul szépülni Kolozsvár

// HIRDETÉS

Saját hagyományai és magyarországi városszépítő szervezetek is tágítják a Kolozsvári Városszépítő Egylet perspektíváit.

Szombat este sajtótájékoztatóval zárult az a kétnapos workshop, amelyre a Kolozsvári Városszépítő Egylet magyarországi vendégeket hívott: a gyöngyösi és a gyulai városszépítők tapasztalataival gazdagodtak a Virágos Kolozsvár szervezői.

 

A Gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület 1983-ban, a Gyulai Városzépítő és Környezetvédő Egyesület 1986-ban alakult, és mindkét szervezet képviselői úgy vélték, hogy a kolozsvári városszépítők már most sokrétű munkát végeznek ahhoz képest, hogy egyesületük csak egy éve alakult meg. 

 

A városszépítés fogalmát és gyakorlatát viszont eddig túl szűken értelmezte a Kolozsvári Városszépítő Egylet, az nem merül ki a homlokzat csinosításában, vonta le a szakmai beszélgetés tanulságát Szenkovics Dezső, az egyesület elnöke, aki elmondta, számos jó ötletet és információt kapott a gyöngyösiektől és a gyulaiaktól. 

 

Megtudta például, hogy Város- és Faluvédők Szövetsége működik Magyarországon Hungaria Nostra néven, amely összefogja az ottani városszépítő civil szervezeteket. A Hungaria Nostra jelenleg 247 tagegyesülettel rendelkezik, elnöke a tévéből is ismert Ráday Mihály város- és műemlékvédő. Évente szervez egy háromnapos konferenciát, ahol a városvédelem különböző területeit beszélik át.

 

 

Szenkovics Dezső (jobbra) és városszépítő vendégei Gyöngyösről | Fotó: Szabó Tünde

 

A kolozsvári városszépítők is fontolóra veszik, hogy belépjenek, de keresni fogják a kapcsolatot a hasonló tevékenységet végző erdélyi szervezetekkel is. Nagyszebenben a kétezres évek közepéig működött egy, Aradon most is működik. Szovátán pedig az önkormányzatnak köszönhető, hogy a fürdőtelepen még a villanyoszlopokról is folytak le a muskátlik – említette a hazai jó példákat az egyesületi elnök.

 

Bár a kolozsvári szervezet most elsősorban a belvárosra koncentrál, Szenkovics jó ötletnek tartja a város különböző közösségeinek megmozgatását is olyan programokkal, amelyek egy-egy kisebb városrész, lakónegyed lakosságát hozzák össze.

 

Jövőre is virágos lesz Kolozsvár

A Városszépítő Egylet eddigi legnépszerűbb programját, a Virágos Kolozsvár versenyt jövőre is megszervezik, csak sokkal profibban, tért rá az egyesület terveire Szenkovics Dezső. A versenyt nemcsak azok szerették, akik ablakuk, erkélyük felvirágoztatásával pályáztak (még Tordáról is érkezett nevezés), hanem az önkormányzat tagjai is örömmel fogadták nemzetiségtől függetlenül. Jövőre bővítenék a kategóriákat, amelyekben nevezni lehet, szóba jöttek a gondozott előudvarok, utcarészek, szép udvarok.

 

A vetélkedő mellett szeretnék rávenni a belvárosban nagyobb ingatlanfelülettel rendelkező cégeket, illetve a katolikus és református egyházat, hogy borítsák virágba az épületeikhez tartozó ablakokat. Idén a Szent Mihály-plébánia már csatlakozott, jövőre a cégeket, majd a lakóközösségeket szeretnék bevonni a Főtér „felvirágoztatásába”.

 

Emellett szeretnék visszahozni a köztudatba az onnan kikopott kolozsvári emlékműveket, 

mint amilyen például gróf Mikó Imre szobra a Mikó-kertben. Bár félreeső helyen van, és restaurálás is ráférne, a legnagyobb hiányosság az, hogy naponta többszáz diák megy el mellette úgy, hogy nem tudja, ki volt Mikó Imre, és mit köszönhet neki a város.

 

Szeretnének több szakértőt és önkéntest bevonni az egyesület munkájába, mondta Szenkovics. Tájépítészük már van, és ugyan műemlékvédők már tudnak az egyesületről, szeretnének velük szorosabban is együttműködni, ahogy például várostervezési szakember véleményére is szívesen támaszkodnának. 

 

Nem a kolozsvári városvezetés ellenében szeretnének dolgozni, hangsúlyozta az egyesületi elnök, sőt kifejezetten értékelik az eddigi erőfeszítéseket, a terek, utcák felújítását, azt, hogy a körforgalmak, kisebb zöld övezetek gondozását az önkormányzat olyan cégekre bízta, amelyek fantáziát és reklámot láttak ebben. A Városszépítő Egylet azt szeretné elérni, hogy a kolozsváriak nemzetiségtől függetlenül tegyenek saját környezetükért, és váljanak igényes polgáraivá a városnak.

 

Az egyesület kiemelt célja a következő évben a kétnyelvű brandépítés, honlapján már most is következetesen három nyelven kommunikál. Szenkovics Dezső tudatában van annak, hogy se a brandépítés, se az igényteremtés nem megy egyik napról a másikra: homlokzatot fel lehet újítani két hónap alatt, a mentalitást ennél jóval hosszabb idő alatt lehet megváltoztatni, mondta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS