Vázolódik a Mureșan-kormány: megvan, ki milyen minisztériumot kapna – hírek pénteken

Az RMDSZ elnöke pénteken Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy nem támogatja az iskolai egyenruhák kötelező bevezetését, amelyet értelmetlennek tart, így arra kéri a párt képviselőit, hogy nem szavazzák meg a törvénytervezetet.

Kelemen igazat adott a diákoknak és a MAKOSZ-nak abban, hogy az iskolai egyenruhákat nem lehet törvényileg előírni Bukarestből, ráadásul értelmetlennek tartja azt is, hogy miért kellene egy ilyen jelenséget vagy problémát kényszerrel megoldani, akár most, akár a múltban. Szerinte az egyenruha viselését egy iskolai közösség döntheti el, diákok, szülők és tanárok együtt helyileg hozhatnak döntést ilyen kérdésekben.

Mivel a szenátus elfogadta a kötelező iskolai egyenruháról szóló törvényjavaslatot, az a képviselőház elé kerül, a javaslat 84 igen szavazattal és 18 nemmel ment át. Az intézkedést a PSD kezdeményezte.

– írta Kelemen Hunor.

Az Országos Diáktanács (CNE) és a MAKOSZ csütörtökön bejelentette, hogy a kötelező egyenruha nem oldja meg az iskolai problémákat, és szeptember 28-ra, hétfőre tüntetést hirdetett. A diákokat arra kérik, hogy viseljenek fekete ruhát aznap.

Bár erősen kétséges, megszavazzák-e a Siegfried Mureșan leendő kormányát, gyors tempóban körvonalazódott, hogyan oszlanának el a minisztériumok a leendő kormánypártok között. Az Ilie Bolojan, Dominic Fritz és Kelemen Hunor, valamint a kijelölt miniszterelnök közötti csütörtöki megbeszélést követően felosztották a minisztériumokat: a PNL 7, az USR 5, az RMDSZ pedig 3 tárcát kapott. Az igazságügyi minisztériumba várhatóan egy független jelöltet javasolnak, a Digi24 forrásai szerint Andreea Chiș lesz az igazságügyi miniszter. Chiș korábbi bíró és a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács tagja, valamint az igazságszolgáltatási rendszerrel szembeni kritikus hangok egyike, aki a Recorder Justiție capturată című riportfilmjében is szerepelt. Mureșan pedig bejelentette, hogy szombaton benyújtja a miniszterek listáját és a kormányprogramot a parlamentnek.

A PNL miniszteri listája a következő: Mircea Abrudean miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, Alexandru Nazare pénzügyminiszter, Raluca Turcan munkaügyi miniszter, Oana Gheorghiu egészségügyi miniszter, Mihai Dimian oktatási miniszter, Sebastian Burduja energiaügyi miniszter, Dragoș Pîslaru pedig a beruházási és európai projektek minisztere.

Az USR öt tárcát kapna és egy kormányfőtitkári posztot, a közelmúltig a PSD által vezetett közlekedési minisztériumot most Az USR öt minisztériumból és a kormányfőtitkári posztból állna. A formáció kezdetben hat tárcát kért, de a tárgyalások után ezek számát ötre csökkentették. Dominic Fritz pártja így egyetlen, a közelmúltig a PSD által vezetett tárcát kap – a közlekedési minisztériumot most Cătălin Drulă vezetné. Radu Miruță a védelmi minisztériumban maradna, és egyúttal a három miniszterelnök-helyettesi pozíció egyikét is betöltené, Oana Țoiu is megtartja külügyi tárcáját, Irineu Darăut továbbra is a gazdasági minisztériumba jelölik és Diana Buzoianu is a környezetvédelmi minisztériumban marad.

Az RMDSZ három miniszteri tisztséget töltene be: Ötvös Koppány kultúrminiszter, Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter (jelenleg is ügyvivő), illetve a fejlesztési minisztérium Cseke Attila alá tartozna.

A Mureșan-kabinetben három miniszterelnök-helyettes lenne a jelenlegi öttel szemben, és minden formációban egy képviselő lesz a végrehajtó hatalom élén. A PNL-ből Mircea Abrudeant, az USR-ből Radu Miruțăt, míg az RMDSZ Tánczos Barnát fogja jelölni erre a posztra.

Egy törvényjavaslattal könnyítenék meg a 26 év alatti fiatalok munkavállalását: az említett részmunkaidőben dolgozó fiatalok akkor is alacsonyabb adókulcsban részesülhetnek, ha épp nem végeznek tanulmányokat vagy nem diákok.

Jelenleg Romániában a részmunkaidős (part-time) szerződéseknél van egy olyan szabály, hogy bizonyos esetekben a társadalombiztosítási járulékokat legalább a minimálbér szintje alapján kell megfizetni, még akkor is, ha az illető a részmunkaidő miatt ennél kevesebbet keres. Ez megdrágíthatja az ilyen alkalmazott foglalkoztatását. Kivételt képeznek jelenleg a 26 év alatti diákok és egyetemisták: náluk a járulékot a tényleges, alacsonyabb kereset alapján lehet számítani.

Az új törvényjavaslat ezt a kedvezményt minden 26 év alatti fiatalra kiterjesztené, függetlenül attól, hogy tanul-e. Vagyis ha valaki például 23 éves, már befejezte vagy abbahagyta a tanulmányait, és részmunkaidőben dolgozik, ugyanazt a kedvezőbb adózási/járulékfizetési szabályt kaphatná, mint jelenleg egy 23 éves egyetemista. A javaslat célja, hogy olcsóbbá tegye a fiatalok részmunkaidős foglalkoztatását, és ezáltal könnyebb legyen számukra belépni a munkaerőpiacra. A kezdeményezők különösen azokra a fiatalokra is gondolnak, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak (az úgynevezett NEET-fiatalokra).