Vastag bőr: a járvány dacára szinte semmit sem csökkentek az elszállt kolozsvári lakbérek

Ha nagy leszek, lakástulajdonos szeretnék lenni Kolozsváron – írta egyszer ironikusan egy egyetemista srác egy kolozsvári lakáskereső csoportba a Facebookon. Kiadó lakásokkal rendelkezni a kincses városban ugyanis tényleg remek üzlet.

A legnagyobb kolozsvári ingatlanügynökség, a Blitz megnézte, hogyan változtak az árak a szektorban az év első 3 hónapjában, és hát eléggé rosszul.

Az albérlők abban reménykedtek, hogy a pandémia számos negatív hatása mellett talán lesz egy pozitív hozadék is: hátha kissé lehozza az elszállt lakásárakat.

Nem így lett.

Az év elejéhez képest márciusra átlagosan mindössze 10 euróval csökkentek az árak: 339-ről 329 euróra.

A legdrágább városrészek a Bună Ziua negyed, illetve a Tisztviselőtelep (Andrei Mureșanu), ahol átlagosan 438, illetve 424 euróért lehetett lakást bérelni márciusban.

A közepes árfekvésbe (átlagosan 350 és 400 euró közötti lakbérek) a belváros, az Irisztelep, a Dónát (Grigorescu) negyed, a Nyárfasori lakótelep (Plopilor), a Monostori és a Mărăști-lakótelep, valamint a Hajnalnegyed (Zorilor) tartoznak.

A legolcsóbban, 250 euró alatt a város perifériáján, a Kerekdombon (Dâmbul Rotund), illetve a Kolozsvár melletti Szászfenesen lehet lakást találni.

És hogy hol van a teteje? Kapja el a kredenc sarkát:

van olyan központi fekvésű, „modernül” berendezett, előnyös fekvésű lakás, amiért havonta akár 1000 (ezer) eurót is elkérnek.

A nagy túlkereslet miatt lakásárak szempontjából Kolozsvár már régen megelőzte még Bukarestet is.

A rossz hír pedig az (legalábbis a bérlőknek), hogy ha a járvány első éve nem döntötte be az ingatlanárakat, akkor a lassú visszarendeződéssel aligha fogunk olcsón lakást bérelni a kincses városban, amelynek a jelek szerint minden kincse az ingatlantulajdonosokat illeti meg.