Vannak megyék, ahol a pályázók bajnokok az EU-pénzek lehívásában, és van Kovászna megye

Manapság, ha egy település vagy megye fejlődéséről beszélünk, sikerességi fokmérőnek azt szokták tekinteni, hogy az adott település vagy megye önkormányzata, közintézményei, vállalkozásai, civil szervezetei, gazdálkodói milyen összegeket képesek lehívni az Európai Uniótól, a leglátványosabb fejlődés ugyanis ott valósul meg, ahol minden pályázati lehetőséget megragadnak és maximálisan hasznosítanak.

Az EU-s pénzalapok lassan az egyetlen biztos befektetési forrást jelentik például az önkormányzatok számára. Ezt nem mi állítjuk, hanem szakértők mondják, akik szerint Románia olyan ütemben halad az eladósodás útján – miközben a hadseregre költi költségvetésének egy jelentős részét –, hogy egyre kevesebb pénz csurran-cseppen majd beruházásokra.

Az új költségvetési ciklusban négyszer nagyobb összeg (80 milliárd euró) áll Románia rendelkezésére, mint a 2014–2020 közötti periódusban, úgyhogy ideje lenne felzárkózni a profikhoz. Főleg, hogy Románia nagyon gyengén teljesít ezen a téren: a rendelkezésre álló összegek alig 44%-át sikerült lehívni (az EU-s átlag 49%), Magyarország, Csehország, Szlovénia és Lengyelország (52%) is lekörözi ezen a téren a románokat. Az egyes megyék közötti különbség pedig égbekiáltó.

Az egyik legszembetűnőbb adat, ha az egy főre eső pénzösszegek megyei lebontását tekintjük, hogy bár Ilfov megye jól teljesített, Bukarest a huszadik helyre sorol be (4061 lej/fő összeggel). Ennél még Tulcea, Konstanca, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szatmár és Dolj megyék is jobban teljesítettek. A sereghajtó ezen a téren Neamț, Brăila és Teleorman megye.

Némileg árnyalja a képet, ha a szerződések számát és összértékét hasonlítjuk össze megyei szinten. Kolozs megye messze a legtöbb finanszírozási szerződést kötötte az országban (456), igaz, Ilfov, Bukarest és Konstanca is nagyobb összegeket szerzett kevesebb szerződés révén. Ezen a térképen Kovászna megye lóg ki a leginkább, az ottani pályázók a legkisebb összegekre kötöttek szerződést, a sikeres pályázatok terén pedig Teleorman, Brăila és Ialomița szintjén van. Viszont ismét hangsúlyozni kell, hogy itt nem csak a megyei vagy helyi önkormányzatok pályázatairól van szó, hanem például a magánszféráról, a kis és közepes vállalkozásokról is.

[caption id="attachment_403364" align="alignnone" width="800"]

Bár az előző évek adatai alapján sikerült elhinni, hogy Erdély a pályázatok terén is lekörözi a Regátot, a mostani adatok nem támasztják ezt alá. A szakértők szerint ugyanakkor pártfüggetlen, hogy melyik megye hogyan teljesít az EU-s pénzek lehívásában.