// 2026. február 12., csütörtök // Lívia, Lídia

// Nagyítás

// Archívum

Úristen, jönnek az amerikaiak!

Kézműves hírek

Szerző: Szabó Tünde
2015. január 27., 21:34

És az európai civilek akarják megállítani őket. Mi folyik itt? Van néhány TTIPpünk.

150 civil szervezet kezdte, most már 350-en részei annak a koalíciónak, amely meg szeretné állítani az EU-t, hogy tovább tárgyalja és aláírja a TTIP és a CETA nevű szerződéseket. A civil hálózat vezetője, Jürgen Maier hétvégén Kolozsváron járt, tőle tanultuk meg, hogy

mi az a TTIP, és miért rossz.

Azért rossz, mert alig tudjuk, hogy mi az. TTItkos. Volt. Bizonyos részei már kiszivárogtak, illetve másfél év titkolózás után az EB idén januárban jó sok mindent közzétett belőle.

De most komolyan: mi az a TTIP?

A TTIP a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség, a CETA az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény rövidítése. Az elsőt az EU az Amerikai Egyesült Államokkal, a másodikat Kanadával akarja megkötni. A TTIP-et 2013 júliusa óta tárgyalja Brüsszel és Washington, a CETA kész van, bő 1600 oldal, most fordítják le angolról az uniós tagállamok hivatalos nyelveire, hogy a tagállamok ratifikálhassák.

Mindkettő szabadkereskedelmi egyezmény, a politikusok és a nagyvállalatok szerint az a célja, hogy megkönnyítse a kereskedést és a beruházást az Atlanti-óceán két partján kialakult gazdasági erőterek között, és így gazdasági növekedést és új munkahelyeket teremtsen.

A TTIP-et ellenző civilek, szakszervezetek és közintézmények szerint egyik szerződés sem szabadkereskedelmi, mert a kereskedés már most is szabad (a felek néha alkalmi büntetővámokkal sújtják egymás, ha összegorombulnak). A két szerződés célja az, hogy a felek összehangolják az élelmiszerbiztonságot, a vegyipart, a mezőgazdasági termelést vagy épp a pénzügyi intézetek működését meghatározó szabályokat a szigorúbb szabályok rovására és a megengedőbb szabályok előnyére.

A szerződések a gazdaságot sem élénkítenék a vágyott módon, állítja Jürgen Maier: az Európai Bizottság a müncheni IFO gazdaságkutató intézettől rendelt erről tanulmányt, de az ottani szakértők szerint a TTIP tíz év alatt mindössze 0,5 százalék GDP-növekedést eredményezne, azaz évente átlagosan 0,05 százalékosat. Amit akár egy árfolyamingadozás is összehozhat, vagy épp elmoshat.

Miért rossz a TTIP?

Azért, mert politikusaink még inkább úgy fognak táncolni, ahogy a nagyvállalatok fütyülnek – vélik a TTIP ellenzői. Vagyis a politikusok még inkább a korporációk és nem a választóik érdekét fogják képviselni, azaz sérül a képviseleti demokrácia.

A nagyvállalatok szerint akadályozza a bizniszt, hogy Amerikában és Európában más szabályok szerint kell előállítani és piacra dobni mindent, amit fogyasztunk. Az amerikai hús-, tej- és egyéb élelmiszertermelők nem jelenhetnek meg az európai piacon, amennyiben termékük és a termelési folyamat nem felel meg az EU-s élelmiszerbiztonsági szabályoknak, amelyek jóval szigorúbbak, mint az amerikaiak.

Például Amerikában szabad klórral fertőtlenített csirkehúst, hormonkezelt marhahúst vagy genetikailag módosított alapanyagokból készült ételt piacra dobni, míg az EU-ban nem. Amerikában nem is kell külön feltüntetni az élelmiszer címkéjén, ha GMO-alapanyagokból készült.

Amerikában szabad olyan gyomirtót használni, amit az EU betiltott, mert veszélyes a méhekre. Az EU-s szabályozás mintegy 1300 összetevőt tiltott ki a kozmetikumokból (elővigyázatossági elv), az USA tizenegyet. Vagyis még akkor is, ha fele-fele kompromisszumot köt a két fél, az EU beengedne a kozmetikumpiacára 650 olyan vegyületet, amit eddig veszélyesnek ítélt. Arról nem is beszélve, hány év alkudozásba kerülne, amíg megállapítják, melyik legyen az a 650.

Jürgen Maier a kolozsvári TIFF Házban.

A vegyipar is teljesen más szabályok szerint működik itt, mint Amerikában. Az EU-ban csak akkor dobhatod piacra a termékedet, ha előzőleg bebizonyítottad mindenféle ellenőrző hatóságnál, hogy az teljes mértékben biztonságos. Amerikában pont fordítva: piacra dobod, majd ha kiderül, hogy valakikre káros hatású, a kormánynak kell bizonyítania, hogy konkrétan az illető termék ártalmas. A vállalatok nincsenek annyi (és költséges) labortesztelésre kényszerítve, sokkal szabadabban kísérletezhetnek az egész lakosságon.

Jürgen Maier és a TTIP-ellenzők szerint a szabályozások összehangolása valójában azt jelenti, hogy a megengedőbb szabályok fognak győzni a tárgyalásokon, mert ez a nagytermelők érdeke. De ez nemcsak az európai fogyasztók védelmét csökkentené, pénzügyi téren épp hogy az amerikai fogyasztók járnának rosszabbul.

Ott ugyanis a válság hatására megszigorították a pénzügyi termékekre (hitelekre, letétekre, biztosításokra stb.) vonatkozó szabályokat, míg az EU csak beszélt szigorításról, de lassú volt a végrehajtásban. Ezért ennél a fejezetnél az európai és az amerikai bankok, biztosítók egyaránt a lazább, vagyis az európai szabályok mellett lobbiznak.

A különbség az, mondta Maier, hogy az amerikai tárgyalófél azt mondta, a pénzügyi szabályozás lazításáról nem is tárgyal, az európai meg azt, hogy az élelmiszerbiztonsági szabályokon nem akar enyhíteni. A kiszivárgott / közzétett anyagokból viszont az derül ki, hogy az amerikai fél tényleg nem tárgyal a pénzügyi szabályokról, az európai fél viszont igen az élelmiszerbiztonsági szabályozásról, és semmi sem garantálja, hogy nem fog enyhíteni rajtuk.

Ugyanígy változtatna a TTIP a munkajogi szabályokon: az EU-ban több előírás védi a munkavállalókat az alkalmazókkal szemben, mint Amerikában, ezért a szakszervezetek a nyugat-európai államokban erősen ellenzik a megállapodást, és úgy vélik, a munkajogi szabályok lazítása miatt több alkalmazott veszítené el az állását, mint ahány munkahelyet teremtenének az új beruházók.

Veszélyben vannak a közszolgáltatások is

– figyelmeztet Jürgen Maier, aki elmesélte, épp a Stop TTIP kampány révén tanulta meg, hogy Németországban a városi kórházak erős szakmai egyesülettel rendelkeznek. Ez az egyesület az egyik legelkötelezettebb szövetségesük lett.

Míg Európában az egészségügyi ellátás és az oktatás zöme állami, Amerikában az összes kórház magántulajdonú, és ott a legdrágább a gyógyulás. Ha egy ottani vállalkozó profitorientált egészségügyi intézményt akar nyitni az EU-ban, akkor a TTIP leszögezte méltányos hozzáférés elvének értelmében ugyanúgy kérhetne állami szubvenciót az illető országtól, ahogy az állami tulajdonú kórházak, azaz közpénzből finanszíroznánk magánprofitot.

Vagy az állami kórházak támogatását kellene megszüntetni, ami szintén azt eredményezi, hogy az adófizetők jóval többet fizetnének az egészségügyi ellátásért. Ugyanez lenne a helyzet Maier szerint az oktatásban is, ha például a Harvard európai egyetemet szeretne indítani.

Ki mibe szólhat bele?

A TTIP-ről folyó tárgyalások 2015 januárjáig titkosak voltak, az anyagokhoz csak az Európai Bizottság bürokratái fértek hozzá, akik részt vettek a tárgyalási fordulókon, és néhány politikus. Az anyagok egy része 2014 márciusában szivárgott ki, ennek hatására indult be a civil ellenállás.

Kiderült például, hogy a TTIP előkészítési szakaszában 590 alkalommal találkoztak az EB képviselői különböző érdekcsoportok képviselőivel. Ezeknek a találkozóknak a 92 százalékát a nagyvállalatok lobbistáival tartották, csak a maradékot fogyasztóvédelmi vagy szakszervezetekkel.

Ha a politikusoknak nem a választók, hanem külföldi nagyvállalatok diktálják a munkajogi vagy fogyasztóvédelmi szabályokat, az azt is jelenti, hogy az állam saját szuverenitásának újabb részét veszíti el – véli Jürgen Maier.

Legalább ötvenen jöttek el meghallgatni, mi az a TTIP.

Lehet, hogy hülyék a szabályaink az amerikaiak szemében, de a mi jogunk meghozni őket, és nincs jogunk más országban beleszólni az ugyanilyen szabályokba, mondta. Németországban például csak német patikus nyithat gyógyszertárt, multik nem, és ez az amerikaiak és az EB szerint kereskedelmi korlát – mondta Maier, aki szerint Németország egyelőre nem igazán hajlik a TTIP elfogadására, és a lakosság körében is ott a legnagyobb az ellenállás.

Az is csökkenti az állami szuverenitást és az állampolgárok beleszólását, hogy a TTIP alapján külföldi vállalatok (és csak külföldiek!) úgynevezett nemzetközi döntőbíróságok elé citálhatják az állam valamely testületét. Például egy helyi polgármesteri hivatalt, ha az mondjuk környezetvédelmi előírásokra hivatkozva nem ad neki működési engedélyt.

Egy ilyen döntőbíróság teljesen magánjellegű: a két fél választja ki, a döntnökök óriási pénzt kapnak ezért, és döntésük (az állami igazságszolgáltatással ellentétben) nem fellebbezhető meg. A TTIP élharcosai szerint ezek csak pénzbírságot szabhatnak ki, nem kötelezhetik az állami szervet szabálymódosításra, de

egyrészt erre már Németországban is volt példa (Hamburg szigorú szabályainak nem felelt meg egy svéd tulajdonú hőerőmű, amely beperelte az államot, de hogy elkerüljék a kártérítést, a szövetségi kormány szabálymódosításra kötelezte a városi tanácsot);

másrészt egy kis költségvetésű települést már a beperelés és kártérítési összeg emlegetésével is meg lehet fenyegetni annyira, hogy beadja a derekát, és megadja az engedélyt.

(Ezért álságos a RMGC fenyegetése, hogy bepereli a román államot, és 4 milliárdos kártérítést követel, ha nem kap engedélyt a verespataki arany ciános kitermelésére, mert jelenleg nincs érvényben olyan megállapodás, amelynek alapján perelhetne. A TTIP viszont ehhez is jogalapot biztosítana.)

Nem lehet kiszállni belőle büntetlenül

Az EB jelenleg sem engedi a tagállamokat, hogy beleszóljanak vagy akár belelássanak a TTIP-tárgyalásokba. Maier szerint az USA tiltotta meg az EB-nek, hogy konzultáljon a tagállamok kormányaival. A tagállamok majd egy kész szöveget kapnak, és a tagországok parlamentjei kell, hogy ratifikálják, azaz vagy megszavazzák, vagy elutasítják.

Ha egyszer az USA és az EU minden tagállama ratifikálta ezt a szabadkereskedelmi egyezményt, utólag egyik tagállam sem mondhatja vissza, ha rájön, hogy ez mégsem előnyös számára. Csak akkor lehet kiszállni belőle, ha az illető ország kilép az Európai Unióból is. Vagyis az USA lesz az egyetlen állam, amelyik egyoldalúan felmondhatja a szerződést.

Ez a ratifikációs folyamat szerencsére megnehezíti a TTIP életbe lépését is, mondta Maier, mert a szerződést külön-külön meg kell szavaznia az Európai Parlamentnek és a 28 tagállam parlamentjének. A TTIP bukásához elég, ha egyetlen tagország parlamentje elutasítja.

Mit akarnak a civilek?

A Stop TTIP kampányban résztvevő többszáz civil szervezet azt akarja, hogy az Európai Unió intézményei és tagországai állítsák le a tárgyalásokat az USA-val a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP), és ne ratifikálják az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezményt (CETA) Kanadával.

Az EB-t és az egyes kormányokat rendesen meglepte a széleskörű ellenállás, január 17-én mintegy ötvenezren tüntettek a TTIP ellen Berlinben. Nemcsak városlakók táblákkal, hanem gazdálkodók is traktorokkal.

Az EB azért is hozta nyilvánosságra a tárgyalási anyagok egy részét (Maier szerint a legfontosabbak és legszaftosabbak továbbra is titkosak), mert úgy véli, ha az emberek megismerik, pontosan miről is szól a TTIP, akkor enyhül az elutasítás, és inkább támogatni fogják az egyezményt.

Maier szerint pont az ellenkezője történik: minél inkább megismerik az emberek a tervezett szerződés tartalmát, annál inkább elutasítják azt. Úgy véli, van még idő tájékozódni és mozgósítani, mert a TTIP-et legalább jövő év végéig tárgyalják még, mert az amerikai fél állítólag nem volt hajlandó jottányit sem engedni.

Mit tehetünk mi?

Először is tájékozódhatunk, de ez a legnehezebb, mivel a TTIP a szabályozások széles körét fedi le, és olyan jogi nyelvezeten írják, hogy külön képzés kell a pontos megértéséhez, mondta Maier. De ez persze ne tántorítson el senkit.

Ezen kívül alá lehet írni a tiltakozást, amely európai polgári kezdeményezésként indult. (Igen, ez pont olyan, amilyent az őshonos kisebbségek jogainak EU-s szintű szabályozásáért indítottak a kisebbségvédelmi szervezetek.) Az aláírók – eddig több mint 1,3 millióan – ebben azt kérik, hogy az Európai Bizottság rekessze be a tárgyalásokat a TTIP-ről, és rendezzen meghallgatást a két szabadkereskedelmi egyezményről az Európai Parlamentben.

Az EB elutasította a kezdeményezés bejegyzését jogi és formai okokra hivatkozva, a civil szervezetek koalíciója viszont nem állt le az aláírásgyűjtéssel, csak már nem hivatalos, hanem Független Európai Polgári Kezdeményezésnek nevezi. Ráadásul beperelte az EB-t a hivatalos kezdeményezés elutasítása miatt az Európai Unió luxemburgi bíróságán.

Októberre kétmillió aláírást szeretnének összegyűjteni, hogy bizonyítsák, nagyon sok európai polgár szeretne jobban belelátni a kérdésbe akár egy EP-meghallgatás erejéig is. Romániából is legalább 25 ezren kellene aláírják, itt lehet segíteni a gyűjtésben.

Maier szerint nyomás alá kell helyezni a tagállami parlamenteket is, hogy ne szavazzák meg a TTIP-t, ha majd elkészül. Azaz bárki nyugodtan hívja fel az őt képviselő honatyát, és világosítsa fel, mert nagy az esélye annak, hogy ő sem tudja, miről van szó. Sőt, hívja ki vitára a sajtó nyilvánossága elé, tanácsolta Maier, az a leghatásosabb. Tájékoztatni kell továbbá minden érintettet: szakszervezeteket, gazdálkodókat, zöld szervezeteket, stb.

Április 18-án pedig nagy, össznépi tiltakozásokat szerveznek Transatlantic Day of Action néven, valószínűleg Romániában is több városban utcára vonulnak majd, lehet csatlakozni. A Stop TTIP nemzetközi kampányhoz eddig tíz hazai szervezet csatlakozott, többek között az ActiveWatch sajtófigyelő, a Mining Watch, a Civil Erőforrásokért Központ és a Mentsük meg Verespatakot mozgalom.

Nem lehetne olyasmit is kitalálni, amivel eleve megelőzzük, hogy a választottaink feladják a mi érdekeinket a nagyvállalatok érdekeiért, hogy nekünk ne kelljen folyton ilyen bonyolult dolgokkal foglalkoznunk? – jött a legőszintébb kérdés a közönségből. Sajnos nem – válaszolta mosolyogva Jürgen Maier –, ha valódi demokráciában szeretnénk élni, akkor állandóan ébernek kell lennünk.

Különvélemény

Mi köze Sütő András szobrának a British Airways-hez és a jó kommunikációhoz?

Fall Sándor

Látszólag naiv eszmefuttatás arról, hogy miként lehet hivatali kommunikációs balfaszkodással tartósan mérgezni a közvéleményt.

Hol szálljunk meg: hotelben vagy kiadó lakásban?

Sánta Miriám

Romániában nem ritkák a vendéglátóiparban tapasztalható hiányosságok, ám nem mindegy, hogy ezeket milyen szemszögből közelítjük meg. A turizmus személyes tapasztalatokon alapul, a vendég pedig az alapján dönt, hogy mit kap a pénzéért.

Nagyítás

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

Sólyom István

Nagypolgári ügyvédből és sikeres üzletemberből a magyarokkal is barátkozó kommunista kormányfővé válni RKP-tagság nélkül? Ennél kacifántosabb dolgok is kiderültek Gróza Péterről az MCC kolozsvári képzési központjában.

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

// ez is érdekelheti

Főtér

Az e-személyivel rendelkezők ingyen utaznak a tömegközlekedésen, mert az ellenőrök tehetetlenek

És ez újabb oldalról világít rá arra, hogy a még mindig sínes doszárban gondolkodó romániai bürokrácia semmit sem tud kezdeni a technológia adta lehetőségekkel.

Krónika

Szemtanúkat keres a rendőrség a kolozsvári buszon történt magyarellenes támadás ügyében

Rendőrségi eljárás indult egy kolozsvári buszon történt incidens miatt, amely során magyarul beszélő fiatalokat ért verbális támadás. Az ügyben gyűlöletkeltés gyanújával vizsgálódnak a hatóságok, szemtanúkat keresnek.

Főtér

Magyarellenes incidens Kolozsváron: „A lovak nyelvén Budapesten beszélj!” – vasárnapi hírek

Az Universitatea fociultrái magyar diákokra támadtak a buszon. Újabb súlyos közúti baleset történt a bánsági halálos úton. Mesterséges intelligenciával szövik tovább a dák alagutak összeesküvés-elméletét.

Székelyhon

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Egy 45 éves férfi életét vesztette és ketten megsérültek kedden egy közúti balesetben a 24-es országúton, Iași megyében. Két autó ütközött össze frontálisan, az egyik sérültet, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba.

Krónika

Tánczos elárulta, mikor gondolkodik el az RMDSZ a kormányból való kilépésen

Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Székelyhon

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Meglévő munkagépéhez egy úttakarító kefét szerzett be az illyefalvi önkormányzat, amellyel a mezőgazdasági gépek által a közutakra hordott sarat hatékonyan el lehet tüntetni. Csakhogy a sáros út felseprése fizetős szolgáltatás lesz.

// még több főtér.ro

2026. február 11., szerda

Falopáson érték a nagyváradi erdészeti hivatal két alkalmazottját – hírmix

Menetrendszerűen halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében. Százezer eurós ösztöndíjprogramot indít a Román Sakkszövetség

2026. február 11., szerda

Falopáson érték a nagyváradi erdészeti hivatal két alkalmazottját – hírmix

Menetrendszerűen halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében. Százezer eurós ösztöndíjprogramot indít a Román Sakkszövetség

2026. február 10., kedd

Bolojan évekre közegészségügyi munkára kötelezné a frissen végzett orvosokat – hírek kedden

Az állam pénzén kaptál orvosi diplomát? Akkor dolgozz vagy öt évig állami kórházban! Gyereket nevel az egyik alkotmánybíró, ötödször is halaszthatják a döntést a bírák nyugdíja ügyében. Összeomlás szélén a romániai ingatlanágazat.

2026. február 10., kedd

Bolojan évekre közegészségügyi munkára kötelezné a frissen végzett orvosokat – hírek kedden

2026. február 09., hétfő

Az önkormányzatoknak megtelt a hócipőjük a kormány megszorításaival…

… Románia világmásodik lett, nem hokiban, hanem pizzarendelésben… és egyre több hazai tini kerül orvoshoz, mégpedig a műszempillák miatt.

2026. február 09., hétfő

Az önkormányzatoknak megtelt a hócipőjük a kormány megszorításaival…

… Románia világmásodik lett, nem hokiban, hanem pizzarendelésben… és egyre több hazai tini kerül orvoshoz, mégpedig a műszempillák miatt.

2026. február 08., vasárnap

Magyarellenes incidens Kolozsváron: „A lovak nyelvén Budapesten beszélj!” – vasárnapi hírek

2026. február 08., vasárnap

Magyarellenes incidens Kolozsváron: „A lovak nyelvén Budapesten beszélj!” – vasárnapi hírek

2026. február 07., szombat

Semmit nem tud a kolozsvári körgyűrű kivitelezője arról, hogy ő a kolozsvári körgyűrű kivitelezője – hírmix

További híreink: előbb az autójába, majd egy boltba szállt bele egy óvatlan sofőr, a meteorológusok pedig ingyen hullámvasutazást jósolnak nekünk a következő hétre.

2026. február 07., szombat

Semmit nem tud a kolozsvári körgyűrű kivitelezője arról, hogy ő a kolozsvári körgyűrű kivitelezője – hírmix

További híreink: előbb az autójába, majd egy boltba szállt bele egy óvatlan sofőr, a meteorológusok pedig ingyen hullámvasutazást jósolnak nekünk a következő hétre.

2026. február 06., péntek

Egy gyorsétterem fala állította meg a száguldó kolozsvári sofőrt – hírmix

Ledózeroltak egy régi temetőt Bihar megyében. Nyolc kilogramm aprópénzzel fizetett adót két állampolgár.

2026. február 06., péntek

Egy gyorsétterem fala állította meg a száguldó kolozsvári sofőrt – hírmix

Ledózeroltak egy régi temetőt Bihar megyében. Nyolc kilogramm aprópénzzel fizetett adót két állampolgár.

2026. február 05., csütörtök

A kiszolgáltatott betegeknek mégsem kell kifizetniük a betegszabadság első napját – hírmix

További híreink: súlyos szabálytalanságokat találtak egy szatmári katonai egységnél. A román nagykövetség az Egyesült Államokban bejelentette a kritikus fontosságú ásványi anyagokkal kapcsolatos partnerséget.

2026. február 05., csütörtök

A kiszolgáltatott betegeknek mégsem kell kifizetniük a betegszabadság első napját – hírmix

2026. február 04., szerda

Kelemen adócsökkentést kért Bolojantól, a kormányfő haladékot kért, hogy megvizsgálják a kérdést

További szerdai híreink: Nicușor Dan államfő reagált az amerikai jelentésre, amely szerint Romániában nem az oroszok, hanem az EU avatkozott be a választásokba. Egy kanadai cég pedig jelentős mennyiségű ritka fémeket talált az Erdélyi Szigethegységben.

2026. február 04., szerda

Kelemen adócsökkentést kért Bolojantól, a kormányfő haladékot kért, hogy megvizsgálják a kérdést

2026. február 03., kedd

Legalább a szenátorok is szívnak egy kicsit: ezentúl kötelező lesz a fizikai részvétel az üléseken – hírmix

További híreink: az alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman a betegszabadságok megnyirbálása miatt, több székelyföldi város pedig petícióban tiltakozik az adóemelések mértéke ellen.

2026. február 03., kedd

Legalább a szenátorok is szívnak egy kicsit: ezentúl kötelező lesz a fizikai részvétel az üléseken – hírmix

2026. február 02., hétfő

Klézsei polgármester: Aki nem dolgozik, az nem érdemli meg az életet!

Továbbá: képzeljék el, a moldovai államelnök asszonyt Nobel-békedíjra javasolták. És a tavasz kapja magát és berúgja az ajtót február első felében.

2026. február 02., hétfő

Klézsei polgármester: Aki nem dolgozik, az nem érdemli meg az életet!

Továbbá: képzeljék el, a moldovai államelnök asszonyt Nobel-békedíjra javasolták. És a tavasz kapja magát és berúgja az ajtót február első felében.

Különvélemény