Uniós támogatást kapnak a tavaszi fagykárokat elszenvedett romániai gazdák – pénteki hírmix

Évente kétszer állítjuk át az órát: márciusban és októberben. A téli időszámítás az, amit standardnak neveznek a nyári időszámítással ellentétben. A téli időszámításra idén október 25-ről 26-ra virradó éjjel állunk át, amikor éjjel 4 órakor visszavisszük az órát 3-ra – digitálisan most már minden magától átáll –, így egy órával többet alszunk elméletileg.

Az időváltozással korábban sötétedik és korábban világosodik reggel, ennek az a célja, hogy kihasználják a természetes fényt, bár ez relatív, hogy kinek melyik napszakban van szüksége több természetes fényre. Így aki korán kel, annak valóban hamarabb süt a szemébe a nap, de aki délután már sötétben megy haza munkából, annak nem biztos, hogy kellemes ez az óramódosítás.

Erre az orvosok is szoktak figyelmeztetni, hogy a téli időszámításra való áttérés hatással lehet egyes emberekre, akiknek nehézséget okozhat az új alvási rendhez való alkalmazkodás.

Az időátállítási rendszer bevezetése eredetileg energiatakarékossági intézkedés volt. Az órákat a természetes fény maximális kihasználása érdekében átállítani ötlete először az első világháború alatt merült fel, amikor az európai országok hatékony módszereket kerestek az üzemanyag- és villamosenergia-fogyasztás csökkentésére.

Uniós támogatást kapnak a tavaszi fagykárokat elszenvedett romániai gazdák

Tavasszal több EU-tag országban is pusztítottak a tavaszi fagyok – sok gyümölcs- és zöldségtermesztő terménye esett áldozatul. Az Európai Bizottság pénteken elfogadott egy javaslatot, amely szerint közel 50 millió eurót biztosítanak a gyümölcs-, dió- és zöldségtermelők támogatására Bulgáriában, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában, írja a Digi24.

Ezeknek a tagállamoknak a gazdái jelentős károkat szenvedtek el a tavaszi fagyok miatt, a Bizottság jelentése szerint Romániának 11,5 millió eurót különítettek el támogatásra – a késői fagyok megfagyasztották a rügyeket és a virágokat, ami jelentős veszteségeket okozott a gyümölcstermesztésben.

A mezőgazdasági tartalék keretében, a jelenlegi közös agrárpolitika (2023–2027) részeként évente legalább 450 millió euró áll rendelkezésre a gazdálkodók támogatására a termelést vagy zavarok, vagy rendkívüli események kezelése érdekében.

4,8 millió darab hamis eurós bankjegyre csapott le pénteken a konstancai kikötőben a rendőrség és a vámhatóság – 160 csomagnyi papírpénz került elő az illegális szállítmányból.

A román vámhatóság bejelentése szerint 40 dobozban 1,2 millió darab 500 eurós bankjegy (600 millió euró) volt sorozatszám nélkül, valamint 20 doboz, amely hatszázezer darab 200 eurós bankjegyet (120 millió euró) tartalmazott, szintén sorozatszám nélkül.

A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság – Nemzeti Központi Hivatal a Hamis Pénz Elleni Küzdelemért együttműködik a román vámhatósággal az EMPACT égisze alatt zajló, európai szinten az EUROPOL által koordinált DECOY III nemzetközi műveletben.

A művelet célja az EU-ba nem uniós országokból beérkező, hamis bankjegyeket tartalmazó gyanús csomagok azonosítása. A nyomozás a Cornetu Kerületi Bíróság Ügyészsége által vizsgált büntetőügy részeként, az ügyész felügyelete alatt folytatódik.

Az elképesztő mennyiségű, 4,8 millió bankjegyet, összesen 960 millió – majdnem egymilliárd – euró értékben további vizsgálat céljából lefoglalták.