Ugyanúgy szerveztek meg egy orosz újságíró elleni álmerényletet, mint annó egy Ceaușescut bíráló román író ellen

Ahogy még 1982-ben a francia titkosszolgálat azáltal mentette meg Virgil Tănase román ellenzéki író életét, hogy álmerénylet áldozataként tüntették fel, most ugyanúgy segített az ukrán titkosszolgálat egy ellenzéki orosz újságírónak.

A Vlagyimir Putyint bíráló, Kijevben élő Arkagyij Babcsenko haláláról kedden számoltak be, azt állítva, hogy felesége a lakásukban talált rá a hátba lőtt újságíró holttestére.

Hogy aztán szerdán este már arról számoljanak be: az egész nem is volt igaz.

Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője közölte: Babcsenko életben van, és feltárta a tervezett merénylet miatt elvégzett különleges akció részleteit is.

A tisztségviselő közölte: az SZBU időben tudomást szerzett arról, hogy az orosz titkosszolgálatok Babcsenko életére törnek. Hozzáfűzte: nem pusztán megakadályozták az újságíró megölését, de dokumentálni is tudták a merénylet előkészítését.

Az orosz titkosszolgálatok egy ukrán állampolgárt bíztak meg a gyilkosság megszervezésével - közölte Vaszil Hricak.

Az ukrán állampolgár nevét nem hozta nyilvánosságra, csak annyit, hogy családneve H. betűvel kezdődik.

Az illető a gyilkosság végrehajtásával egy ismerősét bízta meg, aki a Donyec-medencében szolgált az ukrán fegyveres erőknél, és akinek ezért 30 ezer dollárt ígért, ebből 15 ezret előlegként átadott. Ő maga 10 ezer dollárt kapott a merénylet megszervezéséért.

A veterán viszont együttműködött az ukrán titkosszolgálatokkal.

A megbízót – miután megkapta az információt az újságíró állítólagos megöléséről – a hatóságok őrizetbe vették.

Az SZBU-vezető elmondta, hogy Babcsenko megölése csak „egy eleme” volt egy nagyobb horderejű különleges műveletnek, amelyben több orosz ellenzékit, elsősorban újságírókat, bloggereket, az orosz vezetés bírálóit készültek likvidálni.

Hricak szerint az őrizetbe vett megbízó Ukrajna területén még 30 ember megölésének tervéről vallott.

„Néhány potenciális áldozat nevét tudjuk, de érthető okokból nem hozhatjuk nyilvánosságra” – fűzte hozzá.

Az SZBU-főnök szerint a megbízó Babcsenko meggyilkolása után egy harmadik országon keresztül Oroszországba akart menekülni. Elmondta még róla, hogy az újságíró megölésének megszervezésén kívül egy másik megbízást is kapott az orosz titkosszolgálatoktól, hogy vegyen illegálisan nagy mennyiségű fegyvert, lőszert, és hozzon létre Ukrajna középső részében egy bázist ezek tárolására.

„Most kifejezhetném részvétemet Arkagyij Babcsenko családjának, de nem teszem. Ehelyett (...) kérem, hogy jöjjön be a terembe” – mondta az SZBU-főnök, mire az újságíró belépett.

Babcsenko elmondta: egy hónapja szerzett tudomást az ellene készülő merényletről

az SZBU munkatársaitól, akik arra kérték, hogy működjön együtt velük halála „eljátszásában”. Kifejtette, hogy a műveletet két hónapon át tervezte az SZBU, neki egy hónappal előtte szóltak, így nem volt más választása, mint együttműködni.

„Megmentették az életemet, de ami a legfontosabb, hogy ezáltal sokkal súlyosabb terrorcselekményeket is megakadályoztak, amelyekre ezek az emberek készültek” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a merénylet megrendelőjének volt róla egy útlevélfotója, ami csak az útlevélirodának lehetett a birtokában, így ez szerinte bizonyítja, hogy orosz állami szerveknek közük van az ellene irányuló gyilkossági kísérlethez.

1982-ben szinte pontosan így zajlott le Franciaországban a román  Virgil Tănase elleni álmerénylet is.

Virgil Tănase Franciaországban élő román író

Eric Dénécé, a Francia Hírszerzési Kutató Központ (CF2R) igazgatója emlékeztetett: Virgil Tănase Franciaországban élő romániai menekült volt, akit a hírhedt román titkosrendőrség, a Szekuritáté akart likvidálni, és francia kémelhárítás, a DST eltüntette egy időre, a halálhírét keltve.

Des affaires tres spéciales (Igen különleges ügyek) című könyvében Jacques-Marie Bourget és Yvan Stefanovitch erről az ügyről számolt be.

Miután az Actuel című magazinban Virgil Tănase aláírásával megjelent egy, Nicolae Ceaușescu diktátort bíráló cikk, a Szekuritáté egyik franciaországi ügynökét, Matei Haiducut bízta meg, hogy likvidálja a három évvel korábban Franciaországba menekült és francia állampolgárságot kapott írót és drámaírót,

A szerzők szerint az ellenőrzések során a DST meggyőződött arról, hogy nem manipulációról van szó. Ezután „hatalmas ködösítésről” döntöttek:

el kell hitetni, hogy Virgil Tănase és Paul Goma, (egy másik ellenzéki, aki szintén a bukaresti rendszer célkeresztjében volt) halott.

A hivatalos feltételezés szerint Matei Haiducu megtagadta a gyilkosság végrehajtását, ehelyett kapcsolatba lépett a DST-vel, és átállt.

„1982. május 20-án elrabolták a párizsi otthonából távozó Virgil Tănasét. Felesége, aki nem tudott a férjéről, felhívta a DST-t. Másnap két szolgálatban lévő rendőrnek bejelentette a férje eltűnését a kerületi rendőr-kapitányságon” – tették hozzá a szerzők. „Annál jobban játszotta az aggódó feleség szerepét, hogy nem tudta, mi történt a férjével, és hogy csak színjátékot játszanak”.

Egy Virgil Tănase eltűnéséről beszámoló korabeli cikk

Az ukrán titkosszolgálatokkal együtt mutatkozó Arkagyij Babcsenko sem tájékoztatta a feleségét. Ő volt az első, akitől visszatérése után, szerdán bocsánatot kért.

1982-ben Tănasét a DST három hónapon át egy „biztonságos házban” őrizte Bretagne-ban, és hagyta, hogy a gyilkosság megszervezésével a Securitatét vádolják.

Augusztus 30-án a Le matin de Paris című napilap felfedte a csalást, és röviddel később Virgil Tănase megjelent az Actuel magazin szerkesztőségében, barátja, Jean-Francois Bizot társaságában, és sajtótájékoztatót tartott.

Az ügy nyomán Francois Mitterrand francia elnök lemondta esedékes bukaresti látogatását.

Virgil Tănase, aki ma 72 éves, Franciaországban dolgozott tovább regény- és drámaíróiként, valamint rendezőként.