// 2024. november 24., vasárnap // Emma
festmény

Tulcea megyében bukkant fel egy lopott Picasso

// HIRDETÉS

Egy román származású holland írónő ásta elő egy névtelen levél nyomán. Mégsem égették el a zsákmányt?

Két személy azzal állított be szombat este a bukaresti holland nagykövetségre, hogy megtalálták a 2012-ben ellopott hét festmény egyikét, egy Picasso-alkotást. A követség értesítette a román hatóságokat, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) kezdett nyomozni az ügyben – közölte vasárnap maga a DIICOT.

 

A 800 ezer eurót érő Picasso-alkotás, a Harlequin fej Tulcea megye területén bukkant elő, a DIICOT kriminalisztikusokkal közösen vizsgálja, pontosan milyen körülmények között. A festményt átadták a román hatóságoknak, hétfőn a bukaresti szépművészeti múzeumba szállítják a szakértői vizsgálatok elvégzése céljából. 

 

 

A képet hat másikkal (Matisse- és Monet-festményekkel) együtt 2012. október 15-én éjjel lopták el a rotterdami Kunsthal múzeum kiállításáról. A hat vádlottat jogerősen elítélték – írja a száraz tényeket a hatósági közlemény. A holland sajtóra hivatkozó News.ro beszámolója ennél sokkal részletesebb:

 

a Picassót az az írónő találta meg, aki regényt írt a festménylopásból.

A román származású, hollandul publikáló Mira Feticu 2015-ben Tascha címmel írt regényt a hat évvel ezelőtti, nagyszabású festménylopásból ihletődve. A múzeumból éjjel kilopott festmények eszmei összértékét akkor 18 millió euróra becsülték, de piaci értékük meghaladhatja a százmillió eurót is.

 

Feticu most azt állítja, hogy tíz nappal ezelőtt kapott egy névtelen, román nyelvű levelet arról, hova van elrejtve Picasso Harlequin feje. A levél a címet tartalmazta és utalásokat arra, hogy azon a címen pontosan hova is van elrejtve a kép. A levél kézhezvétele után azonnal felhívta azt a rotterdami nyomozót, akivel regénye megírásakor is együttműködött.

 

Pár nap múlva repülőre szállt, Romániába jött, és felkereste a kapott címet. Az utasítások alapján egy kő alatt megtalálta a műanyag borítású csomagot, kiásta, majd az autójába visszaülve kibontotta és megtalálta benne a festményt, amelyet egy korábban készített fotó alapján azonosított.

 

„Amikor megláttam, elkezdtem sírni. Nem vagyok szakértő, de úgy tűnik, ez Picasso műve. Úgy vélem, a mű Hollandiáé, ezért azonnal átadtam a bukaresti nagykövetségnek” – mesélte kalandjait az írónő, akit még szombat este kihallgatott a rendőrség.

 

Nem égtek el a lopott festmények?

Pavel Şuşară művészettörténész és kritikus viszont azt nyilatkozta a News.ro hírügynökségnek, hogy Romániában nem lehet hitelt érdemlően megállapítani egy Picasso-festmény eredetiségét, mert a hazai szakértők egyikének sincs erre feljogosító képzettsége. Mindössze arra van felhatalmazásuk, hogy megállapítsák, az illető festmény Picassónak melyik korszakában készülhetett.

A kritikus szerint kevés valódi Picasso-szakértő létezik a világon, ők pedig a nagy aukciós házaknak dolgoznak. Úgy véli, Romániában legfeljebb a használt festék és a vászon korát tudják hitelt érdemlően megállapítani, de a festmény eredetiségének megállapításához a rotterdami múzeumtól kellene szakértőket hívni. A festmény piaci értékét az őt ért kaland jelentősen megdobhatja – véli a kritikus.

A rotterdami Kunsthalból kilopott festményeket a román állampolgárságú tolvajok két párnába rejtették, úgy hozták át egy autó csomagtartójában a nagylaki határátkelőnél. A festményeket az egyik tolvaj, Radu Dogaru házába vitték a Tulcea megyei Carcaliu településen. 

 

Dogaru édesanyja azt mondta a nyomozóknak, hogy előbb egy elhagyatott ház udvarán ásta el a képeket, majd kiásta és a saját házához közeli temetőben rejtette el. Végül azt vallotta, hogy ismét kiásta és elégette őket a kályhában, miután többször is házkutatást tartottak nála. Később arra módosította a vallomását, hogy a képeket egy, a fiához közelálló személynek adta át.

 

A lopásban aktívan közreműködő Radu Dogaru és Eugen Darie beismerő vallomást tett a 2013 júliusában kezdődő bírósági tárgyaláson, ezért az ő esetükben 2014 februárjában már jogerős ítélet született. Radu Dogarura hat év letöltendő börtönbüntetést, Eugen Dariéra pedig 5 év és 4 hónap szabadságvesztést szabtak ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS