// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Temesvár

Temesvár 48,5 millió euróból lesz kulturális főváros

// HIRDETÉS

Nicolae Robu polgármester köszöni mindenkinek a hozzájárulást, de a neheze még csak most jön - figyelmeztetett.

Nagyon meg volt hatva, amikor a nemzetközi zsűri ma bejelentette Bukarestben, hogy Temesvár lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben – mondta Nicolae Robu, a város polgármestere. Megköszönte úgy a városlakóknak, mint a pályázatot összeállító csapatnak, amely elmondása szerint irgalmatlanul sokat, hozzáértéssel és teljes odaadással dolgozott. Köszönetet mondott az egyházi vezetőknek, az egyetemek rektorainak, a különböző etnikumok vezetőinek is.

 

A neheze viszont még csak most jön – figyelmeztetett, hatalmas felelősséggel jár, hogy a város tisztességesen készüljön fel és viselje ezt az értékes címet.

 

Temesvár 48,5 millió eurós költségvetést állított össze az kulturális fővárosi programok megvalósításához. Ebből húszmilliót a helyi költségvetés, ötmilliót a megyei, másfél milliót pedig az Európai Bizottság fog biztosítani. A polgármester arra számít, a maradék 22 milliót Románia központi büdzséje állja.

 

A városban évente 3500 - 4000 közötti kulturális eseményt rendeznek. Temesvár kulturális költségvetésének 85-88 százalékát fordítja intézményfenntartásra, mindössze 12-15 százalékát fordítja civil szervezetek pályázataira. A városnak

  • 24 könyvtára,
  • 19 moziterme,
  • 11 konferenciaterme,
  • 14 kortárs képzőművészeti galériája,
  • 6 színháza,
  • 4 múzeuma,
  • 1 filharmóniája,
  • 1 operája,
  • 4 kulturális tere,
  • 24 iskolája,
  • 8 kultúr- és kreatív ipari központja,
  • 340 belső köztere és udvara,
  • 18 köz- és kereskedelmi épülete és
  • 2 átmeneti menekültközpontja van

– írja a news.ro. A Bánság fővárosában több mint 300 ezren laknak.

 

A kulturális főváros cím nem egy egyéves fesztivált jelent, hanem annak kigondolását és megvalósítását, hogy mit jelent a kultúra az illető város életében, és milyen fenntartható módon járul hozzá a város és lakóinak gyarapodásához. Az 1985 óta osztott címet évente két város viseli az Európai Unió tagországaiból vagy a csatlakozni vágyó országokból. Temesvárral egyidőben, vagyis 2021-ben egy még nem kiválasztott görögországi város lesz Európa kulturális fővárosa.

 

„A kulturális főváros fogalma azért rendkívüli, mert a kultúrák közötti párbeszédet és az Európai Unióhoz való tartozás érzését népszerűsíti. Európát közel kell vinnünk az emberekhez. A kultúra az a «mag», amiből felépült Európa. A kulturális értékek közel visznek minket egymáshoz.  (...) A gazdaság kulturális-kreatív szektora ellenállónak bizonyult a válsággal szemben is” – mondta a cím bejelentésekor Karel Bartak zsűritag, az Európai Bizottság kulturális főigazgatóságának vezetője.

 

A címért folytatott verseny nagyon kiélezett volt Romániában, mondta, hihetetlen erőket mozgatott meg a kulturális stratégia igénye, és innovatív stratégiákat látott itt. Arra biztatja a pályázó városokat, hogy őrizzék meg a verseny kiváltotta lelkesedést és ezt az innovatív irányt.

 

„A nagy változások néha az utcasarkon kezdődnek. 1884-ben Temesvár volt az első, villamosenergiával megvilágított város Európában. 1989-ben a Ceauşescu-rezsim elleni forradalom szikrái Temesvár utcáin pattantak ki. 2021-ben azért szeretnénk Európa kulturális fővárosa lenni, hogy megoszthassuk vágyainkat Európa többi részével. A polgári energiát szeretnénk mozgásba hozni. A fény erőteljes metaforájából kiindulva azokat az értékeket szeretnénk Európa más városaiba «exportálni», amelyekben hiszünk, és amelyek nyitott, előremutató attitűdöt ösztönöznek a városlakókban. Szlogenünk az üzenetünk lényege: Világítsd meg magaddal a várost!” – így kezdődik a temesvári pályázat szövege.

 

Kulturális programját Temesvár egy utazás állomásai, konkrétabban a Béga köré szervezte, amely összeköti az ötleteket, embereket, helyeket. Temesvár 104 oldalas pályázata itt olvasható el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme
Krónika

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme

Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács
Székelyhon

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helybenhagyta a Bukaresti Ítélőtábla döntését, elutasítva a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, hogy érvénytelenítsék a korondi hulladékátrakó építőjének követeléseit. Így a megyei tanácsnak fizetnie kell.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS