// 2024. november 25., hétfő // Katalin
parlament

Szigorúbb parlamenti ellenőrzés alá vonnák az Agerpres állami hírügynökséget

// HIRDETÉS

Az AcitiveWatch a politikai befolyás veszélyeire figyelmeztet.

Az Agerpres működését szabályozó törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló javaslat magában hordozza annak veszélyét, hogy a állami hírügynökséget az ellenőrizhető intézmények sorába állítja – közölte csütörtökön az ActiveWatch.

A sajtószabadság tiszteletben tartását monitorozó szervezet projektvezetője, Radu Răileanu csütörtökön cikket tett közzé, amelyben azt írja: a szenátus kulturális és médiabizottságának szerdai ülésén a civil szféra képviselőit „teljes mértékben semmibe vették”, amikor az Agerpres hírügynökség működéséről szóló törvény módosításáról tárgyaltak. Răileanu felidézi a cikkben, hogy a román közszolgálati televíziótársaság és rádiótársaság vezetősége bármikor leváltható „tisztán politikai kritériumok alapján”, az évi tevékenységi beszámoló parlamenti elutasítása révén, és ez

„csodásan jól jön, ha éppen megnyerted a választásokat és könnyebbé akarod tenni az életedet.”

„Mivel a közszolgálati televízió és a közszolgálati rádió tevékenységét szabályozó törvény (az 1994/41-es) állandó politikai kontrollt tesz lehetővé, a törvényhozók úgy gondolták, hogy az Agerprest is a kontrollálható intézmények sorába állítják” – olvasható az ActiveWatch munkatársának cikkében, amely Az Agerpres a politika karmaiban címet viseli.

A cikk emlékeztet, hogy a jelenleg hatályos jogszabály értelmében csak akkor menesztheti a hírügynökség vezérigazgatóját a parlament, ha hat hónapnál hosszabb időn keresztül nem tudja ellátni tisztségét, ha összeférhetetlenséget állapítanak meg esetében, vagy ha jogerősen elítélik.

„Tehát a politikum nem rendelheti el a vezetőség menesztését. Megengedhetetlen! Így jelent meg a 2017/330-es számmal bejegyzett törvénytervezet, amelyet egy PSD-s szenátori csoport terjesztett be, akik a dâmboviţai politikai gyakorlatot akarják meghonosítani az Agerpresnél is, olyan módon, hogy az igazgatót a televízió- és a rádiótársaség esetének mintájára kirúghatják” – írja Radu Răileanu.

Az ActiveWatch képviselője leírta, hogy a szenátus kulturális és sajtóbizottságának szerdai ülésén ő is, valamint a hírügynökség vezérigazgatója és a Mediasind szakszervezeti szövetség képviselője is jelen volt, érveket sorakoztattak fel arról, milyen veszélyekkel jár a politikum beavatkozása a hírügynökség tevékenységébe, de érveik nem találtak meghallgatásra.

A szenátus kulturális és sajtóbizottsága szerdán egyöntetű szavazással pozitívan véleményezte az Agerpres Román Nemzeti Hírügynökség működését szabályozó törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló javaslatot, amely többek között előírná, hogy

menesztik a vezérigazgatót, amennyiben a parlament nem fogadja el az intézmény tevékenységéről szóló éves jelentést.

Radu Cosmin Preda bizottsági elnök szerint az eljárást a közszolgálati televíziónál és rádiónál alkalmazott szerint módosítanák. „Amikor úgy tűnik, hogy a dolgok nem jó irányba haladnak, a parlament ránézhet a jelentésre, és dönthet a vezérigazgatóval kapcsolatban” – fogalmazott szerdán a szakbizottság elnöke.

Preda ugyanakkor kifejtette, a hírügynökség működését szabályozó jelenlegi jogszabály nagyon régi, azt „2017-es szintre kellene hozni”, a törvény számos előírása „már nem időszerű”, ugyanakkor kifejezte abbéli meggyőződését, hogy nem fognak visszaélni az új előírásokkal az intézmény vezetőségét illetően.

A bizottság szerdai ülésén részt vett az Agerpres hírügynökség vezérigazgatója is. Alexandru Giboi azt mondta: nem támogatja a jogszabály módosítását.

„Nem támogatjuk a törvény módosítását. Meglátásunk szerint az Agerpres hírügynökség fölött gyakorolt jelenlegi ellenőrzés több mint elégséges. Azt gondoljuk, hogy sajtóintézményről lévén szó, a két fogalom – sajtó és ellenőrzés – nem fér meg egymás mellett, ez nincs jótékony hatással sem a sajtó fejlődésére, sem a szólásszabadságra általában” – hangsúlyozta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS