Ilie Bolojan beszólt a Hidroelectricának – hírek vasárnap

RO-Alert üzenetet kaptak vasárnap reggel a marosvásárhelyiek, ugyanis a Meggyesfalvi-negyedben, a Vajdahunyad (Hunedoara) utcában egy anyamedve sétált két boccsal. A vadállatok megjelenése a lakott területen mind a lakókat, mind pedig a rendfenntartó erőket riasztotta, ennek fejében mozgósítottak is járőröket, hogy figyelemmel kísérjék az állatok mozgását és megelőzzék az incidenseket, írta a Realitatea.

A hatóságok a biztonsági intézkedések szigorú betartására figyelmeztetnek: kerüljék a környéket/szomszédos utcákat (ez bárhol érvényes, ahol medvét észlelnek!), maradjanak otthon és ne menjenek ki, amíg új utasítások nem érkeznek, semmilyen módon ne lépjenek kapcsolatba az állatokkal – nincs közelről fényképezés vagy etetés, ráadásul az anyamedvék röpke pillanatok alatt agresszívvé válhatnak. Amennyiben háziállatunk van, azok biztonságáról is gondoskodjunk.

Marosvásárhelyen nem újdonság a medvék jelenléte – bár kétségkívül nem olyan régi történet, mint például Sepsiszentgyörgy vagy Tusnádüfürdő környékén –, főleg a Somostetőn észleltek korábban példányokat.

Élesen bírálta Ilie Bolojan miniszterelnök a Hidroelectricát, amiért az csak a profitot nézte ahelyett, hogy hasznos stratégiai beruházásokat hajtott volna végre. A Hidroelectrica a magas fizetések mellett 150-180 ezer eurós teljesítménybónuszokat vett fel a beruházások helyett, ami azt jelenti, hogy a vállalat a rövid távú nyereséget részesítette előnyben.

Bolojan úgy fogalmazott, hogy

– a beruházásokkal 20-30 százalékkal alacsonyabb árak lehettek volna a romániai energiapiacon a polgárok javára.

A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy a Hidroelectrica alig végzett beruházásokat az elmúlt években, erre pedig egy példát is felhozott: ha 1-2 évvel ezelőtt minden olyan víztározó mellé, ami a folyómederben található és nem hegyvidéki területeken van, illetve működnie kell, mert a vizet nem lehet megállítani, telepítettek volna néhány akkumulátort, hogy az egész délben érkező termelést tárolhassák, akkor az nagyobb nyereséget jelentett volna a vállalat számára, de kisebb energiaárakat a lakosságnak.

Rámutatott, hogy ha a Hidroelectrica megvalósította volna ezeket a beruházásokat, akkor nagyon kevés kereskedési lehetőséget hagyott volna a piacokon, és azoknak, akik a napi piacokon zajló műveletekből szereznek bevételt, sokkal kisebb mozgásterük lett volna, és az energia ára csökkent volna.

– tette hozzá.

Az ember által termesztett legfontosabb élelmiszer-növények közül a búza, a krumpli és a bab kevesebb vitamint és ásványi anyagot tartalmaz már, mint korábban, írja nemzetközi kutatásokra hivatkozva a Digi24.

A káros jelenség mögött a szén-dioxid-szennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt a légkörben egyre növekvő szén-dioxid-koncentrációk jelentős változásokat okoztak a növények fejlődésében – a cukortartalom növekedésétől kezdve az olyan alapvető tápanyagok kimerüléséig, mint a cink.

1988-ban például egy curry-adagban található csicseriborsó és rizs egy kiegyensúlyozott étkezés részét képezte, amelyből az ember a napi cinkigényének körülbelül 22 százalékát fedezhette. Ma ugyanez a fogás kevésbé tápláló, a cink aránya 20 százalékra csökkent a releváns tanulmányok elemzése szerint. 2040-re a csicseriborsó még kevesebb tápanyagot tartalmazhat – csupán a napi ajánlott mennyiség 17%-át –, ami azoknak az embereknek, akik táplálkozásukban erre a hüvelyes növényre támaszkodnak, fokozott kockázatot jelent az életüket veszélyeztető hiányállapotok kialakulására. És ez csupán egy példa.

A szakértők attól tartanak, hogy egyféle „rejtett éhezést” fog okozni a jelenség, amely során még azok sem fognak az egészséges élethez szükséges tápanyagokhoz jutni, akik elegendő kalóriát fogyasztanak.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a század közepére ez a jelenség a szervezet alacsony vas szintje miatt további több mint 1 milliárd nőt és gyereket tehet ki a vashiányos vérszegénység kockázatának – ez a betegség terhességi komplikációkat, fejlődési rendellenességeket, sőt akár halált is okozhat. Ugyanakkor világszerte mintegy 2 milliárd ember, aki már most is tápanyaghiányban szenved, még súlyosabb egészségügyi problémákkal szembesülhet.

A növények a fotoszintézishez szén-dioxidra szorulnak, de ez nem jelenti azt, hogy jobban növekednek, ha több szén-dioxid van a levegőben. 43 termesztett növényfaj 32 összetevőjének vizsgálata kimutatta, hogy szinte az összes, ember által fogyasztott növényt negatívan érintette a légkörben megnövekedett szén-dioxid-szint. Ennek hatására ugyan a növények gyorsabban nőnek és több cukrot termelnek, ugyanakkor kevesebb alapvető tápanyagot (például cinket és vasat). Ez azt eredményezi, hogy az ételek „üresebbé” válnak táplálkozási szempontból.

A jelenség különösen veszélyes a fejlődő országokban, ahol az étrend kevésbé változatos, és az emberek nagy mértékben függnek a növényi alapú élelmiszerektől. A tápanyaghiány következményei közé tartozik az immunrendszer gyengülése, a fejlődési zavarok gyermekeknél, valamint különböző krónikus betegségek kialakulásának fokozott kockázata.