// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Szégyenoszlop: a „legmélyebb tisztelettel” is áthelyezik

// HIRDETÉS

Temesvár polgármestere határozott: ha törik, ha szakad, áthelyezik a Hűség szobrát. Nicolae Robu történelmi elemzést is nyújt a magyarok és Ferenc József „kapcsolatáról”.

Hiába tiltakozik az RMDSZ, hiába ad ultimátumokat és fenyegetőzik tüntetésekkel: Temesvár polgármestere, Nicolae Robu nem mond le arról, hogy a Hűség szobrát jelenlegi helyéről, a Hősök temetőjéből a Bălcescu térre helyezzék át. Mint ismeretes, a magyarok által „szégyenoszlopnak” nevezett, gótikus stílusú emlékművet az 1848-as magyar szabadságharcosok elleni osztrák győzelem tiszteletére állították egykoron, és Ferenc József császár adományozta a városnak. A Temes megyei RMDSZ elnöke, Halász Ferenc szerint ironikus az is, hogy az oszlopot épp a Nicolae Bălcescuról elhelyezett térre akarják áthelyezni, akit Ferenc József idején utasítottak ki.

Mindez azonban a jelek szerint nem igazán érdekli Nicolae Robut, aki „történelmileg” is megmagyarázza bizonyítványát. „Elköltöztetjük a Hűség szobrát, a döntés végleges. Nincs mit tárgyalni többet erről. (…) Remélem, hogy nem kerül sor tüntetésekre, mert nincs is jogos alapja ennek. (…) Ha Ferenc József császár személye valóban annyira negatív lenne a magyarság számára, akkor nem lehetett volna megvalósítani és fenntartani 1867 és 1918 között a dualizmus korszakát, amely a legvirágzóbb volt Magyarország történetében” – nyilatkozta Robu, aki szerint „óriási butaság, sőt, aljasság, hogy valaki etnikai konfliktust akar előidézni Temesváron”. A polgármester szerint minden szükséges engedélyt beszereztek, most készül a megvalósíthatósági tanulmány. Minden törvényes előírást szeretnének betartani, így egy-másfél hónapon belül kerülhet sor az emlékoszlop áthelyezésére.

Temesvár első embere a vele készített interjúban reagált az RMDSZ azon indítványára is, hogy a Mühle család tiszteletére emlékművet emeljenek a Bălcescu téren. Válasza rövid volt: „Miért kellene azt tennünk, amit ők kérnek? Milyen alapon?!” Megjegyzendő, hogy ugyanabban az interjúban, pár gondolattal hamarabb „legmélyebb nagyrabecsüléséről és tiszteletéről” biztosította Temesvár magyarságát…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS